Hatalmas pofon az idős magyaroknak: már csak a nyugdíjkorrekció jelenthet megoldást?

Nyolcadik hónapja folyamatosan mérséklődik az infláció mértéke, ennek ellenére még augusztusban is jelentős, 16,4 százalékos pénzromlás volt tapasztalható Magyarországon. Jelen állás szerint az infláció mértéke idén januárban tetőzött, akkor 25,7 százalékkal nőttek átlagosan a fogyasztói árak az előző év azonos hónapjához, tehát 2022. januárhoz képest. Bár a csökkenés folyamatos, annak üteme nem túl gyors: először áprilisban sikerült 25 százalék alá mérséklődnie, a 20 százalék alatti szintet pedig csak júliusban sikerült elérnie.

Ugyanakkor még súlyosabb képet kapunk abban az esetben, ha kifejezetten az élelmiszerek árának az emelkedését vizsgáljuk meg. Ebben az esetben nem 2023 januárja, hanem 2022 decembere jelentette a csúcspontot, amikor is az infláció mértéke 44,8 százalékos volt. Az áremelkedés mértéke áprilisban ment először 40 százalék alá, 30 százalék alá pedig csak júniusban.

A 20 százalék alatti szintet csak most, augusztusban sikerült először elérnie.

A nyugdíjasok fogyasztói kosarában valamelyest magasabb az élelmiszerek részaránya, ebből pedig az következik, hogy a külön erre a társadalmi rétegre szabott nyugdíjas fogyasztóiár-index is valamelyest magasabb, mint a sima fogyasztóiár-index. A KSH friss adatai szerint előbbi mértéke 17,2 százalékos volt az előző év azonos időszakához képest, szemben az utóbbi – már említett – 16,4 százalékos értékével.

Zsemle- és egyéb indexek

No de lássuk, mit jelentenek a fenti adatok a konkrét termékekre lefordítva: hány darabot/kilót/litert kaphatunk az egyes termékekből az augusztusi árakkal számolva? Nos, a zsemle darabonkénti átlagára minimálisan változott, a júliusi 67 forintról 68 forintra drágult, így a júliusi 3 107 darabbal szemben augusztusban már csak 3 061 darabot tudtunk volna megvenni a 208 168 forintos átlagos öregségi nyugdíjból.

A tojás átlagos darabára 85 forintról 77 forintra mérséklődött, így abból 2 449 helyett augusztusban már 2 707 darabot tudtunk volna megvásárolni. A 2,8 százalékos pasztőrözött tej ára is némileg csökkent (470 → 465 forint/liter), így abból 443 helyett most 448 litert tudtunk volna megvásárolni.

A párizsi kilónkénti ára enyhén, a júliusi 2 830 forintról 2 840 forintra emelkedett, így abból már csak 73 kilót tudtunk volna megvásárolni a korábbi 74 kiló helyett. A burgonya ára is mérséklődött (533 → 445 forint/kg), így abból 468 kilót tudtunk megvenni, szemben a júliusi 390 kilóval.

Az alma enyhén drágult (528 → 536 forint/kg), így abból 394 kiló helyett már csak 388 kilóra futná. Ugyanakkor jelentősen, 10,4 százalékkal csökkent a liszt kilónkénti ára (229 → 201 forint/kg), így abból 909 kiló helyett mostanra 1 036 kilót lennénk képesek megvásárolni.

Rendkívül jelentős mértékben, több mint 60 százalékkal drágult viszont a kristálycukor (261 → 447 forint/kg), így abból 798 kiló helyett már csak 466-ot lennénk képesek megvásárolni. Ugyancsak drágult a sertéscomb (1 590 → 1 840 forint/kg), így abból 131 helyett már csak 113 kilót tudnánk megvenni. Kisebb mértékben, de drágult a bontott csirke is (1 340 → 1 370 forint/kg), ebből 152 kilót tudtunk volna megvásárolni augusztusban, szemben a júliusi 157 kilóval.

Összefoglalva tehát, zsemléből, párizsi felvágottból, almából, cukorból, sertéscombból és bontott csirkéből kevesebbet, míg tojásból, tejből, burgonyából és lisztből többet tudtunk volna megvenni augusztusban, mint júliusban.

Érdemes lehet összevetni az idei év első nyolchavi átlageredményeit is a 2022-es év átlagaival. Ebben az esetben az látszik, hogy zsemléből, tojásból, tejből és burgonyából 2022-ben átlagosan többet tudtunk volna megvásárolni az akkori öregségi nyugdíjból, mint 2023 eddig eltelt időszakában a nyugdíj mostani összegéből.

Ugyanakkor idén már többet tudunk megvásárolni almából, lisztből, cukorból és sertéscombból. Két termékből, a bontott csirkéből és a párizsi felvágottból pedig ugyanannyit tudtunk volna megvásárolni 2022-ben mint 2023 első nyolc hónapjában.

Jön az emelés

2023 januárjában 15 százalékkal emelték a nyugdíjakat, ám az év első nyolc hónapjában ennél magasabb volt a pénzromlás mértéke. A nyugdíjtörvény rendelkezése szerint az évközi nyugdíjkorrekció mértékének meghatározásakor az első 8 havi tényadat alapján becslést kell készíteni az éves átlagos inflációra, ahol a két inflációs adat közül a magasabbat kell figyelembe venni.

EZ IS ÉRDEKELHET

Nyugdíjemelés 2023: hivatalos, ennyi plusz pénzt kaphatnak a nyugdíjasok novemberben

A nyugdíjemelés mértéke idén összesen 23,3 százalék lehet, ebből ősszel 8,3 százalék érkezhet, viszont még semmi sem biztos.

Tehát szinte biztos, hogy a kormány évközi nyugdíjkorrekcióról fog dönteni, jóllehet ennek mértéke még kérdéses. Mindenesetre ez reményre ad okot arra vonatkozóan, hogy az év végén már valamivel nagyobb számokat közölhetünk, amikor majd ismét kiszámítjuk az aktuális zsemleindexet.