Jó pénzt hozhat a legális nyugdíjtrükk: szinte bármelyik magyar előtt nyitva áll a lehetőség

A nyugdíj-előtakarékossági formák növekvő népszerűségéhez kétség sem férhet. A magyarok pénzügyi tudatosságának növekedésével párhuzamosan terjedő megtakarítási megoldások legnépszerűbb formái az állam által is támogatott konstrukciók. Ezeknek három fő típusa létezik. A nyugdíjbiztosítás, az önkéntes nyugdíjpénztár és a nyugdíj-előtakarékossági számla, egyik legnagyobb vonzerejük pedig az, hogy az államtól visszaigényelhetjük éves befizetéseink 20 százalékát.

A visszatérítés személyi jövedelemadónkból történik. Így értelemszerűnek tűnik, hogy bejelentett munkaviszony, vagy más jogcímen történő SZJA befizetések nélkül le kell mondanunk a lehetőségről. Az önkéntes nyugdíjpénztár és a nyugdíj-előtakarékossági számla esetné ez igaz is, a nyugdíjbiztosítás esetén viszont nem feltétlenül.

A nyugdíjbiztosítás szinte mindenki számára elérhető

Az állami támogatás értelemszerűen befizetéseink mértékétől függ. Az adójóváírás összege évi 130 000 forintban van maximalizálva, amihez havi 54 166 Ft befizetésre lesz szükségünk. Ezt az összeget minden évben a befizetett személyi jövedelemadó után igényelhetjük vissza, annak bevallásakor.

A nyugdíjbiztosítás esetében azonban létezik egy „kiskapu”, aminek segítségével akkor is élhetünk a kedvezménnyel, ha az adott évben nem fizettünk SZJA-t. Mivel ugyanis megtakarításunk jogilag biztosításként van nyilvántartva, a szerződő és a biztosított személye eltérhet. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha a biztosított tegyük fel KATA-s vállalkozó, vagy gyesen lévő anyuka, a szerződő ellenben fizet SZJA-t, akkor a szerződő jövedelemadójából kerülhet jóváírásra a befizetések 20 százaléka a kedvezményezett nyugdíjbiztosítási számlájára.

Ezt sem a NYESZ-el, sem az önkéntes nyugdíjpénztárral nem csinálhatjuk meg, kizárólag a nyugdíjbiztosítás esetében él a kiskapu. Tanácsos azt is figyelembe vennünk, hogy a nyugdíjbiztosítás szerződője, ha neki is van nyugdíjmegtakarítása, saját idős korának biztosításához melyik formát választotta erre.

Ez azért fontos, mert, mint már említettük a nyugdíjbiztosítás esetében évente maximum 130 000 forintot igényelhetünk vissza. Hiába fizeti viszont az SZJA-t nem fizető családtag mellett a szerződő rokon is a nyugdíjbiztosítását, kettejük adóvisszatérítése sem lehet több mint 130 000 forint, még akkor sem, ha a két külön számlára fizetett összeg 20 százaléka jóval magasabb annál.

Tehát annak, aki nem fizet személyi jövedelemadót, mégis képes az átlagnál magasabb pént félretenni idős éveire, annak érdemes olyan családtag segítséget kérnie szerződőként, akinek ha vannak is saját megtakarításai, azokat önkéntes nyugdíjpénztárba, vagy nyugdíj-előtakarékossági számlára fizeti.

A nyugdíjbiztosítás egyébként akkor éri meg igazán, ha nemcsak az inflációt követi, hanem ezen felül hozamot is termel. Hátránya, hogy ez a többi biztosítási formánál nagyobb befektetést igényel, és ha idő előtt hozzányúlunk, jó eséllyel mínuszban jövünk ki belőle.

Persze, ha fizetünk SZJA-t a lehetőségek tárháza még szélesebb. Az önkéntes nyugdíjpénztár előnye például az, hogy a laikusok számára is egyszerűen működik. A befektetési döntéseket ugyanis a pénztárak hozzák meg helyettünk. Alacsony havidíjjal is elindítható, az állami támogatás pedig itt még magasabb, annak maximális összege 150 000 forint.

A nyugdíj-előtakarékossági számla is sokaknak kedvező lehet. Ennek nagy előnye, hogy a legkevésbé kötött konstrukció, mely hatékonyan egyesíti a másik két megoldás előnyeit. Költségei általában alacsonyabbak, mint a biztosításnak, viszont rugalmasabb az önkéntes nyugdíjpénztári konstrukcióknál. Az éves befizetéseinkre ennél is megkaphatjuk a 20 százalékos jövedelemadó visszatérítést, de itt az összeghatár csak 100 ezer forint.

A NAV is tud nyugdíjtrükkről

Kíváncsiak voltunk rá, hogy a nyugdíjbiztosítás  esetében elérhető „kiskaput” szándékosan hagyták-e meg a biztosítási formánál, illetve arra is, hogy hosszú távon is az élelmes magyarok rendelkezésére áll-e majd ez a lehetőség. A Pénzcentrum ezért korábban a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól is megérdeklődte, mi a hivatalos álláspont a nyugdíjtrükkel kapcsolatban. A hatóság az alábbi választ adta:

 A személyi jövedelemadóról szóló törvény arra a nyugdíjcélú megtakarításra is biztosítja az adó feletti rendelkezést, amikor a szerződő magánszemély helyett egy másik magánszemély fizeti a nyugdíjbiztosítási szerződés díját. Még akkor is, ha ezért a magánszemély adómentes bevételre tesz szert. A jogalkotás, az adójogi jogszabályok tartalmának meghatározása nem tartozik a NAV feladatkörébe, a NAV jogalkalmazó szervként az Szja tv.szerint teljesíti a magánszemély személyijövedelemadó-bevallásában tett nyugdíjbiztosítási nyilatkozatban szereplő összegek átutalását.

Úgy látszik tehát, hogy az adóhatóság is tisztában van a szerződő-biztosított viszonyban rejlő ravasz megoldás jelenlétével és nem tervezi, sőt módjában sem állna megszüntetni ezt a rengeteg magyarnak nagyszerű lehetőséget kínáló alternatívát.