Horror amivel a boltokban szembesülnek az idősek: létszükség lehet a nyugdíjemelés

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán publikálta legújabb inflációs jelentését, amiben az előző hónapok tendenciáinak megfelelően ezúttal sem volt sok köszönet. Az általános drágulás ugyanis tovább gyorsul és októberben már éves szinten 21,1 százalékon állt. A fogyasztói árak az előző hónaphoz viszonyítva is további 2 százalékkal nőttek. A mostani horrorinfláció üteméről sokat elárul, hogy tavaly októberben még csak 6,5, 2019 (azaz a koronavírus járvány betörését és a tartós gazdasági nehézségeket megelőző év) azonos hónapjában még 2,9 százalékon állt ez az érték. Tehát idén elértünk oda, hogy lassan a 3 évvel ezelőtti éves drágulás szintjét is elérheti a havi áremelkedés.

Az átlagos drágulás pedig természetesen csak a jéghegy csúcsa. Hónapról hónapra van számos termék, melyek ára azt nagyságrendekkel meghaladó mértékben emelkedik A KSH havonta közölt, közel 180 termék és szolgáltatás aktuális árait listázó táblázatából ennek megfelelően időnként egészen lesújtó mértékű árváltozásokat is látni.

A rezsicsökkentés szabályainak augusztus 1-jétől hatályos módosítása miatt csúcsdrágulóvá váló háztartási energia 64,4%-kal drágult. Ezen belül a vezetékes gáz ára 121,0, a tűzifáé 57,7, a palackos gázé 51,1, az elektromos energiáé 28,6%-kal nőtt. A tartós fogyasztási cikkekért 14,9, ezen belül az új személygépkocsikért 22,5, a konyha- és egyéb bútorokért 19,7, a szobabútorokért 19,1%-kal kellett többet fizetni. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 12,8, ezen belül a szeszes italok 17,7%-kal drágultak. Az állateledelek ára 46,9, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 29,4, a háztartási fogyóanyagoké 29,0, a mosó- és tisztítószereké 27,3, a testápolási cikkeké 26,0%-kal lett magasabb. A szolgáltatások díja 8,3%-kal emelkedett, ezen belül a taxi 27,4, a lakásjavítás és -karbantartás 23,8, a járműjavítás és -karbantartás 21,3, a sport- és múzeumi belépők 19,4, a lakbér 13,1%-kal került többe.

Az élelmiszerek ára átlagosan 40 százalékkal emelkedett. A legnagyobb mértékben (87,9 százalékkal) az árstop hatálya alá most bekerülő tojás drágult, de a kenyér (81,4 százalékos), a tejtermékek (75,4 százalékos), a sajt (75,4%), valamint a vaj és a vajkrém (71,6%) drágulása is egészen sokkoló mértékű volt. Toplistás dráguló volt még a száraztészta (58,6%), a margarin (58,0%), a péksütemények (54,7%) és az édesipari lisztesáru (53,4%) is. A top 10 dráguló termék között pedig az energiahordozókon kívül csak élelmiszert találunk, ráadásul olyan alapvetően szükségeseket, mint a trappista sajt, a kenyér, a rétesliszt, a vaj a tejföl vagy éppen a zsemle. 

Drágább lett az idősek élete

Az élmiszerárak elszállása persze az egyes társadalmi csoportok körében eltérő mértékű hatással bír. Az, hogy mennyiben teszi ez nehezebbé az egyes rétegek mindennapjait ugyanis nagy mértékben függ attól is, hogy azok túlnyomó mértékben milyen termékekre költik pénzüket. A KSH a társadalom szegmenseire lebontott áremelkedésről is átfogó statisztikát vezet, ami alapján rendre a nyugdíjasok jönnek ki az élelmiszeráremelkedés legnagyobb veszteseiként.

Ez októberben is így volt, amikor a nyugdíjas fogyasztóár index 23,6 százalékon állt, szemben a teljes népességre vonatkozó 21,1 százalékos fogyasztóiár-index-el. Az élelmiszerdrágulást tekintve pedig a különbség még nagyobb.

Az élelmiszerek eleve elsöprő mértékű, 40 százalékos drágulása a nyugdíjasokra vetítve még ennél is drasztikusabb, az ő esetükben 41,5 százalékos volt az emelkedés ebben a kiadási főcsoportban 2021 azonos hónapjához képest.

Az idősek kilátásaira nézve pedig talán még az általános inflációnál is aggasztóbb az a tény, hogy az őket a leginkább drasztikus módon érintő élelmiszerár-drágulás hónapok óta túlszárnyalja az össztársadalomra vetített mértékét. És persze nem mindegy az sem, hogy egy 170 ezer forint körüli nyugdíjból kell valakinek kihúznia a hó végéig, vagy egy átlagos fizetésből.

Ezért is érdemes megnézni az alapvető élelmiszerek árváltozását, és azt, hogy mennyit lehetne belőlük megkapni egy átlagos magyar nyugdíjból. Mivel azokról a termékekről van szó, amikre a nyugdíjasok a legnagyobb mértékben rászorulnak, ennek segítségével közelebb juthatunk annak átlátásához, mennyivel is esett vissza a nyugdíjak vásárlóértéke az előző évhez képest.

