Így mennek nyugdíjba idő előtt a leleményes magyarok: ezt a kockázatot kell vállalniuk cserébe

Az OECD nyugdíjstatisztikái alapján azt elemezte a VisualCapitalist, hol húzódik a nyugdíjkorhatár az egyes országokban és ehhez képest mi az átlagéletkor nyugdíjazáskor. A világ országai között hatalmas különbségek mutatkoznak. Némelyik országban rendkívül alacsony a nyugdíjkorhatár, viszont a nyugdíjba vonulás ideje jóval az átlag felett van. Míg Európában sok helyen jellemző az is, ami Magyarországon: a nyugdíjazás átlagéletkora a nyugdíjkorhatár betöltése előttre esik. Ennek hátterében hazánkban több különböző tényező is állhat, mint a különféle korkedvezményes nyugdíjak, amelyek már megszüntetésre kerültek, de még mindig sokan jogosultak rá, illetve a Nők40.

Európában a leggyakoribb nyugdíjkorhatár 64-66 év, de több helyen előfordul 67 év és 62 év is. Törökország lóg nagyon ki a sorból, ahol mindössze 52 év a korhatár, bár ez nem jelenti azt, hogy onnantól a törökök nem is dolgoznak: átlagosan 61 évesen hagyják el a munkaerőpiacot. Ázsiában jellemzően még nagyobb különbség van a nyugdíjkorhatár, és a nyugdíjazás valós ideje között, sok évet ráhúznak Japánban, Kínában, Indiában, Indonéziában a nyugdíjra. Ez alapján a gazdasági helyzetnek kétféleképpen lehet nyugdíjazást kitoló hatása: egy jól működő gazdaságban, jóléti társadalomban az válik jellemzővé, hogy a nyugdíjkorhatár betöltését követően inkább tovább dolgozik, akinek egészségi állapota engedi. A rossz gazdasági helyzetben lévő országokban pedig, ahol nagy probléma az elszegényedés, feltehetően sokan kénytelenek dolgozni, amíg csak tudnak.

Szaúd-Arábia az egyetlen ország, amelyben 50 éves kor alatt már el lehet menni nyugdíjba, de a legtöbben nem élnek a lehetőséggel, átlagosan 59 évesen vonulnak nyugdíjba. Franciaországban idén emelték meg két évvel a nyugdíjkorhatárt, ami általános felháborodáshoz, tüntetéssorozathoz vezetett.

A nők átlagéletkora nyugdíjazáskor a vizsgált OECD-országokban általánosságban alacsonyabb, mint az átlagé, vagyis a nőkre jellemző, hogy előbb elmennek nyugdíjba. Erre ellenpélda Európából Finnország, Franciaország, Észtország és Luxemburg is. Magyarországon a nyugdíjazáskori átlagéletkor 62 év, nők esetében viszont 60 év. Ez egyáltalán nem kirívó, jellemzően a többi EU-tagállamban is a nők 1-3 évvel előbb elmennek nyugdíjba, mint az átlag.

Ami viszont hazánkban egyedülálló, az a nők kedvezményes nyugdíja, mivel ez olyan korhatár előtt igénybe vehető nyugdíj, amit nem terhel semmilyen levonás. (A világon minden más nyugdíjrendszerben, ha valaki korhatár előtt nyugdíjba vonul, akkor annyiszor átlagosan évi 5%-os levonással terhelik meg a nyugdíját, ahány évvel a korhatára betöltése előtt vette azt igénybe - írta a NyugdíjGuru a téma kapcsán.) Bár más országokban is lehetőség van a nyugdíjkorhatár betöltése előtt bizonyos kedvezményeket érvényesítve előbb nyugdíjba vonulni, a Nők40 hungarikumnak számít.

EZ IS ÉRDEKELHET

Esélytelen lenne Magyarországon a további nyugdíjkorhatár-emelés? Súlyos adatok láttak napvilágot

Egy nyugdíjas korú magyar 2021-ben már a hátralévő éveinek csaknem felét, 48,3 százalékát tölthette el egészségben.

