Nehéz öregkor elé nézhetnek a magyarok: ezt a 4 kérdést még nyugdíjazás előtt tisztázni kell

Rengeteg magyar közelítve a nyugdíjkorhatárhoz, alig várja, hogy abbahagyhassa a munkát, és pihenhessen, unokázhasson, foglalkozhasson a hobbijaival, utazhasson. Ezzel nincs is semmi gond, konkrét tervvel azonban már sokkal kevesebben készülnek, mivel fogják hosszú távon lekötni magukat, hogyan fogják minél tovább megőrizni az egészségüket, hová lenne a legideálisabb költözniük - amíg ez még nem okoz gondot -, miből fogják fenntartani magukat. Elképzelések szoktak lenni, azonban szakértők tanácsa szerint a legfontosabb kérdésekben már érdemes a nyugdíjba vonulást megelőzően határozott döntést hozni. Mutatjuk az 5 kulcskérdést, amire ha már van válasza valakinek a nyugdíjazása előtt, felkészültebben várhatja a nyugdíjas éveket.

1. Mivel fogom tölteni az időmet?

A 2021-es utolsó adatok szerint a születéskor várható élettartam Magyarországon 74,5 év, bár a járvány óta ez jelentősen csökkent. 2019-ben még 76,5 év volt, 2020-ban már csak 75,7 év - azonban a korábbi évek tendenciái szerint egyre nőtt a várható életkor, valószínűleg hamarosan ismét növekedésnek indulhat. Az aktív évek után tehát átlagosan biztos még jónéhány év vár a nyugdíjasokra a statisztikák szerint.

Sokaknak azonban egyáltalán nincs hosszútávú terve arra, mivel fogja tölteni az idejét. Akinek addig a munka töltötte ki a napjait, azzal szembesülhet, hogy rengeteg ideje szabadul fel hirtelen. Kevesen vannak, akik csak pihenéssel, semmittevéssel ki tudják tölteni a napjaikat anélkül, hogy valamilyen hasznos tevékenységre lenne igényük. Sokan a kert körüli munkákkal, házimunkával kezdik el lefoglalni magukat, illetve nagyobb szerepet vállalnak a családi életben (pl. többet vigyáznak az unokákra). Azonban állandó tevékenység, hobbi nélkül így is hamarosan kiüresednek a napok, ami pedig testi és mentális leépüléshez vezethet.

EZ IS ÉRDEKELHET

Újabb nyugdíjkorhatár emelés jön Magyarországon? Változhat a számítás módja, a Nők40 program is

Az MNB módosítaná a nyugdíjszámítás módját, emelné a nyugdíjkorhatárt, viszont a korhatár elhagyása utáni munka utáni „nyugdíjbónuszt” is.

Hogyha valaki például fél napokat tölt a tévé előtt, nem mozog, nincs emberek között, nem érik ingerek, vagy egyenesen unatkozik, az fizikailag és szellemileg sem tesz jót. Aki nyugdíjbavonulás előtt áll, annak ezért érdemes megfontolnia: mi(k) lesz(nek) az(ok) a tevékenység(ek), amivel majd leköti az idejét, energiáit, és általa megőrizheti a vitalitását? Ez lehet akár részmunkaidős állás, önkéntes munka, vállalkozás, bármilyen hobbi, ami kellő motivációt ad.

Természetesen azzal sincs semmi gond, ha az ember eleinte csak pihenne, utazgatna, több időt fordítana az otthonára, családjára, viszont nem árt, ha a későbbiekre is van valamilyen terve. Könnyű ugyanis beleesni a hibába, hogy egyre kevésbé marad valaki idős korára tevékeny, és ez negatív hatással lesz a fizikai és mentális egészségére.

EZ IS ÉRDEKELHET

Komoly bajba kerülhetnek az idősödő magyarok: az egészségük is rámehet, ha lemondanak erről

A nyári utazás a legtöbb magyar számára természetes és a mentális egészség szempontjából is fontos. 10-ből 4-en azonban még mindig nem engedhetik meg maguknak, főként az idősek.