Lassan semmit nem ér a magyarok nyugdíja

A koronavírus előtt csak nosztalgikus panaszkodásnak hathatott, hogy 5-10 éve mennyivel többet ért a magyarok nyugdíja. A járvány és az orosz-ukrán háború által mostanra kialakított gazdasági helyzetben viszont kezd egyre inkább a hétköznapok realitásává válni. Hogy ezt számszerűen is bizonyítsuk, hónapról hónapra segítségül hívjuk a KSH által publikált éves és havi élelmiszer-átlagárakat, illetve az átlagnyugdíjról szóló információkat. A két átlagot elosztva egymással egy indexszámot kapunk, amely azt mutatja meg, mennyit ért az adott évi (havi) nyugdíj zsemlében, párizsiban, tejben, sertéshúsban és egyéb termékekben. mérve. 

Miután januárban 3 százalékos, majd júliusban újabb 2,6 százalékos nyugdíjemelés történt, júliusban már 170 197 forintos átlagnyugdíjjal számoltunk. A héten esedékes újabb emelést tehát természetesen még nem kalkuláltuk bele a nyugdíjak vásárlóértékébe.

Alábbi grafikonunkon azt ábrázoltuk, a korábbi hónapokkal, illetve évekkel való összevetésben mekkora mennyiségűre futná az egyes alapélelmiszerekből. Ahogy ábránkon is látszik, a termékek nagy részéből nem csak az előző havinál, vagy évesnél futná kevesebbre, de évtizedes viszonylatban is a padlón van a nyugdíjak vásárlóértéke.

Zsemlében mérve 195 darabos volt a visszaesés az előző hónaphoz képest és még ennél is nagyobbat zuhant a tojásindex. 461 darabbal, vagyis több, mint 46 doboznyival kevesebb tojás jött volna ki tehát egy átlagos nyugdíjból, mint egyetlen hónappal korábban. A novemberi nyugdíjkorrekció tehát már igen esedékesnek tűnik, hiszen a júliusit már bőven felfalta az iszonyatos drágulás.

A nyugdíjak értékének szabadesése bizony a 2,8 százalékos ESL tejben nézve is jól látszik. A tejindex 22,3 literes visszaesést mutatott az előző hónaphoz képest. A párizsiindex romlása is egyre látványosabb. Felvágottból 4,2 kilóval kevesebbre futotta egy átlagos nyugdíjból, ami a korábbi hónapok stagnáló, vagy aközeli számai után azt indikálja, hogy drágulás lassan már egyik élelmiszert sem kerüli el.

A burgonyaindex esése is szépen begyorsult. Kései burgonyából 35,7 kilónyit esett a nyugdíjak értéke. Az almaindex ezzel szemben "csupán" 3,2 kilós romlást mutatott az év kilencedik hónapjában az azt megelőzőhöz képest. A bontott csirke esetében is hasonlóan kismértékű, 2,1 kilós volt a visszaesés, a sertéshús-index pedig ennél is kisebb mértékben, mindössze 1,3 kilóval esett vissza. A lisztindex és a cukorindex pedig egyenesen egy enyhe javulást mutattak az előző hónaphoz képest.  Előbbi esetében a változás 3,2, míg utóbbiéban 2,6 százalékos volt.

Éves összevetésben az árindexek még ennél is sötétebb képet festenek a nyugdíjak értékéről. Hiába ugyanis a többszöri nyugdíjemelés, nehéz olyan termékre lelni a táblázatban, amiből többre futotta volna idén, mint a tavalyi év azonos hónapjában.

Zsemlében nézve a helyzet egészen sokkoló. 2021 és 2022 októbere között 1916 darabbal esett az átlagos nyugdíjból kigazdálkodható mennyiség. Ez a zsemleindex 40 százalékos romlását jelenti. A visszaesés a tojás esetében sem kisebb mértékű, abból 1318 darabbal, 41 százaléknyival futotta kevesebbre, mint egy évvel korábban.

A tejindex romlása 34,1 százalékos volt. 188 literrel kevesebb jött ki belőle egy magyar átlagnyugdíjból, mint tavaly. De a burgonyaindex sem mutatott sokkal fényesebben. Krumpliból 25 százalékkal, azaz 149,8 kilóval futotta kevesebbre idén októberben, mint 2021 azonos hónapjában.

A húsok közül a legnagyobb visszaesést a bontott csirkére vonatkozó index mutatta. A szárnyasból 58,9 kilóval, 30,7 százalékkal tellett kevesebbre idén, pedig a tavalyi évre ugye még a jó pár emeléssel ezelőtti nyugdíjjal számoltunk. A párizsi esetében is megindult (egy egyelőre még kevésbé drasztikus mértékű) visszaesés. A felvágottból 13,7 kilóval, 17 százaléknyival futotta kevesebbre.

Javult viszont lisztindex (65 kilóval) és a cukorindex (77kilóval). De a többszöri nyugdíjkompenzációnak köszönhetően sertéshúsból is egy kilóval többet lehetett kigazdálkodni az átlagnyugdíjból, mint egy évvel korábban.