Hogyan lehet idő előtt nyugdíjba vonulni?

Fontos leszögezni, hogy egyéni élethelyzettől függhet, megéri-e valakinek a nyugdíjkorhatár betöltése előtt kérni nyugdíjazását, illetve a korhatár betöltését követően tovább dolgoznia. Ezen rengeteg pénz múlhat idős korban! Aki bizonytalan, számára mi a jó döntés, kérje nyugdíjszakértő tanácsát!

Egykor a nyugdíjrendszer lehetőséget nyújtott "előrehozott öregségi nyugdíj”, vagy elterjedtebb nevén "előnyugdíj" igénylésére, erre azonban 2011.12.31-től már nincs lehetőség. Öregségi nyugdíjat csak az kaphat, aki betölti a nyugdíjkorhatárt, ez alól csak pár eset képez kivételt. A nyugdíjba vonulás feltétele továbbá nemcsak az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése - jelenleg 65 év -, hanem a legalább 20 évnyi szolgálati idő teljesítése. (Ugyanakkor aki nem rendelkezik 20 évnyi szolgálati idővel, de legalább 15 évvel igen, akkor jogosult lehet öregségi résznyugdíjra.)

A Nők40 kedvezmény értelmében nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően nyugdíjba vonulhatnak a nők legalább 40 évnyi szolgálati idő megszerzése esetén is - ebből 32 évnek kell szigorúan munkával eltöltött időnek lennie, további 8 év lehet gyermekneveléssel eltöltött idő is. Fontos szabály az is, ha valaki legalább 5 gyermeket nevelt fel, 1 évvel kevesebb szolgálati időt kell teljesítenie, és 5 gyermek után minden felnevelt gyermek után 1 év szolgálati idő kedvezményt kap.

Korábban szintén lehetőség volt, közalkalmazottak számára némely munkakörökben, tűzoltók, rendőrök, katonák, illetve más fegyveres testületnél szolgálók számára, hogy bizonyos feltételek teljesítése esetén korábban vonuljanak úgynevezett korkedvezményes nyugdíjba. Bár erre ma már nincs lehetőség 2014 óta, még jelenleg is dolgozhatnak olyanok, akik jogosultak korábbi munkaviszonyaik alapján korkedvezményre - ha volt ilyen jellegű munkánk és nyugdíj előtt állunk, érdemes tájékozódni, megfelelünk-e a feltételeknek. Egyes ritka esetekben pedig ma is jár bizonyos nyugdíjkedvezmény, mint a bányászok vagy táncművészek esetében.

EZ IS ÉRDEKELHET

Itt él a legtöbb egészséges nyugdíjas az országban 2023-ban: mégis, mit tudhatnak?

Él egy elképzelés sok magyar fejében, hogy vidéken - leginkább falun - mennyivel egészségesebb az élet a büdös, koszos nagyvárossal szemben, de a statisztikák nem ezt igazolják.

Megéri a Nők40?

Az, hogy kinek éri meg nyugdíjba vonulnia hamarabb és élni a nők kedvezményes lehetőségével, az egyéni élethelyzettől függ. Farkas András nyugdíjszakértő cikke szerint annak célszerű haladéktalanul igényelnie a nyugellátást, amint teljesülnek a nők kedvezményes nyugdíja feltételei, akinek a személyes helyzete ezt indokolja: vagyis nincs munkája vagy nem megfelelő a munkahelye, vagy a munkáltatója nem kívánja tovább alkalmazni, esetleg törékeny az egészségi állapota, vagy a munka helyett inkább a családjával, az unokáival vagy a saját kiteljesedésével foglalkozna inkább.

Erős indokként említi a szakértő az azonnali igénylés mellett, ha az érintettnek jó a munkahelye, és a nyugdíj azonnali igénylését követően tovább kívánja folytatni a munkáját, ám már nyugdíjasként, mivel így mind neki, mind a munkáltatójának nagyon kedvezővé válnak az alkalmazás feltételei.

