Fájni fog a magyar nyugdíjasoknak a húsvéti árhorror: egyre nehezebb helyzetben a kispénzű idősek

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által publikált márciusi statisztikák szerint a fogyasztói árak átlagosan 8,5 százalékos növekedést mutattak az előző évhez képes, ami zsinórban harmadszor csúcsdrágulásnak számít másfél évtizedes viszonylatban. Az infláció ráadásul valamelyest az előző hónaphoz képest is gyorsult.

A drágulás üteme egyébként nyár óta gyorsul. Októberben még 6,5, szeptemberben 5,5, augusztusban 4,9, júliusban 4,6 százalékon állt. Aztán tavaly év végén lépte át a 7, majd idén februárban a 8 százalékot is.

Az általános drágulás persze csak a jéghegy csúcsa. Számos termék és szolgáltatás ára emelkedett ugyanis az átlagos éves drágulást jóval meghaladó mértékben. A KSH havi rendszerességgel közzétett, közel 180 terméket és szolgáltatást felölelő listája szerint a legjobban dráguló termékek és szolgáltatások ára az átlagos emelkedésnél nagyságrendekkel nagyobb mértékben nőtt. Ha megnézzük a csúcsdráguló termékek adatait, azt láthatjuk, hogy nem egy termék 40 százalék feletti drágulást produkált, a 20, 30 százalékot meghaladó infláció pedig szinte sztenderdnek tűnik.

A csúcsdráguló a paradicsom, aminek kilós átlagára egyetlen év alatt, 2021 márciusa és 2022 márciusa között 42,1 százalékkal emelkedett. Így amiért tavaly még csak 894 forintot kellett fizetni, azért immár 1 270-et kell. A paradicsomtól nem sokkal maradt el a rétesliszt, aminek a kilós átlagára 40,7 százalékkal, 221 forintról 311 forintra emelkedett. A drágulási toplista harmadik helyezettje pedig a tejes margarin lett, ebből a termékből egy 200-250 grammos darab átlagosan 38,3 százalékkal kerül most többe, mint tavaly ilyenkor – 303 forint helyett 419 forint.

A top három dráguló után a negyedik helyen a csirkecomb következik, ennek a kilós átlagára 660 forintról 884 forintra emelkedett a vizsgált időszakban, míg a zsemle darabja 30 forintról 40-re duzzadt, ami 33,3 százalékos áremelkedés 1 éves távlatban. Ezen felül viszont még további 5 termék volt, ahogy a grafikonon látszik is, aminek az ára több mint 30 százalékkal emelkedett. Ezek között ott van még a fehér és a félbarna kenyeret, a trappista sajt, az akácméz és a falburkoló csempe is.

Árulkodó, hogy a drágulási lista élén álló 10 termékből 9 élelmiszer.

A drágulás üteméről szomorú képet fest, hogy annak havi mértéke is jóval ,meghaladja az elmúlt hónapokban megszokottat, akár a tavalyi évben megszokottat. A fogyasztói árak átlagosan 1,0%-kal nőttek. Az élelmiszerek 2,0, ezen belül a margarin 7,5, az idényáras élelmiszerek 5,5, a baromfihús 3,3, a sajt 3,2, a kenyér 3,0, a tejtermékek 2,7, a sertéshús 2,6%-kal drágább, a csokoládé és kakaó 1,1, a cukor 0,4%-kal olcsóbb lett.

A tartós fogyasztási cikkek ára 1,0, ezen belül az új személygépkocsiké 2,1, a használtaké 1,3%-kal nőtt. A lakásjavító és -karbantartó cikkek ára 2,3%-kal emelkedett. A szolgáltatások 0,6%-kal drágultak, ezen belül a belföldi üdülésért 2,7, a lakásjavítás és -karbantartásért 2,1%-kal többet, a telefon- és internet-előfizetésért 0,5%-kal kevesebbet kellet fizetni.

Még drágább az idősek élete

Az, hogy az élelmiszerek árának emelkedése mennyire súlyt egyes társadalmi csoportokat, elsősorban attól függ, hogy az adott csoportok milyen termékeket és mekkora mennyiségben vásárolnak. A KSH is vezet erről statisztikát, mely alapján jellemzően a nyugdíjasok és az alacsony jövedelműek érzik meg a legjobban az árdrágulást.  A tavalyi évtől ez a nyugdíjasok esetén egyébként elméletileg már nem igaz, hiszen esetükben a a fogyasztói árindex valamivel kisebb mértékben emelkedik, mint a teljes népességre vetítve.

Azért is lehetett ez a jellemző és azért meglepő a tavalyi évtől látható tendencia, mert az elszabaduló élelmiszerárak értelemszerűen rájuk kéne legyenek a legnagyobb hatással, hiszen bevételük, illetve juttatásuk jelentősebb részét költik el ezekre, mint mondjuk a jobb módú rétegek, vagy a három vagy több gyermeket nevelők.Vélhetően a benzin drágulása és egyéb faktorok is közrejátszanak, hogy most viszont a különbség hónapok óta ellenkező irányú.

