Embertelen drágulás csap le a magyar idősekre: az igazi böjt csak most kezdődik

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) számai szerint májusban 10,7 százalékos volt az általános drágulás a fogyasztói árakat tekintve. Ez évtizedes csúcsdrágulást jelent, már sokadik hónapja, ráadásul az áremelkedés a kétszámjegyű átlaggal újabb lélektani határt lépett át.

A drágulás üteme tavaly nyár óta folyamatosan gyorsul. Októberben még 6,5, szeptemberben 5,5, augusztusban 4,9, júliusban 4,6 százalékon állt. Aztán tavaly év végén lépte át a 7, majd idén februárban a 8, májusra pedig a 10 százalékot is.

Az általános drágulás persze csak a jéghegy csúcsa. Rengeteg olyan terméket találni ugyanis a boltok polcain, amelyek ára az általános drágulást jócskán meghaladó mértékben emelkedett. A KSH havonta publikált, közel 180 termék és szolgáltatás aktuális árát vizsgáló listáján a csúcsdráguló termékeket vizsgálva pedig a drágulás egészen sokkoló

Az élelmiszerek ára 18,6%-kal emelkedett, ezen belül az igazi csúcsdrágulók a margarin, ami 41,4, a kenyér ami 37,5, a sajt, ami 35,4, a baromfihús, ami 34,3, a száraztészta, ami 33,3, a tejtermékek, amik 30,3, a tojás, ami 29,9, a péksütemények, amik 27,3 Drágultak Az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen)  eközben 12,8 százalékkal drágultak.Az alkoholmentes üdítőitalok 10,  a csokoládé, kakaó és a cukor, 3,9%-kal. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 6,4, ezen belül a szeszes italok 8,1%-kal drágultak.

A drágulásról sokat elárul, hogy a fogyasztói árak egyetlen hónap alatt is átlagosan 1,7%-kal nőttek. Az élelmiszerek 3,5%-kal drágultak, a főcsoporton belül a friss zöldségek csoportját leszámítva minden termékkör ára magasabb lett: a vaj 9,0, a szalámi, szárazkolbász, sonka 8,2, a tejtermékek 7,0, a száraztészta 6,7, a sajt 6,3, a péksütemények 6,0, a kenyér 5,8, a párizsi, kolbász 5,4, a baromfihús 5,2%-kal drágult. A szeszes italok, dohányáruk ára 1,3, a ruházkodási cikkeké 1,1, a tartós fogyasztási cikkeké 0,9%-kal nőtt, utóbbin belül a szobabútorok 2,5, a konyhai és egyéb bútorok 1,3, a használt személygépkocsik 1,0%-kal drágultak. A lakásjavító és -karbantartó cikkek ára 3,5%-kal emelkedett. A szolgáltatásokért 0,7, ezen belül a taxiért 11,9, belföldi üdülésért 2,9, a lakásjavítás és -karbantartásért, illetve a sport és múzeumi belépőkért 1,3%-kal kellett többet fizetni.

A nyugdíjasok élete mindig drága

Az, hogy az élelmiszerárak drágulása mennyire nehezíti az egyes társadalmi rétegek életét, elsősorban attól függ, hogy az adott csoportok milyen termékeket és mekkora mennyiségben fogyasztanak. A KSH az egyes rétegekre bontott drágulásról is vezet statisztikát, melynek alapján a jellemző számok szerint a nyugdíjasok és az alacsony jövedelműek érzik meg a legjobban az árdrágulást.  A tavalyi évtől ez a nyugdíjasok esetén egyébként elméletileg már nem igaz, hiszen esetükben a a fogyasztói árindex valamivel kisebb mértékben emelkedik, mint a teljes népességre vetítve. Ez rövid kilengés után többé, kevésbé az utóbbi hónapokban is érvényesült. Igaz májusban a nyugdíjas fogyasztóiár index az általános inflációval egy szinten, 10,7 százalékon állt, a nyugdíjasokat igazán érzékenyen érintő élelmiszerek drágulása ezt jócskán túlszárnyalta és utóbbi esetében a nyugdíjasok nagyobb mértékű áremelkedés is sújtotta.

Az élelmiszerek ára eleve 18,6 százalékkal, tehát az általános inflációt jóval túlszárnyaló mértékben emelkedett, a nyugdíjasokra vetítve pedig még sötétebb a kép. Az ő esetükben ugyanis az élelmiszer infláció 19,2 százalékos, azaz az általánosnál 0,6 százalékponttal magasabb volt.

Az alacsony jövedelmű háztartások esetében még sokkolóbb mértékű, 19,6 százalékos drágulást regisztráltak. Az ő esetükben tehát az össztársadalomra vonatkozónál 1 százalékkal, a nyugdíjasokra vonatkozó drágulást pedig 0,4 százalékponttal meghaladó mértékben nőttek az árak.

Persze a nyugdíjasok szempontjából is létfontosságú, hogy az őket leginkább érintő az élelmiszerekre vonatkozó drágulás jócskán túlmutat a társadalom egészére vonatkozón. Ezen felül egy 160 ezer forint körüli nyugdíjból nehezebb kijönni a hó végén, mint egy átlagos munkabérből.