Sok nő fél attól, hogy a közeljövőben szigorodhatnak a kedvezményes nyugdíj  feltételei, ezért késlekedés nélkül igénybe kívánja venni ezt a nyugellátást, amíg csak lehetséges a jelenlegi feltételek mellett. A feltételek szigorításától való tartás nem alaptalan, hiszen a 65 éves nyugdíjkorhatár előtt lassan szinte minden hölgy elmehet nyugdíjba, gyakorlatilag az egyetemet végzett összes hölgy is jogosulttá válhat a korhatár betöltése előtti nyugdíj igénylésére, annak ellenére, hogy a kedvezményes nyugdíjra jogosító időbe a tanulmányi időtartamok nem számíthatók be. Így feltehetően jogosan tartanak attól az érintett hölgyek, hogy ha várnak az igényléssel, akkor már nem lesz elég a kedvezményes nyugdíj bevezetésekor hatályos 62 éves nyugdíjkorhatárhoz igazított 40 évi jogosító idő, hanem a három évvel növekvő korhatárhoz igazítandó 43 évre is emelkedhet a a kedvezményes nyugdíjhoz szükséges minimális időkövetelmény. Ilyen szigorításra a 2025-re ígért nyugdíjreform keretében is sor kerülhet

- írta a szakértő. Hozzátette: a közszférában dolgozóknak az kell tudniuk, hogy a kedvezményes nyugdíj igénylése esetén a jogviszonyuk munkáltatói felmentéssel megszűnik. Ha viszont a jogviszonyuk megszűnése nélkül előzetes munkáltatói hozzájárulással tovább szeretnének a nyugdíjuk mellett dolgozni, akkor a nyugdíjukat mindaddig szüneteltetik, amíg a közszolgálati jellegű jogviszonyuk fennáll, miközben már nyugdíjasnak minősülnek, tehát további nyugdíjjogosultságot nem tudnak már szerezni és a szünetelő nyugdíjuk összegét sem tudják újraszámoltatni, ha megszűnik a közszolgálati jellegű jogviszonyuk! E korlátozás alól mentességet kaptak a munkaerőhiány által leginkább fojtogatott szociális, gyermekvédelmi, gyermekjóléti, köznevelési, szakképzési ágazatban dolgozni kívánó nyugdíjas hölgyek.

A Nők40 azonnali igénylése mellett szól a magas inflációs környezet is a szakértő szerint.

Erős érvek szólnak viszont az idő előtti nyugdíjazás ellen is. Elsősorban az, hogy ha jó a munkahely és a munkáltató tovább kívánja foglalkoztatni a jogosultat, akkor ő hosszabb szolgálati időt szerezhet, amelynek megfelelően a nyugdíjszámításhoz szükséges nyugdíjszorzóját feljebb tornászhatja. Célszerű figyelni a szolgálati idő napokban kifejezett számát! Ha a szolgálati idő teljes években mért tartama egy újabb évvel nő, akkor 40 évi szolgálati időt meghaladóan évente 2%-kal nő a nyugdíja összege. (A nők kedvezményes nyugdíja összegét nem a jogosító idő alapján számítják, hanem figyelembe vesznek minden szolgálati időtartamot, azokat is, amelyek a jogosító időbe egyébként nem számíthatók be.)

Fontos érv lehet a nyugdíjigénylés halasztása mellett Farkas András szerint az is, ha az érintett tisztában volt azzal, hogy a nyugdíjszámításhoz minden évben új valorizációs szorzókat kell alkalmazni, amelyek nagysága a tárgyévben elért nemzetgazdasági átlagbér-növekedéshez igazodik, vagyis érdemes kivárni a nyugdíjigényléssel, ha emelkedő átlagbéreket produkáló évekről van szó. Ezt írhatja azonban felül a magas inflációs környezet, amely mégis inkább az azonnali igénylés mellett szóló érveket erősítheti.

Fontos! Ha valaki teljesíti a nők kedvezményes nyugdíjának feltételeit, akkor ezt a nyugellátást nem kötelező azonnal igényelnie, a nyugdíjkorhatára betöltéséig bármikor beadhatja a nyugdíjkérelmét. Az időzítés kérdése fontos, hiszen a kedvezményes nyugdíj összege nem számoltatható újra, ha az érintett betölti a nyugdíjkorhatárt.

