Ítéletet mondott az MNB a magyar nyugdíjpénztárakról: itt lehet igazán nagyot szakítani

Az önkéntes nyugdíjpénztárak költségeit visszamenőleg kifejező klasszikus díjterhelési mutató 2022-ben 0,72 százalék volt (a 2021. évi 0,71 százalék után), a korrigált díjterhelési mutató értéke pedig 0,73 százalék (előző évben 0,75 százalék) – olvasható a Magyar Nemzeti Bank friss összefoglalójában. A klasszikus díjterhelési mutató a nyugdíjpénztári vagyonhoz, míg a korrigált mérőszám egy átlagos, 30 éves felhalmozási időszakkal rendelkező tag hipotetikus vagyonához viszonyítja a tagdíjból működésre levont költségeket. A tavalyi díjterhelési mutató értékek 2021-hez képest így érdemben alig változtak, továbbra is versenyképesnek számítanak a nyugdíj-előtakarékossági lehetőségek piacán.

A díjterhelés összetevőin belül a működési költségek nem változtak lényegesen tavaly, korrigált értékük az előző évi 0,31 százalékról 0,32 százalékra módosult. A tavalyi általános eszközleértékelődés okozta negatív befektetési eredmények miatt a pénztáraknak nem volt lehetőségük a tagdíjat nem fizető tagok hozamából működési költséget levonni. Így néhány pénztár növelte a tagdíjakból működésre és likviditásra levonható részt, vagy módosította a sávos tagdíjfelosztást, növelve a befizetésarányos levonást (a klasszikus díjterhelési mutatónál e hatás erősebb, mert ott az – a tavaly csökkenő – vagyonra vetítve jelent meg).

A befektetési tevékenységhez kapcsolódó díjterhek a korrigált mutatónál a 2021. évi 0,44 százalékról 0,41 százalékra csökkentek. A csökkenéshez jelentősen hozzájárult, hogy tavaly a pénztári portfóliók jórésze negatív hozamot ért el. Több pénztárnál ugyanakkor a vagyonkezelői sikerdíj feltétele a pozitív hozam volt, márpedig így a sikerdíjat nem kellett kifizetni az érintett vagyonkezelőknek akkor sem, ha a pénztári hozam meghaladta a referencia hozamot.

A jegybank ajánlása alapján kiszámított átlagos 30 éves – vagyis egy feltételezett tagnak a pénztárban várhatóan eltöltendő átlagos életidejét modellező – pénztári teljes költségmutató (TKMNYP) 2022-ben 0,94 százalék lett (az előző évben 0,92 százalék). Az eltérő módszertannal számolt költségmutatók egyaránt azt mutatják, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárak költségszintje hosszútávon is 1 százalék alatt marad.

A TKMNYP – a visszatekintő jellegű és csak az előző évi tagdíjból levont működési, likviditási költségekkel számoló díjterhelési mutatókkal szemben – előretekintő módon modellezi a pénztártagok hosszútávú jövőbeni megtakarításait. E mutatót a pénztárak honlapjaikon is közzéteszik, s azok a jegybank honlapján össze is hasonlíthatók az élet- és nyugdíjbiztosítási TKM-ekkel. A fogyasztók így a különböző előtakarékossági formák között nem csak a hozamadatok, hanem a megtakarítást terhelő költségek alapján is választhatnak.