Horror a boltokban: ennyivel rövidítette meg a rekord mértékű drágulás a magyar nyugdíjasokat

A koronavírus betörése után szinte rögtön megmutatkoztak hazánkban annak gazdasági hatásai is: rengetegen veszítették el munkájukat, kényszerültek fizetés nélküli szabadságra menni, és rövidesen az élelmiszerárak is az egekbe szöktek. Ezt mindenki érezte a saját bőrén, az azóta eltelt több mint másfél évben pedig egyik hullámból a másikba estünk és továbbra is az látszik: nem tudnak visszazökkenni az élelmiszerárak a járvány előtti szintre.

Hiába az MNB rendszeres alapkamatemelése, az inflációt egyelőre nem sikerült megállítani Magyarországon. Sőt, októberben az árdrágulás odáig jutott, hogy a tavalyi év azonos hónapjához képest 6,5 százalékos az általános emelkedés. Ez legalább 9 éves csúcsot jelent.

Ez a drágulás pedig csak a jéghegy csúcsát jelenti. Mivel átlagos drágulásról beszélünk, bizonyos termékek és szolgáltatások ára ennél is jóval jobban elszállt az elmúlt egy év alatt. A KSH havi rendszerességgel közzé tett, közel 180 terméket és szolgáltatást felölelő listája szerint a legjobban dráguló termékek és szolgáltatások ára az átlagos emelkedés sokszorosával nőtt meg.

A járműüzemanyagok ára 30,7, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 13,9%-kal lett magasabb. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 11,3, ezen belül a dohányáruk 17,6%-kal drágultak. Az élelmiszerek inflációja is emelkedett szeptemberhez képest, a feldolgozatlan élelmiszerek árnövekedését elsősorban a liszt és egyes szezonális termékek (burgonya, friss gyümölcs) magyarázzák. A feldolgozott élelmiszerek inflációjának növekedését a termékek széles köre okozta.

Az élelmiszerek ára 5,2, ezen belül az étolajé 30,4, a margariné 18,8, a liszté 12,5, a munkahelyi étkezésé 10,1, a baromfihúsé 9,3, a péksüteményeké 8,4, a kenyéré 8,1, a büféáruké és az éttermi étkezésé egyaránt 7,9%-kal emelkedett.

Az élelmiszerek ára 0,7, idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) nélkül számítva átlagosan 1,1%-kal lett magasabb. Az élelmiszereken belül a liszt 6,9, a száraztészta 3,6, a kenyér és a kávé egyaránt 3,1, a csokoládé, kakaó 2,9, a margarin 2,6, a cukor 2,4, a sajt 2,1, a tojás 1,5, a péksütemények 1,3%-kal többe, az idényáras élelmiszerek 2,0%-kal kevesebbe kerültek.

A nyugdíjasok élete is egyre nehezebb

Hogy az élelmiszer drágulás mennyire érinti az adott társadalmi csoportokat, leginkább attól függ, hogy azok általában milyen termékeket vesznek és mekkora mennyiségben. Erről a KSH is vezet statisztikát, amely alapján – általában - a nyugdíjasok és a kis jövedelemből élők számára sokkal nagyobb az érzékelhető árdrágulás mértéke, mint más társadalmi csoportoké. (Az utóbbi pár hónapban egyébként szokatlan módon ennek pont az ellenkezője jellemző.)

Ez azért lehet, mert az elszabaduló élelmiszerárak rájuk vannak a legnagyobb hatással, hiszen bevételük, illetve juttatásuk jelentősebb részét költik el ezekre, mint a jobb módú rétegek, vagy a három vagy több gyermeket nevelők. Most viszont (többek között a benzin drágulása miatt) a különbség hónapok óta ellenkező irányú. Ez persze nem jelenti azt, hogy a nyugdíjasok és kispénzűek ne nyögnének a válság hatásai alatt.

A szokásos tendencia egyébként március óta fordult meg, amikor a különbség az össztársadalom és a nyugdíjasok által érzékelt inflációban már a nyugdíjasok javára billent: 3,4 százalék volt, 0,3 százalékponttal alacsonyabb, mint az összes fogyasztóra érvényes. A trend azóta is kitart és a különbség októberben is az előző hónapokéhoz hasonlóan alakult. Mindenki helyzete romlott, de a nyugdíjasoké számszerűen még mindig jobb. A rendes infláció 6,5 a nyugdíjas fogyasztóiár index pedig 5,7 százalék volt.

Az élelmiszerek tekintetében az általános drágulás mértéke októberben 5,1 százalékos volt a nyugdíjasok körében, ami mindössze 0,1 százalékponttal marad el a társadalom egészére érvényes 5,2 százalékos drágulástól.

Az alacsony jövedelmű háztartások körében ezzel szemben 6,5 százalékos volt az általános drágulás októberben. Azaz az össztársadalmat sújtó áremelkedéssel megegyező mértékű és a nyugdíjasokat érintő drágulást 0,8 százalékponttal meghaladó. Az élelmiszer-infláció a körükben 5,3 százalékos volt, a nyugdíjasokra vonatkozót 0,2 és az általánosat 0,1 százalékponttal meghaladó mértékű.