2. Hol akarok lakni idős koromban?

Gyakori jelenség Magyarországon, hogy külföldi nyugdíjasok - pl. németek, hollandok - itt vesznek vidéken egy kis házat, ahol eltölthetik a nyugdíjas éveiket. Ez a döntés anyagi szempontból is számos előnnyel jár, hiszen nálunk a külföldi átlagos, ráadásul euróban fizetett nyugdíjnak sokkal jobb a vásárlóereje, az ingatlanok is megfizethetőbbek.

Mielőtt valaki nyugdíjba vonul Magyarországon, szintén megteheti, hogy elgondolkozik azon, hol akar a nyugdíj után élni. Egyrészt a munkahelye már nem fogja odakötni ahhoz az adott helyhez, országrészhez sem, másrészt az igényei is valószínűleg megváltoztak. Rengetegen, miután kirepültek a gyerekek, ott maradnak ketten vagy egyedül egy jóval nagyobb ingatlanban, mint amekkorára már szükségük lenne. Ez többnyire ráadásul a megszokott otthon, amihez a legtöbben érzelmi okokból is ragaszkodnak.

65 éves kora körül viszont még nem olyan idős az ember, hogy ne válthatna még lakóhelyet. Gondolni kell ugyanis arra, hogy mi lesz az elkövetkezendő életszakaszban kényelmes: közelebbi lakóhely a családtagokhoz, emeleti helyett inkább földszinti lakás, város helyett vidék vagy éppen vidék helyett város. Ezt is át kell időben gondolni.

Az sem utolsó szempont, hogy egy jól időzített, eltervezett ingatlancsere - egy nagyobb ingatlanból kisebbe költözés, vagy drágább városból olcsóbb vidéki részre költözés pl - mekkora ingatlanvagyont szabadíthat fel. Ezt befektetve - akár egy másik, kiadható ingatlanba - pedig biztosított lehet, hogy nyugdíjas korában se szegényedjen el valaki. Arról, hogy mennyit nyerhetnek akár a nyugdíj előtt állók, akár a nyugdíjasok az ingatlancserén, ebben a cikkben írtunk részletesen.

3. Miből fogom eltartani magam?

Az előző pont már ad is egy alternatívát arra, milyen lehetőséggel biztosítható be az anyagilag gondtalan időskor. Az ingatlanbefektetés egyébként is az egyik legkedveltebb befektetési forma a magyar lakosság körében. Egyre kedveltebbek azonban a nyugdíjcélú megtakarítási formák is, mint az önkéntes nyugdíjpéntári megtakarítás vagy a nyugdíjbiztosítás. Ezeket a megtakarítási formákat az aktív évek alatt az állam is támogatja, adóvisszatérítés formájában. A nyugdíjazás előtt pár évvel is megérheti takarékoskodni, de nyilvánvalóan minél előbb kezdjük, annál jobb lehetőségeink lesznek a nyugdíjunk kiegészítésére.

Amit érdemes először megfontolni, hogy mennyi nyugdíjra számíthatunk, és az fedezi-e a jövőbeli kiadásainkat. Nyugdíjasként ugyanis a kiadás szerkezete is megváltozhat, attól függően, mennyiben változik az életmódunk. Lehetséges, hogy kevesebbet költünk majd benzinre, de többet fordítunk majd idővel pl. gyógyszerre, a statisztikák szerint. Sokaknak jelenthet problémát a hirtelen bevételkiesés a nyugdíjazás után - ezért magára az átállásra is érdemes tudatosan készülni.

Mindenképp jobban jár, aki az előtt megtanul spórolni, mielőtt még rá lenne kényszerítve. Hogyha felkészülünk, milyen anyagi helyzetbe csöppenünk majd bele nyugdíjasként, akkor sokkal jobban tudjuk kezelni azt - akár érzelmileg is - mintha csak hagyjuk megtörténni. Ha pedig úgy gondojuk már a nyugdíjazás előtt, hogy szűkös lesz a bevételünk, akkor érdemes még a nyugdíjba vonulás előtt kiutat keresni.

