Kemény időszak vár a magyar nyugdíjasokra: nincs mese, erről kénytelenek lemondani

Kijöttek a KSH legfrissebb számai a hazánkban tomboló infláció mértékéről. A statisztikai hivatal szerint a mutatóban ugyan jelentős a javulás, a kormány által az év végére előirányzott egyszámjegyű általános drágulás még mindig igen távoli célnak tűnik. Az év eleji mélyponthoz képest persze így is komoly mértékű a javulás és a júliusi 17,6 százalékos infláció nagyjából meg is felel a hónapra vonatkozó reálisabb várakozásoknak. Nem érdemes persze megfeledkezni róla, hogy a tavalyi év második felében már folyamatos volt az áremelkedés gyorsulása, tehát egy historikusan is magasnak számító inflációs adathoz mérten tapasztalható jelenleg javulás, a reálinfláció tehát nem csökken olyan mértékben, mint a tiszta számok.

Nem lehet eltagadni viszont, hogy az előző hónaphoz képest, bár a fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 0,3%-kal nőttek, ezen belül viszont a ruházkodási cikkek 1,4, az élelmiszerek 0,9 kevesebbe kerültek. Utóbbiakon belül a tojás 5,0, a tej 4,4, a kenyér 3,9, a vaj és vajkrém 3,8, a tejtermékek 3,4, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 2,8, a baromfihús 2,6, a sajt 2,5, a száraztészta 2,0%-kal kevesebbe, míg a párizsi és kolbász 1,0, a csokoládé és kakaó pedig 0,9%-kal többe került.

Az éves általános élelmiszerinfláció pedig továbbra is elképesztően magas, 23,1 százalékos volt. 2022. júliusához viszonyítva az élelmiszerek ára 23,1%-kal emelkedett, ezen belül leginkább a tojásé (30,7%), a tejtermékeké (29,5%), a kávéé (28,8%), a kenyéré (26,7%), a péksüteményeké (25,4%), a vaj és vajkrémé (24,2%). Ez pedig csupán a jéghegy csúcsa. Rengeteg termék drágult ugyanis ezt is jócskán meghaladó mértékben. 

Júliusban a csúcsdráguló a sárgarépa volt,  aminek ára egy év alatt 81,1 százalékkal emelkedett: tavaly júliusban még 403 forintba került, manapság pedig már 730 az átlagára. 79,7 százalékkal emelkedett a mosópor ára, de a vöröshagyma és a brikett is 70 százalék felett drágult egyetlen év alatt.

Az idősek élelmiszerdrágulás nagy vesztesei

Az élelmiszerinfláció természetesen a komplett lakosságot érinti, fontos viszont megjegyezni, hogy a jelenség a társadalom egyes rétegeire eltérő mértékben hat ki. Ennek oka az, hogy ezen csoportok fogyasztói kosarában is eltérő az élelmiszerek részaránya. A nyugdíjasok pedig éppen emiatt érzékenyebbek az élelmiszerek drágulására, amit tetéz az is, hogy jellemzően anyagi helyzetük, de legalábbis állandó havi jövedelmük is rosszabb, mint az aktív keresőké.

A KSH az egyes társadalmi rétegekre bontva is hónapról hónapra kiadja a legfrissebb elemzéseit, amik rendre igazolják az általunk előbb felvázolt hipotézist, azaz azt, hogy idősek pedig az élelmiszerinfláció egyik legnagyobb vesztesei. A júliusi statisztikákban nyugdíjas fogyasztóiár-index 18,7 százalékos volt, tehát 1,6 százalékkal meghaladta a teljes népességre vonatkozót, a nyugdíjas élelmiszáráindex viszont a 22,6 százalékával az összes réteget lefedő statisztika alatt maradt. Ebben viszont vélhetően még szerepet játszott az is, hogy az árstop hatálya alá esett számos, az idősek körében az átlagnál gyakrabban fogyasztott termék, illetve a nyugdíjasok vélhetően a kisebb havi jövedelmükből gyakrabban is döntöttek kényszerből ezek vásárlása mellett.

Az pedig nehezen vitatható, hogy egyre inkább a hétköznapok durva realitásává kezd válni az az évekkel, évtizedekkel ezelőtt nosztalgikus panaszkodásnak ható feltevés, hogy egyre drágább az élet és egyre kevesebbet ér az idősek nyugdíja. Mára ténykérdés, hogy a nyugdíjak vásárlóértéke historikusan igen alacsony szinten van. Egy átlagos nyugdíjból pedig nehezebb dolog megbirkózni az inflációs krízissel, mint bérből és fizetésből, ahol végső esetben mindig ott van a munkahelyváltás lehetősége.

Júliusra vonatkozóan is megvizsgáltuk az alapélelmiszerekre vetített drágulást, valamint azt, hogy pontosan mennyire is futná az egyes élelmiszerekből, ha egy átlagos nyugdíj minden forintját az adott típusú termékre költenénk. Azokat a termékeket vizsgáltuk, melyekre az idősek a leginkább rászorulnak, ugyanis ha kapunk ezekre vetítve kapunk egy mélyebb képet a nyugdíjak vásárlóértékének változásáról, akkor azt is tisztábban láthatjuk, mennyire is kerültek nehéz helyzetbe az idősek.