Látszik tehát, hogy bár októberben sem feltétlen a nyugdíjasok bukták a legtöbbet az elszálló árakon, a különbség a drágulás mértékében az össztársadalomhoz képest egyre csökken. Ezen felül az is egyértelmű, hogy nem ugyanúgy érinti a drágulás azt, aki egy 150 ezer forintos nyugdíjból kell, hogy megéljen, mint azt, aki egy átlagosnak mondható bérből húzza ki a hónapot.

Ezért is érdemes megnézni pár alapvető élelmiszer árváltozását, és azt, hogy mennyit lehetne belőlük vásárolni egy átlagos magyar nyugdíjból. Mivel azokról a termékekről van szó, amikre a nyugdíjasok leginkább rászorulnak, ezzel közelebb kerülhetünk a válaszhoz: tényleg kevesebbet ér-e a nyugdíj a járvány negyedik hullámának közepén, mint egy évvel ezelőtt.

Ennyi jön ki most egy átlag nyugdíjból

Egy időben valóban csak nosztalgikus panaszkodásnak tűnt már, hogy többet ért a nyugdíj 5-10 éve. Azonban a járványhelyzet miatt az már egyre inkább a realitás.

Azért, hogy erről számszerűen meg tudjunk bizonyosodni, hónapról hónapra segítségül hívjuk a KSH által számított éves és havi élelmiszer-átlagárakat, illetve az átlagnyugdíjról szóló információkat. A két átlagos számot elosztva egymással egy indexszámot kapunk, amely azt mutatja meg, mennyit ért az adott évi (havi) nyugdíj zsemlében, párizsiban, tejben, sertéshúsban, stb. mérve. Minél magasabb az index, annál többet ért adott termékben a nyugdíj.

Ahogy összeállításunkban is látszik, zsemlében  mérve rosszabbul élnek a nyugdíjasok idén, mint 2020-ban, annak ellenére, hogy emelkedett a nyugdíj. Az április óta tartó stagnálás után pedig októberben először drágult is a zsemle ára, így az előző hónaphoz képest is 152 darabbal kevesebbre futná egy átlagos idős ellátásból.

A tojásindex év eleje óta tartotta magát, de sajnos a szeptemberben beindult régóta rebesgetett drágulás októberben is folytatódott. 48 darabbal kevesebbre futotta egy átlagnyugdíjból szeptemberben, mint csupán egy hónappal azelőtt.

A  tej és húsárak is hamarosan az egekbe szökhetnek, ez az előrejelzések szerint már csak idő kérdése. A tejindexben ez már látszik is. Az idei év egyetlen korábbi hónapjában sem futotta annyira kevés tejre az átlagnyugdíjból, mint októberben.

A párizsi viszont továbbra is tartja magát a 2020-as év átlagánál magasabb szinten, viszont a korábbi évek indexeihez képest továbbra is lesújtó szinten. 2019-ben átlag 6, 2018-ban még 10 kilóval futotta belőle többre.

A burgonyaindex is szomorú tendenciát mutat. 42 kilóval futotta kevesebbre belőle a nyugdjasoknak októberben, mint a 2020-as átlag és 20 kilóval mint csupán egy hónappal korábban.

Az almaárak tavalyi robbanásszerű emelkedése  látszik még az idei árakban is, tulajdonképpen tavaly április óta nem ment 400 forint alá a kilós átlagár. Pozitív viszont, hogy októberben már 20 kilóval több almát kaphattunk a nyugdíjunkból, mint az előző hónapban, tehát joggal reménykedhetünk, hogy az alma ára végre mérséklődni fog.

A lisztindex meredek csökkenésnek indult, közel 60 kilóval kevesebbre futná az idősek átlagos havi juttatásából. Hosszú stagnálás után a cukorindex is esésnek indult, 15 kilóval futotta kevesebbre, mint az ősz legelején.

Ami a húsárakat illeti: a sertéshúsindexen továbbra is meglátszik, hogy drasztikusan és tartósan csökkenni kezdtek tavaly a sertéshúsárak, több együttes hatás eredményeképpen. A baromfikat nézve is pozitívak eddig a számok, az viszont idő kérdése, hogy a mostani szintről hamarosan visszaugranak az árak legalább az eddigi években megszokottra.

Éves összevetésünkből világosan látszik, hogy a 2020-as év közbeni emelések és kompenzáció, és a 2021-es nyugdíjemelés szinten tudta tartani a nyugdíjakat, legalábbis, ha azt nézzük mennyit ér a havi ellátás összege alapélelmiszerekben számolva. Zsemlében szembetűnően kevesebbet ért a nyugdíj idén októberben, mint az előző év azonos hónapjában. Közel 200 darabbal kevesebb jött ki az idősek átlagos juttatásából, ami 4 százalékos változás.

A szazalékos visszaesés ennél drasztikusabb, 7,4 százalékos a liszt esetében, amiből számszerűen 57 kilóval futotta kevesebbre, mint 2020-ban.

Szintén szomorú változás, hogy az almaindex és a tojásindex 1,9 százalékkal, kristálycukor index 1,7 százalékkal, a bontottcsirke-index pedig 1 százalékkal csökkent a már eleve válságosnak számító tavaly október óta. Pozitív hír viszont, hogy a sertéshús-index 10,9 százalékkal nőtt, az almaindex nem kevesebb, mint 23 százalékkal, a tejindex pedig 2,5 százalékkal javult.