Biztosan érdemes a nyugdíj mellett tovább dolgozni

2020. július 1-jét megelőzően a nyugdíj mellett végzett munka szabályozása nem volt mindig egyértelmű, ezért nem lehetett kijelenteni, hogy az esetek többségében inkább megéri nyugdíjba menni a korhatár betöltése után és mellette tovább dolgozni, mint pusztán tovább dolgozni és kitolni a nyugdíjazást. Ez pedig azért alakult így, mert 2020. július 1-től a nyugdíj mellett dolgozók mentesültek a járulékfizetési kötelezettség alól. Vagyis a nettó bér jelentősen nő, ugyanakkor mivel a jövedelem járulékmentessé vált, ezért az már nem vehető figyelembe az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset kiszámítása során. A munkáltatók is jól járnak így, akik nyugdíjasokat alkalmaznak, hiszen mentesülnek a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás megfizetése alól.

Fontos, hogy az új szabályok érintik a nők kedvezményes öregségi nyugdíját is: a nők, a kedvezményes öregségi nyugdíj mellett már nem csak munkavállalóként hanem megbízottként, vállalkozóként is korlátozás nélkül kereshetnek a versenyszférában is. Viszont ami a közszférában dolgozókat illeti: esetükben fennmaradt a korhatár előtti ellátásuk vagy a szolgálati járandóságuk mellett dolgozó személyek járulékalapot képező kereseteire vonatkozóan az éves keretösszeg korlátozása. Vagyis ha tovább foglalkoztatják őket nyugdíj mellett, akkor a nyugdíjuk folyósítását felfüggesztik. 

Azt is fontos tudni, hogy Magyarországon hivatalosan nincs nyugdíjkényszer, tehát a korhatár betöltésével nem kötelező elmenni nyugdíjba. Nem létezik olyan korhatár sem, amelyen felül tilos lenne munkát vállalni. Azt sem tiltja semmi, hogy nyugdíjasként tovább dolgozzon valaki. Azoknak, akik a fizetésük mellett még a nyugdíjukat is megkapják, külön előnyös lehet pár évig - vagy amíg az egészségügk engedi - tovább dolgozni, akár részmunkaidőben, hiszen ezzel sokat tudnak félretenni.

A takarékoskodásra pedig mindenképpen szükség van, mivel a nyugdíjasokat fokozottan fenyegeti Magyarországon az elszegényedés veszélye. Éppen amikor már az aktív éveknek végleg vége, és az idősek csak az öregségi nyugdíjukra támaszkodhatnak, mint jövedelemre, akkor kezdenek el olyan költségeik növekedni, amelyekre előre nem készültek fel. Ezek jellemzően egészséggel kapcsolatos kiadások, gyógyszerköltség, stb.

Annak, aki nyugdíj előtt áll és nincsen megtakarítása, érdemes sürgősen elgondolkodnia valamilyen öngondoskodási lehetőségen, hogy elkerülje az időskori elszegényedést!

A két legnépszerűbb nyugdíj-előtakarékossági forma az önkéntes nyugdíjpénztár, illetve a nyugdíjbiztosítás. Ezeken túl is számos megtakarítási és befektetési forma van, amellyel biztosítható az anyagilag gondtalan időskor. Célszerű mielőtt tájékozódni, hogy az adott életkorban az egyéni anyagi helyzettől, megtakarítási kerettől függően melyik megtakarítási forma éri meg a leginkább és elkezdeni félretenni! A nyugdíjas évekre nem lehet elég korán elkezdeni készülni, hogy azok anyagi biztonságban telhessenek.

EZ IS ÉRDEKELHET

Itt a kiskapu a nyugdíjasok számára: így nem maradnak anyagi segítség nélkül, ha beüt a baj

Ma már egyre több lehetősége van a magyar időseknek, hogy anyagi biztonságukról gondoskodjanak váratlan egészségromlás, baleset esetén.