Még drágább a nyugdíjasok élete: létszükség lehet az év végi prémium

A koronavírus tavaly márciusi betörése után szinte rögtön megmutatkoztak hazánkban annak gazdasági hatásai is: rengetegen veszítették el munkájukat, kényszerültek fizetésnélküli szabadságra menni, és rövidesen az élelmiszerárak is az egekbe szöktek. Ezt mindenki érezte a saját bőrén, azonban azóta már több mint másfél év eltelt, és továbbra is azt látjuk: nem tudtak visszazökkenni az élelmiszerárak a járvány előtti mederbe.

Hiába az MNB aktív közbelépése, az infláció tovább száguld Magyarországon. Idén őszre pedig mindez odáig jutott, hogy a 2020-as év kilencedik hónapjához képest idén szeptemberre átlagosan 5,5 százalékkal lett magasabb az áremelkedés mértéke. Ez azt jelenti, hogy a 9 éve legmagasabb 2021 júniusi számokat is meghaladta.

Ráadásul ez a drágulás csupán a jéghegy csúcsa, átlagos drágulásról lévén szó, bizonyos termékek és szolgáltatások ára ennél jóval brutálisabb mértékben is növekedett az elmúlt 12 hónap leforgása alatt. A KSH hónapról hónapra közzé tett, majd 180 terméket és szolgáltatást felvonultató listája szerint ugyanis a legjobban dráguló termékek és szolgáltatások ára az átlagos áremelkedés sokszorosával nőtt.

Leginkább a szeszes italok, dohányáruk, illetve az tartós fogyasztási ára emelkedett jelentőse a statisztikai hivatal közlése szerint. Ezen termékkategóriákon felül azonban jócskán akadtak olyan élelmiszerek is, amiknek durván, a nemzetgazdasági átlagnál jóval nagyobb mértékben kinőtt az ára.

Az élelmiszerek ára 4,4, ezen belül az étolajé 32,6, a margariné 15,4, a munkahelyi étkezésé 9,4, a baromfihúsé 9,2, a büféáruké 7,6, az éttermi étkezésé 7,3 százalékkalemelkedett. Az étolaj ezzel többedszerre is az elmúlt év csúcsdráguló terméke lett. Közel a fogyasztói árak átlagos éves növekedésének hétszeresével drágult. Ez jól mutatja, hogy az általános áremelkedés, bár nyilván fontos indikátora a drágulásnak, nem hogy egyes termékek, de feltétlen terméktípusok árváltozásait sem feltétlen térképezi le teljesen.

 Az élelmiszerek ára  még az előző hónaphoz képest is 0,2 százalékkal nőtt. Az idényáras élelmiszerek ára (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) nélkül számítva átlagosan 0,4%-kal lett magasabb. Az élelmiszereken belül a margarin 4,9, a szalámi, szárazkolbász, sonka 1,7, a párizsi, kolbász 1,5, a tojás 1,4, a péksütemények 1,3, az étolaj 1,0 százalékal többe, a csokoládé, kakaó 2,2, az idényáras élelmiszerek 1,3 százalékkal kevesebbe kerültek.

A nyugdíjasok élete még mindig drága

Az, hogy az élelmiszerek drágulása mennyiben érint adott társadalmi csoportokat, annak függvénye, hogy jellemzően milyen termékeket vesznek és milyen mennyiségekben. Erről a KSH is vezet statisztikát, amely alapján – általában - a nyugdíjasok és a kis jövedelemből élők számára sokkal nagyobb az érzékelhető árdrágulás mértéke, mint más társadalmi csoportoké. (Az utóbbi pár hónapban egyébként szokatlan módon ennek pont az ellenkezője jellemző.)

Ez valószínűleg azzal áll összefüggésben, hogy az elszabaduló élelmiszerárak rájuk nagyobb hatással vannak, mert a bevételeik nagyobb részét költik arányaiban ezekre a termékekre, mint például a jobb anyagi helyzetben lévő rétegek, vagy a három vagy több gyermeket nevelő családok. (Az úgynevezett fogyasztói árindexek alakulásáról részletesen itt írtunk.)

A szokásos tendencia március óta fordult meg, amikor a különbség az össztársadalom és a nyugdíjasok által érzékelt inflációban már a nyugdíjasok javára billent: 3,4 százalék volt, 0,3 százalékponttal alacsonyabb, mint az összes fogyasztóra érvényes. A trend azóta is kitart és a különbség szeptemberben is az előző hónapokéhoz hasonlóan alakult. Mindenki helyzete romlott, de a nyugdíjasoké számszerűen még mindig picit jobb. A rendes infláció 5,5 a nyugdíjas fogyasztóiár index pedig 5 százalék volt.