A szokásos tendencia tavaly márciusban fordult meg, amikor a különbség az össztársadalom és a nyugdíjasok által érzékelt inflációban már a nyugdíjasok javára billent: 3,4 százalék volt, 0,3 százalékponttal alacsonyabb, mint az összes fogyasztóra érvényes.

A trend azóta is kitart és a különbség januárban is az előző hónapokéhoz hasonlóan alakult. Mindenki helyzete rossz maradt, de a nyugdíjasoké számszerűen még mindig jobb. Az általános infláció 8,5 a nyugdíjas fogyasztóiár index pedig 8,3 százalékos volt idén márciusban.

Az élelmiszerek átlagosan 13 százalékkal, azaz az általános inflációt jóval  meghaladó mértékben drágultak. Élelmiszerekre bontva pedig máris sötétebb a kép a nyugdíjasokra vetítve, az ő esetükben ugyanis az élelmiszer infláció 13,4 százalékos, azaz 0,4 százalékponttal magasabb, mint a teljes lakosságra vetítve.

Az alacsony jövedelmű háztartások esetében még durvább volt a drágulás, esetükben 13,6 százalékos volt a fogyasztói árindex. Az össztársadalomra vonatkozónál tehát 0,3, míg a nyugdíjasokra vetítettnél 0,2 százalékkal magasabb magasabb áremelkedést kellett lenyelniük.

Ami viszont a nyugdíjasok szempontjából a legfontosabb, hogy az őket leginkább érintő az élelmiszerekre vonatkozó drágulás már túllépte a társadalom egészére vonatkozót. Ezen felül egy 160 ezer forint körüli nyugdíjból nehezebb kijönni a hó végén, mint mondjuk egy átlagos munkabérből.

Ezért is érdemes megnézni néhány alapvető élelmiszer árváltozását, és azt, hogy mennyit lehetne belőlük vásárolni egy átlagos magyar nyugdíjból. Mivel azokról a termékekről van szó, amikre a nyugdíjasok leginkább rászorulnak, ezzel közelebb kerülhetünk a válaszhoz: tényleg kevesebbet ér-e a nyugdíj jelenleg, mint egy évvel ezelőtt, a járvány tombolása alatt.

Egyre kevesebbre elég a magyarok nyugdíja

A koronavírus előtt csak nosztalgikus panaszkodásnak hathatott, hogy 5-10 éve mennyivel többet ért a magyarok nyugdíja. A járvány és az orosz-ukrán háború által mostanra kialakított gazdasági helyzetben viszont kezd egyre inkább a hétköznapok realitásává válni.

Hogy erről számszerűen megbizonyosodjunk, hónapról hónapra segítségül hívjuk a KSH által számított éves és havi élelmiszer-átlagárakat, illetve az átlagnyugdíjról szóló információkat. A két átlagos számot elosztva egymással egy indexszámot kapunk, amely azt mutatja meg, mennyit ért az adott évi (havi) nyugdíj zsemlében, párizsiban, tejben, sertéshúsban és egyéb termékekben. mérve.

Minél magasabb az index, annál többet ért adott termékben a nyugdíj. Mint ismeretes, tavaly novemberben 1,2 százalékos, majd januárban 3 százalékos nyugdíjkorrekció történt, így 2022-ben hónapjában már 165 900 forintos átlagnyugdíjjal számoltunk.

A fenti grafikonunkon azt ábrázoltuk, az előző hónapokkal és az évekkel összevetve mennyire elég a mostani nyugdíj az egyes élelmiszerekből. Ahogy a Pénzcentrum ábráján is látszik, zsemlében is lényegesen rosszabbul élnek a nyugdíjasok idén márciusban, mint egy  hónappal korábban

Hiába ugyanis a nyugdíjkorrekció, az újabb drágulás miatt 218-al kevesebb zsemlére futotta most, mint 2021 harmadik hónapjában.

A tojásindex év elején indult javulása is megfordulni látszik. Februárhoz képest a harmadik hónapban 21-el, azaz két 10-es doboznyival futotta volna kevesebb tojásra egy átlagos nyugdíjból.

A 2,8 százalékos tej - hiába az árstop - tovább drágult. A literenkénti 12 forintos átlagos áremelkedés 21 ponttal vetette vissza a tejindexet. Ennek oka, hogy az árstop csak az ultramagas hőmérsékleten hőkezelt tejekre vonatkozik, a KSH pedig a pasztőrözött ESL tejekre vonatkozó statisztikákat publikál, az üzleteknek pedig ezek drágításával van már csak tere a tejárak emelésére.