Ezért is érdemes megnézni néhány alapvető élelmiszer árváltozását, és azt, hogy mennyit lehetne belőlük vásárolni egy átlagos magyar nyugdíjból. Mivel azokról a termékekről van szó, amikre a nyugdíjasok leginkább rászorulnak, ezzel közelebb kerülhetünk a válaszhoz: tényleg kevesebbet ér-e a nyugdíj jelenleg, mint egy évvel ezelőtt, ami ráadásul a pandémia egyik csúcshónapja is volt.

Rohamosan csökken a nyugdíjak vásárlóértéke

A pandémiás helyzet előtt nosztalgikus panaszkodásnak hatott csupán, hogy 5-10 éve mennyivel többet ért a magyarok nyugdíja. A járvány és az orosz-ukrán háború által mostanra kialakított gazdasági helyzetben viszont kezd egyre inkább a hétköznapok realitásává válni.

Ahhoz, hogy erről számszerűen is megbizonyosodjunk, hónapról hónapra segítségül hívjuk a KSH által számított éves és havi élelmiszer-átlagárakat, illetve az átlagnyugdíjról szóló információkat. A két átlagos számot elosztva egymással egy indexszámot kapunk, amely azt mutatja meg, mennyit ért az adott évi (havi) nyugdíj zsemlében, párizsiban, tejben, sertéshúsban és egyéb termékekben. mérve.

Értelemszerűen, ha magasabb ez az index, az azt jelenti, hogy többet ért adott termékben a nyugdíj. Mint ismeretes, tavaly novemberben 1,2 százalékos, idén januárban pedig 3 százalékos nyugdíjkorrekció történt, így 2022-ben hónapjában már 165 900 forintos átlagnyugdíjjal számoltunk.

A Pénzcentrum ábráján az látszik, hogy az előző hónapokkal, illetve évekkel összehasonlítva mennyire elég a mostani nyugdíj az egyes termékekből. Ahogy grafikonunkról is kitűnik, többek között zsemléből is kevesebbre futja az időseknek, mint egy hónappal ezelőtt. Az év eleji nyugdíjkorrekciót ugyanis mostanra bőven felfalta a drágulás, így 360 darabbal kevesebb zsemlére futotta májusban, mint az év negyedik hónapjában.

Májusra az év elején javulásnak induló tojásindex is jócskán beszakadt. Áprilishoz képest az ötödik hónapban 97 darabbal, azaz közel 10 doboznyival kevesebb tojás jött ki egy átlagos idős magyar pénzéből.

A drágulás a 2,8 százalékos ESL tej esetében egészen sokkoló. 69 literrel futná belőle kevesebbre az átlagos nyugdíjból, mint egyetlen hónappal korábban. Az árstop mellett ez furcsának hathat, azonban nem érdemes elfelejteni, hogy az csak az ultramagas hőmérsékleten hőkezelt tejekre vonatkozik, a KSH által is vizsgált ESL tejre nem, az üzletek pedig érthető módon utóbbi drágításával is kompenzálják az UHT tejek befagyasztott árán bukott profitot.

A húsárak régóta rebesgetett nagy mértékű drágulása szerencsére továbbra sem következett be. Felvágottból 3, sertéshúsból pedig csupán 1 kilóval jött ki kevesebb májusban egy átlagos nyugdíjból, mint egy hónappal korábban. Az áremelkedés tehát továbbra is látványosan lassabb ezek a termékek esetében, mint más élelmiszereknél.

A bontott csirke esetében azért árnyaltabb a kép. Hiába az év eleji nyugdíjkorrekció (és a farhát esetén az árstop) 9 kilóval kevesebb csirkére tellett egy átlagos magyar idősnek májusban, mint áprilisban.

A burgonyaindex romlása is folytatódott. Az ötödik hónapban 22 kilóval kevesebb krumplira futotta az átlagnyugdíjból, mint az egyel korábbiban.Az almaindex is esésben van. Az egykor kimondottan olcsónak számító gyümölcsből tíz kilóval kevesebbre tellett egy átlagos nyugdíjasnak májusban, mint az előző hónapban.

A cukorindex és a lisztindex (hiába a vizsgált BL55-ös lisztre és cukorra vonatkozó árstop) sem maradt az előző hónap szintjén A liszt esetében 4 kilóval kevesebbre, cukorból azonban 5 kilóval többre futotta, mint áprilisban.

Éves összevetésben is fájdalmas a nyugdíjak vásárlóértékének romlása. Májusra ugyanis, hiába a többszöri nyugdíjkorrekció, az előző év azonos hónapjánál is jóval kevesebbre tellett egy átlagos idős ellátásból.

Zsemlében nézve 1172 darabbal kevesebbet ért az átlagnyugdíj májusban, mint csupán egy évvel korábban. Ez 24 százalékos romlást jelent. A tojás esetében is igen nagy volt a visszaesés. 528 darabbal, azaz 16 százalékkal futotta kevesebbre most, mint tavaly.

A liszt esetében kevésbé nagy mértékű, de az árstopot is figyelembe véve mégis szembetűnő romlást látni. 45 kilóval kevesebb jött ki belőle az átlagnyugdíjból, mint 2021-ben. A bontott csirke index is nagyot zuhant. Mivel az árstop csak a farhátat érinti, a csirkét amúgy nyugodtan drágíthatják az üzletek, amit májusban meg is tettek. Így 47 kilóval futotta kevesebbre, mint tavaly ugyanakkor. A párizsi-index eközben 6 kilóval, a burgonyaindex pedig 15 kilóval esett vissza.