EZ IS ÉRDEKELHET

Így juthat most extra pénzhez rengeteg magyar nyugdíjas: legyőzhetik a horrorinflációt?

Még a júliusban érkező nyugdíjemelés ellenére is sok nyugdíjas elszegényedését okozhatja a rekordinfláció. Vannak, akik nem várják ölbe tett kézzel az anyagi csődöt.

4. Biztos jó ötlet nyugdíjba vonulni?

Egy friss kutatás szerint Magyarországon a megkérdezettek 54 százaléka bízik abban, hogy a mindenkori nyugdíjkorhatár betöltésével teljesen abbahagyhatja majd a munkát, 24 százalék pedig azt is reálisnak tartja, hogy már a korhatár előtt pár évvel visszavonuljon a megtakarításainak köszönhetően. A reményeket, terveket viszont gyakran felülírja az élet: a KSH adatbázisa alapján az idősödő korosztály foglalkoztatottsága évről évre emelkedik Magyarországon. Vagyis egyre többen dolgoznak a nyugdíjkorhatár betöltése után, nyugdíj mellett, vagy kitolva a nyugdíjbavonulást.

Amíg a 2012-es évben még átlagosan 34,4 ezer fő volt a 65-74 év közötti foglalkoztatottak száma, addig 2022. első negyedévében már 105,7 ezer fő. Mindeközben az ehhez a korcsoporthoz tartozók száma is egyre emelkedett: 2012. január 1-jén a 65 év felettiek száma 1,676 millió fő volt, mely 2021-re 1,977 főre nőtt. A dolgozó nyugdíjas korúak aránya ettől függetlenül folyamatosan nőtt 2015 óta:

EZ IS ÉRDEKELHET

Érik a sírig tartó munka? Tömegével kezdhetnek el újra dolgozni a magyar nyugdíjasok

Ma Magyarországon és az Európai Unióban egy 15 éves fiatal átlagosan 36 munkával töltött évre számíthat.

Nyugdíjszakértők régóta hangsúlyozzák, hogy mindenképp érdemes várnia - akár egy évet is - a nyugdíjazással annak, akik még munkaképes, hiszen a jelenlegi nyugdíjrendszer számítása szerint biztosan jobban jár, aki mondjuk adott év szeptembere helyett következő év januárjában nyújtja be a nyugdíjazási igényét. Legalábbis így volt ez az idei évig, amikor viszont rendkívüli gazdasági helyzet állt elő. Feltehetően a következő években azonban ismét az lesz igaz, hogy a valorizációs szorzók éves emelése miatt jobban jár, aki kivár.

Érdemes a kérdést olyan oldalról is megközelíteni, hogy érdemes-e abbahagyni a munkát. Egyrészt tudományosan bizonyított, hogy akinek az egészsége engedi, hogy tovább dolgozzon, az szellemileg és testileg is tovább marad fiatalos, mint aki nem folytatja a munkát, pedig megtehetné. Akár részmunkaidőben is érdemes lehet még a nyugdíj után is tovább dolgozni. A nyugdíjas munkavállalásnak az adózása is kedvező, így gyakorlatilag a nyugdíjazás akkor is megéri, ha a munkát nem szeretnénk abbahagyni, viszont érdemes előzetesen tájékozódni ennek a lehetőségeiről.

Felmerült az MNB elemzői körében is, hogy azzal ösztönözzék az idősödő korosztály munkavállalását, hogy nyugdíjbónuszt fizetnek a "tovább dolgozóknak". Ezek azonban egyelőre csak tervek, a lehetőség azonban most is megvan, hogy aktív maradjon az ember a munkaerőpiacon a nyugdíj után is. Később, amikor már tényleg csak pihenni vágyik majd, valószínűleg hálás lesz magának a korábbi döntéséért, hogy nem hagyta teljesen abba a munkát.

EZ IS ÉRDEKELHET

Bevezethetik a nyugdíjbónuszt Magyarországon: nekik járhat az extra juttatás

Magyarországon az elmúlt években egyre nőtt a 65 év feletti munkavállalók száma és aránya.