Nagy a kuszaság a fejekben a nyugdíjazás kapcsán: ezt nem tudja rengeteg magyar, sok pénzük bánja

A 2022-es Natixis Global Survey of Financial Professionals kutatása 44 országban vizsgált 18 indikátort ahhoz, hogy összeállítsa az adott évi nyugdíjindexet, a Global Retirement Indexet (GRI). Ahogy arról már korábban beszámoltunk, Magyarország a mutatók alapján a vizsgált 44 országból a 32. helyen áll Olaszország mögött és Litvánia előtt. A teljes kutatási anyagból kiderül az is, melyek jellemzően azok a tényezők, amelyeket a lakosság nem vesz kellően figyelembe a nyugdíjas évei tervezésekor. Pedig ha bizonyos tényezőket figyelmen kívül hagy valaki, akkor az időskori anyagi biztonsága is veszélybe kerülhet.

A magyar lakosság 19,4 százalékát fenyegette a társadalmi kirekesztődés, elszegényedés kockázata 2021-ben, a 65 év felettiek körében ez az arány valamivel több 19,9 százalék. Vagyis minden ötödik nyugdíjas korú, nagyjából 364 ezer idősödő magyar nehéz anyagi helyzetben van: arányuk a járvány után ugrott meg ennyire, előtte 16,7 százalékon állt. A szépkorú, 75 év és afeletti korosztályban pedig 2018 óta nő a fenyegetettség.

Mivel a magyar társadalom egyre öregszik, a leendő és jelenlegi nyugdíjasoknak hamarosan számos gazdasági, szociális és egészségügyi krízissel kell szembenézniük. Ezért is kiemelten fontos, hogy fel legyenek készülve a jövő kihívásaira, ne legyenek úgy kitéve a válságoknak, rendezettek legyenek a pénzügyeik. A koronavírus járvány, illetve az ukrajnai háború megmutatta az elmúlt években, milyen sérülékeny is tud lenni az anyagi biztonság, ha egy váratlan külső körülmény beleszól a tervekbe. A Natixis felmérése szerint 10 fontos tényező van, amelyet a nyugdíjasok alábecsülnek. Mutatjuk, mit tehetünk ellenük.

1. Az alábecsült infláció

Az elmúlt 10 évben a lakosság Magyarországon hozzászokhatott az alacsony inflációhoz, ahogy az Európai Unióban. A fogyasztói árindex hazánkban nemigen emelkedett 5 százalék fölé, és az élelmiszerek sem drágultak 10 százalékot meghaladó mértékben egészen az utóbbi évekig. Így nem csoda, ha a nyugdíjazás előtt állók nem ítélték nagy kockázatnak az árak váratlan elszállását.

A Natixis felmérése szerint a világon a lakosság 49 százaléka alábecsüli az inflációs kockázatokat a nyugdíjas évek megtervezésekor. Ez Magyarországon különösen nagy problémát jelenthet, hiszen bár a nyugdíjtörvény szerint a nyugdíjaknak követniük kell az infláció változását, az év eleji vagy évközi nyugdíjemelések ennek megfelelő százalékos mértékben emelkednek. Ez azt jelenti, hogy az eleve magasabb járandóságot kapók nagyobb összegű emelést kapnak, míg a kisnyugdíjasok kevesebbet - pedig a boltban minden jövedelmi réteg ugyanazokkal az árakkal szembesül. Így egyre nő a jövedelmi szakadék a nyugdíjazottak körében.

2. Várható élettartam

A Natixis szerint a világ lakosságának 46 százaléka becsüli alá az életkort, amelyet meg fog érni, így az aktív évek alatt felhalmozott tartalékok nem tartanak ki elég ideig. Az Európai Unióban a születéskor várható élettartam 2019-ben már 81,3 év volt, viszont a pandémia éveiben jelentősen csökken: 2021-re visszasüllyedt a 2012-es szint alá, 80,1 évre. Magyarországon a csökkenés még tetemesebb volt. 2019-ben a születéskor várható élettartam 76,5 év volt, mely 2021-re 74,5 évre csökkent, vagyis két évvel rövidült. Ez kevesebb, mint ami 2012-ben volt várható: 75,3 év.