A húsárak, a  szakértők által  hónapok óta rebesgetett robbanásszerű drágulása továbbra is várat magára. Felvágottból 2 kilóval, sertéshúsból pedig 1 kilóval futotta kevesebbre márciusban, mint az előző hónapban, a drágulás tehát ezeknél jóval lassabb ütemű, mint számos más termék esetében.

A bontott csirke drágulása azért már gyorsulni látszik. Hiába a nyugdíjkorrekció (és a farhát esetén az árstop) bontott csirkéből 7 kilóval kevesebbre futotta az év harmadik hónapjában, mint az azt megelőzőben, ez pedig azért már mindenképp szignifikáns különbség.

A burgonyaindex is esett február óta. 13 kilóval kevesebb krumpli jött ki egy átlagos nyugdíjból, mint az év második hónapjában. A krumpli drágulása egyébként éves összevetésben is brutális ütemű, 2021 márciusához képest ugyanis - hiába a többszöri nyugdíjkorrekció - 70 kilóval futotta kevesebbre belőle.

Az almaindex is romlott valamennyit, a pár éve még olcsónak számító gyümölcsből ebben a hónapban 5 kilóval futotta kevesebbre, mint az előzőben. Éves szinten 61 kilóval kevesebb természetes A és B vitaminforrásra tellett egy átlagos nyugdíjasnak.

A cukorindex és a lisztindex (hiába a vizsgált BL55-ös lisztre és cukorra vonatkozó árstop) szintén változott valamennyit. Az  elvileg októberi áron rögzített cukor ugyanis a statisztikák szerint 2 forinttal, a liszt pedig 1 forinttal drágább lett. Ennek megfelelően előbbiből 5 kilóval többre, míg utóbbiból 4 kilóval kevesebbre futotta egy átlagos nyugdíjból, mint az előző hónapban.

A nyugdíjkorrekció éves összevetésben sem feltétlen látszik már a nyugdíjasok élelmiszerindexén. Ahogy a Pénzcentrum grafikonján is látni, az általunk vizsgáltak között persze többségében vannak azok az alapélelmiszerek, amik árának emelkedése miatt nem sikerült maradéktalanul kompenzálni az elértéktelenedő nyugdíjakat.

Zsemléből 873 darabbal, azaz 17 százalékkal futotta kevesebbre, mint a tavalyi év azonos hónapjában.

A tojásindex esetében, bár kevésbé drasztikus mértékben, de szintén visszaesést látni. Annak esetében 71 darabbal, vagyis 2,1 százalékkal kevesebb jött ki egy átlag nyugdíjból, mint 2021 márciusában. A 2,8 százalékos ESL tej esetében hasonló mértékű a különbség, bár mivel azt érinti az árstop is, mégis nagy mértékűnek tűnik - az ezek szerint csak féléves -  drágulás. A tejindex 35 literrel, avagy 6,24 százalékkal romlott ugyanis a tavalyi év azonos időszakával összevetve.

A lisztindex is negatív folyamatokat mutat. Vélhetően az árstopnak köszönhető, hogy "csupán" 45 kilóval - ami 5,4 százaléknak felel meg - kevesebb jött ki belőle idén márciusban, mint egy éve. A burgonya esetében valamivel drasztikusabb mértékű drágulást látni. Krumpliból 70 kilóval, 10,5 százalékkal kevesebbet engedhetett volna meg magának egy átlag nyugdíjas, ha minden pénzét erre költötte volna.

A bontott csirke esetében az esés a drágulás még ennél is sokkolóbb mértékű 25 kilóval kevesebb szárnyasra futotta ugyanis idén márciusban, mint egy évvel korábban, ami 12, 32 százalékos változást jelent az indexben a negatív irányba.

Még a jelenlegi általános infláció mellett is volt viszont néhány élelmiszer, ami valamelyest megfizethetőbb most, mint egy évvel ezelőtt. Ezek közé tartozik a párizsi, amiből egész egyetlen százalékkal, 1 kilónyival futotta többre egy átlagos nyugdíjból idén márciusban, mint 2021 azonos hónapjában. De az árstop által relatíve olcsón tartott kristálycukor is a megfizethetőbbé váló termékek közé tartozik, amiből 7,7 százalékkal, 46 kilóval futotta többre egy átlagos idős ellátásból.

Egyelőre a sertéshús is valamivel megfizethetőbb, mint tavaly. A 10 kilós különbség 9,43 százalékos pozitív változást jelent a sertéshúsindexen. A legnagyobb mértékű pozitív irányú változást azonban nem a húson, hanem az almaindexen látni. A nemrégen még a legolcsóbbak közé tartozó gyümölcs tavalyi és tavalyelőtti drágulása után idén valamennyire mérséklődött az ára. Ennek és a nyugdíjkorrekciónak pedig hála 62 kilóval, 18százalékkal több almára tellett az átlagnyugdíjból márciusban, mint egy évvel korábban.