Látszik a fény az alagút végén?

A járvány, majd az azt követő orosz-ukrán háború rég nem látott gazdasági krízist eredményeztek hazánkban, amit bizony a nyugdíjak is megsínylettek. Az újdonsült kihívásra a kormányzat a tavalyi évtől kezdve a korábban megszokottnál gyorsabb, illetve nagyobb mértékű nyugdíjemelésekkel reagált.

Mint ismeretes, tavaly januárban 3 százalékos, majd júliusban 2,6, novemberben pedig 4,5 százalékos nyugdíjkorrekció történt, idén januárban rég látott mértékű újabb emelést eszközöltek. A mostani, 15 százalékos nyugdíjemelésnek köszönhetően egy átlagos nyugellátást kapó idős pedig a hivatalos adatok szerint havi 208 168 forintot kap kézhez.

Kérdéses persze, hogy ezek az emelések mennyire nyújtottak tartós segítséget a még mindig szárnyaló infláció közepette. Ahhoz, hogy ezt kiderítsük minden hónapban megvizsgáljuk a KSH által publikált havi élelmiszer-átlagárakat, valamint az átlagnyugdíjra vonatkozó statisztikákat. A két átlagot elosztva egymással egy indexszámot kapunk, mely megmutatja, hogy pontosan mennyit is ért a havi nyugdíj zsemlében, párizsiban, tejben, csirkehúsban és egyéb alapélelmiszerekben mérve. A júliusi adatok birtokában is így cselekedtünk. Nézzük hát, hogy mire elég jelenleg egy átlagos nyugdíj összege.

Alábbi ábránkon ábrázoltuk, hogy az előző hónapokkal összemérve mennyire is futotta az egyes alapélelmiszerekből egy átlagos nyugdíjból gazdálkodva. Ahogy a grafikonon is látszik,  már a tavalyi évtől igen erőteljes zuhanást tapasztalhattak az idősek, nyugdíjuk vásárlóértékét tekintve. Jelenleg havi szinten azért  nézve az akkor tapasztaltnál már örvendetesebb a kép

A zsemle ára valamennyit esett, így egy átlagos havi nyugdíjból így 46 darabbal többet lehetett volna kigazdálkodni, ha semmi másra nem kéne költenünk. Ez a pozitív tendencia a tojásindexben is megjelent, amiből 121 darabbal, tehát több, mint 12 dobozzal emelkedett az átlagnyugdíjból megvásárolható mennyiség júliusban az előző hónaphoz képest. De hasonló pozitív változás látható a bontott csirke-indexben is, a húsféléből 5 kiló 8 dekával tellett többre.

A burgonya index volt az egyetlen, ami relatíve nagyot esett, pontosan 37 kilónyit. A teljes képhez azonban hozzátartozik, hogy a kései burgonya árát a hónapban már nem vizsgálta a statisztikai hivatal, tehát csak újkrumplira vonatkozó statisztikát tudtuk nézni.

Egészen minimális mértékben drágult az alma is, aminek az indexe egyetlen kilóval esett. A többi vizsgált termék esetében viszont stagnált az árindex, így a párizsiból, illetve az árstop hatálya alá eső lisztből, illetve cukorból, valamint a bontott csirkéből pontosan ugyanannyira tellett, mint egy hónappal korábban.

A változás tehát egyelőre nem drasztikus. Számos, általunk vizsgált termék esetében viszont a nyugdíjak vásárlóértéke historikusan (sőt az elmúlt évekhez képest viszonyítva is) fájdalmasan alacsony. És hogy a tavalyi árszinthez hogyan viszonyulnak? megnéztük azt is.

Éves összevetésben még annyira sem üdítő a kép Hiába lassul az infláció, a termékek jelentős részének ára még így is jóval magasabb, mint a tavalyi év azonos időszakában. Kivételt jellemzően az árstopos élelmiszerek, illetve a húsok képeznek.

Zsemléből 237 darabbal kevesebbre tellett az átlagnyugdíj összegéből, ami 7 százalékos visszaesés az elmúlt 2022-höz viszonyítva a zsemleindexben. Tojásból 206 darabbal esett vissza a kigazdálkodható mennyiség, ami 7,7 százalékos különbséget jelent a tavaly júliusi indexhez viszonyítva. A tejindex csak egy enyhe 1 százalékos zuhanást mutatott, 2,8 százalékos ESL tejből közel öt literrel kevesebb jött ki az átlagnyugdíj összegéből.

A burgonyaindex hatalmas mértékben, 29 százalékkal zuhant, 160 kilóval jött ki belőle kevesebb idén júliusban, mint egyetlen évvel korábban.

Az árstopos finomliszt és a kristálycukor esetében eközben nyilván látványos javulást lehetett látni. Előbbi esetében 103 kilós (29 százalékos), utóbbiéban 143 kilós kilós (21 százalékos) volt az indexben az emelkedés. De hasonló mértékű pozitív változást lehet a sertéshús esetében is, aminek esetében 19 kilós, 17 százalékos mértékű volt a javulás. Ezeken felül a tavalyi év egyik csúcsdrágulója, az alma is 7,6 százalékos javulást mutatott az indexben, a gyümölcsből így 28 kilóval többre tellett egy átlagos nyugdíj összegéből.