A 65 éves korban várható élettartamban még drasztikusabb csökkenés mutatkozott. Magyarországon 2012-ben 16,5 év volt az átlag 65 év felett, 2019-ben már 16,9 év, 2021-ben viszont csak 15,7 év - több mint egy év a különbség. Az Unióban 20,2 évről csökkent le két járványos év után 19,3 évre a 65 éves korban várható élettartam. Az idősödő magyarok így is átlagosan nagyjából 80-81 éves korukig élhetnek, nyugdíjazás után azonban jellemzően csökkennek a jövedelmek, miközben a - például egészségügyi - kiadások jelentősen nőhetnek. Sokan nincsenek arra felkészülve, hogyan fognak élni a csökkenő jövedelemből még 15-20 évig, és nem képeznek elég tartalékot a növekvő kiadásokra sem az aktív évek alatt.

3. Megfeledkezés a növekvő kiadásokról

Ahogy már érintettük, jelentős probléma lehet, ha valaki nem számol az egészségének romlásával, így egészségügyi költségeinek növekedésével idős korára, pedig a Natixis szerint a világ lakosságának 39 százaléka nem számol ezzel. Ha megvizsgáljuk Magyarországon az aktív és a nyugdíjas háztartások fogyasztásának szerkezetét, több jelentős különbség is kirajzolódik. A KSH 2020-as adatai szerint az aktív háztartások éves jövedelmüknek 4,4 százalékát fordítják egészségügyi költségekre, míg a nyugdíjasok jövedelmük 9,5 százalékát. A nyugdíjasok jövedelmének egyébként az élelmiszerek és a lakásfenntartás, rezsiköltség is nagyobb részét viszi el a jövedelemnek, mint az aktív háztartásokét.

A nyugdíjasok 2020-ban 145 613 forintot költöttek átlagosan egészségügyi kiadásokra. Ez a másfajta fogyasztási szerkezet azt is jelenti, hogy érzékenyebbek a nyugdíjas háztartások bizonyos termékcsoportok inflációjára, mint az élelmiszer-, a rezsi-, vagy a gyógyszerárak emelkedése. Ezeket azonban aki nyugdíj előtt áll, nem gondolja így át, mikor azt tervezi, mennyi megtakarítás lesz elég idős korában.

Az egészségügyet azért is érdemes kiemelni, mert Magyarországon a születéskor várható élettartam férfiak esetében 71,1 év volt 2021-ben, nők esetében 78 év. Viszont a várhatóan egészségben eltöltött évek száma 2020-ban férfiak esetén 61,6 év volt, a nők 63,5 évet töltötenek várhatóan egészségben. Vagyis nagyjából 10-15 évet valamilyen betegséggel élnek le, ennek pedig mindig van költsége, ha más nem, a gyógyszerkiadás.

EZ IS ÉRDEKELHET

10 ijesztő tény 2022-ben a magyar egészségügyről, amivel előbb-utóbb mindenki szembesül

A következő években Magyarország számos egészségügyi, gazdasági és szociális krízissel nézhet majd szembe.

4. Elhibázott befektetések

A lakosság 42 százaléka túlbecsüli a befektetései hozamait a Natixis szerint, ugyanakkor mintegy 41 százalék túl kockázatkerülő befektetési formát választ idős korára ahhoz, hogy a hozamok valódi anyagi biztonságot nyújthassank számára. 40 százaléknak irreálisak a megtérülési elvárásai, és 21 százalék választ túl agresszív, kockázatos befektetéseket.

A jelenlegi inflációs környezetben egyre többen érdeklődnek az inflációálló befektetések iránt, azonban még mindig sokan tartják készpénzben, vagy egyszerűen bankszámlán a megtakarításaikat. A kis kockázatú befektetések hozama nem biztos, hogy egyáltalán megőrzi a megtakarítás értékét, míg a túl kockázatos befektetésekkel nagy hozam érhető el, azonban sokat is lehet bukni rajtuk.

"Alacsony kockázat, vagyis a befektetett tőke csökkenésének esélye nélküli befektetések eszköze az állampapír. Az állampírhozamok viszont az infláció szintje alatt vannak, ez igaz az 1 éves diszkontkincstárjegyre is. Hosszú kötvényekkel is bukta van, de 3-4 év múlva egy 10 éves kötvénnyel már reálhozamot lehet elérni" - mondta el korábban a Pénzcentrumnak Bence Balázs, a Portfolio szakértője.

2022. szeptemberi adatok alapján a legtöbb pénzt folyószámlán tartja a lakosság, a második helyen az állampapír, a harmadik helyen a készpénz áll. A három legfőbb megtakarítási forma közül idén eddig a készpénzállomány gyarapodott a legnagyobb mértékben, az állampapírok állománya viszont már csökkent: ebből csaknem 400 milliárd forinttal többet adott el a lakosság 2022-ben, mint amennyit vásárolt. Népszerűek még a befektetési jegyek, tőzsdei részvények is.

EZ IS ÉRDEKELHET

Készülj fel az inflációs katasztrófára: ide menekítik most pénzüket az élelmes magyarok

Nem véletlen, hogy magyarok tömegei keresik a módszert, hogyan őrizhetik meg pénzük értékét, a folyton változó piacon azonban egyre nehezebb a dolguk.

5. Szűk bevételi források 

A kutatás kitért rá, hogy nem csak a nyugdíjasok, hanem minden fix jövedelmből élő számára veszélyt jelenthet az anyagi biztonságra a költségek hirtelen növekedése.Csak gondoljunk arra, hogy az aktív dolgozók, amikor a rekordszintű inflációval szembesültek, ha nem jöttek ki a fizetésükből, dönthettek úgy: munkahelyet váltanak, másodállást vállalnak, fizetésemelést kérnek. A nyugdíjasok ezeket mind nem tehették meg, maximum a nyugdíj melletti munkavégzés lehetőségét fontolhatták meg, ha vannak még abban az egészségi állapotban, hogy visszamenjenek dolgozni.

A Natixis szerint a lakosság 35 százaléka nem érti, milyen lehetséges bevételi forrásokhoz folyamodhat. Minél többféle forrásból származik is a bevétel, annál válságállóbb tud maradni. Akinek például ingatlan bérbeadásból is származik jövedelme, az tud emelni a bérleti díjon, tehát maga alakíthatja a bevételeit, míg a nyugdíjemelésmértékéről a kormány határoz, és nem feltétlen akkor érkezik, amikor szükség van rá.

Magyarországon a 65-74 éves korosztály foglalkoztatottsága az utóbbi 10 évben erősen növekedett: amíg a 2012-es évben még átlagosan 34,4 ezer fő volt a 65-74 év közötti foglalkoztatottak száma, addig 2022. első negyedévében már 105,7 ezer fő. Mindeközben az ehhez a korcsoporthoz tartozók száma is egyre emelkedett: 2012. január 1-jén a 65 év felettiek száma 1,676 millió fő volt, mely 2021-re 1,977 főre nőtt. A dolgozó nyugdíjas korúak aránya ettől függetlenül folyamatosan nőtt 2015 óta, 10-20 százalékos volt a növekedés minden évben.

EZ IS ÉRDEKELHET

Bevezethetik a nyugdíjbónuszt Magyarországon: nekik járhat az extra juttatás

Magyarországon az elmúlt években egyre nőtt a 65 év feletti munkavállalók száma és aránya.

6. Túlzott támaszkodás az állami juttatásokra

Az előző ponttal is összefügg, hogy sokan azért kerülnek nehéz anyagi helyzetbe idős korukban, mert elsősorban, vagy egyedül az állami nyugdíjra számítanak. A Natixis felmérése szerint a világban 33 százalék követné ezt a hibát, de Magyarországon valószínűleg ennél nagyobb az arány. Egy felmérés szerint a magyarok 57 százaléka gondolja úgy, hogy alapvető kiadásai fedezetét biztosítja majd az állami nyugdíj. Egy másik felmérés szerint 2021-re a megkérdezettek 54%-a jósolta az állami nyugdíjrendszer összeomlását, idén viszont 59%-ra ugrott vissza ez az arány. Ráadásul a magyarok fele arra számít, hogy idős korában is munkát kell vállalnia ahhoz, hogy megfelelő életszínvonalat biztosíthasson magának.

Az öngondoskodással foglalkozó cégek általános tapasztalata évek óta, hogy a magyarok nem számítanak arra, hogy az állami nyugdíj elegendő lesz az öregkori megélhetésben, ehhez képest azonban viszonylag kevesen tesznek félre a nyugdíjas éveikre. Az pedig ugyanúgy igaz, hogy nem törekszenek más bevételi források kiaknázására: a jövedelmen, illetve állami juttatásokon túl nem számolnak a befektetési hozamokkal, kamatjövedelemmel, osztalékkal, vagy a bérbeadásból származó jövedelemmel.

2022 nem szerencsés év a nyugdíjba vonulásra

A kutatás szerint a 2022-es év az egyik legrosszabb időpont a nyugdíjba vonulásra, és nem csak a vágtató infláció miatt. Nem tartják jó időzítésnek, hogy éppen a bizonytalan gazdasági környezetben vonuljon valaki vissza a munkától. Magyarországon azonban a sajátos nyugdíjrendszer miatt kissé más a helyzet. A nyugdíjazás után ugyanis lehetősége van a nyugdíjasoknak tovább dolgozni, a cégek pedig szívesen is alkalmazzák a nagy tapasztalattal rendelkező munkaerőt, aki után kevesebb adót és járulékot kell fizetnie.

Így a nyugdíjat és a fizetést is zsebre téve egészen jó jövedelmet lehet elérni, amíg az ember tud dolgozni. Azonban erre csak akkor érdemes alapozni, ha biztosak vagyunk abban, hogy alkalmazásban maradhatunk nyugdíjasként is! A jelenlegi válságos helyzetben a cégek költséget csökkentenek, ahol tudnak, és hiába van munkaerőhiány, így is elbocsátások következhetnek, a munkanélküliségi ráta növekedésére lehet számítani. Így aki nyugdíj mellett tervez tovább dolgozni, az előre tájékozódjon a lehetőségeiről. 

A magyar nyugdíjrendszer sajátja az is, hogy az adott évben megállapított nyugdíjak, illetve a korábbi években megállapított, minden évben emelkedő nyugdíjak közti különbséget az úgy nevezett valorizációs szorzó hívatott elsimítani. Csak amíg az éves emelések a várható infláció alapján történnek, a valorizációs szorzó az átlagkereset változását figyelembe igazítja ki a nyugdíjakat.

Egészen az elmúlt évekig igaz volt, hogy többnyire jobban jártak a nyugdíjazás előtt állók, ha kivárták a következő évet a nyugdíjba vonulással, mivel jobban jártak a magasabb valorizációs szorzóval, mint az inflációs emeléssel. Azonban 2021-re ez már nem volt igaz, mivel aki kivárta 2022. január 1-jét, az nem részesült az idei évi összesen 14 százalékos emelésből, így kevésbé érte meg a magasabb valorizációs szorzóra apellálni. A 2022-ben nyugdíjazottak így rosszabbul járhattak, viszont aki már betöltötte a korhatárt de még nem vonult nyugdíjba, feltehetően már érdemes kivárnia a 2023-as évet. Akkor ugyanis szakértők szerint 18%-os valorizációs szorzók is jöhetnek, az viszont még mindig kérdéses, mennyi lehet az év eleji, illetve az évközi emelések mértéke 2023-ban.

EZ IS ÉRDEKELHET

Hatalmas döntés előtt állnak most nyugdíjazásukra váró magyarok: mégis az jár jobban, aki kivár?

Jövőre is folytatódhat az a trend, hogy a nyugdíjba vonulás évének meghatározó jelentősége van a nyugdíj összegének alakításában.