Az élelmiszerek tekintetében az általános drágulás mértéke szeptemberben 4,2 százalékos volt a nyugdíjasok körében, ami mindössze 0,4 százalékponttal marad el a társadalom egészére érvényes 4,4 százalékos drágulástól.

Az alacsony jövedelmű háztartások körében ezzel szemben 5,6 százalékos volt az általános drágulás szeptemberben. Azaz az össztársadalomra vonatkozó drágulás mértékét 0,1 százalékponttal és a nyugdíjasokat érintő drágulást 0,6 százalékponttal meghaladó. Az élelmiszer-infláció a körükben 4,5 százalékos volt, a nyugdíjasokra vonatkozót 0,3 és az általánosat 0,1 százalékponttal meghaladó mértékű.

Látszik tehát, hogy bár még szeptemberben sem feltétlen a nyugdíjasok bukták a legtöbbet az elszálló árakon, a különbség a drágulás mértékében az össztársadalomhoz képest egyre csekélyebb. Ráadásul nyilván nem ugyanúgy érinti a drágulás azt, aki egy 150 ezer forintos nyugdíjból tengődik, mit azt, aki egy átlagosnak mondható fizetésből él.

Érdemes ezért megnézni pár alapvető élelmiszer árváltozását, és hogy mekkora mennyiséget lehetne belőlük vásárolni egy átlagos nyugdíjból. Mivel ezek azok a termékek, amikre a nyugdíjasok leginkább rászorulnak, ezzel közelebb kerülhetünk a válaszhoz: tényleg kevesebbet ér-e a nyugdíj a járvány harmadik hulláma után, mint korábban.

Mennyit ér egy átlagnyugdíj élelmiszerre váltva?

Vajon valóban csak nosztalgikus panaszkodás, hogy többet ért a nyugdíj 5-10 éve? Azért, hogy erről számszerűen meg tudjunk bizonyosodni, hónapról hónapra segítségül hívjuk a KSH által számított éves és havi élelmiszer-átlagárakat, illetve az átlagnyugdíjról szóló információkat. A két átlagos számot elosztva egymással egy indexszámot kapunk, amely azt mutatja meg, mennyit ért az adott évi (havi) nyugdíj zsemlében, párizsiben, tejben, sertéshúsban, stb. mérve. Minél magasabb az index, annál többet ért adott termékben a nyugdíj.

Úgy tűnik, zsemlében (aminek már 31 forint az átlagára április óta) mérve nem élnek jobban a nyugdíjasok idén sem, mint 2020-ban, annak ellenére, hogy emelkedett a nyugdíj. A tojásindex év eleje óta tartotta magát, de sajnos szeptemberben már beindulni látszik a régóta rebesgetett drágulás. 50 darabbal kevesebbre futotta egy átlagnyugdíjból szeptemberben, mint az azt megelőző hónapban.

A  tej és húsárak is hamarosan az egekbe szökhetnek, ez az előrejelzések szerint már csak idő kérdése. A tejindexben ez már látszik is. Az idei év egyetlen korábbi hónapjában sem futotta annyira kevés tejre az átlagnyugdíjból, mint szeptemberben. A párizsi ezzel szemben még tartja magát - némileg magasabb szinten mint 2020 átlaga, viszont a korábbi évek indexeinek nyomába sem érve

A burgonyaindex év eleje óta lassú csökkenést mutatott, ez a tendencia azonban az elmúlt két hónapban látszólag megfordult. Nem árt tudni viszont azt sem, hogy a KSH ebben a hónapban már nem az újkrumpli, hanem a kései burgonya árait nézte. Ezért hatalmas ugrás az indexben az előző hónapokhoz képest. Ha a legutóbbi burgonyaszezonon kívüli hónap, az április számait nézzük, ahhoz képest viszont sokat drágult krumpli. Ami viszont változatlan, hogy a 2020-as átlagon felül teljesít a burgonyaindex..

Az almaárak tavalyi robbanásszerű emelkedése  látszik még az idei árakban is, tulajdonképpen tavaly április óta nem ment 400 forint alá a kilós átlagár. Pozitív viszont, hogy picivel több almát kaphatunk a nyugdíjunkból, mint az előző hónapban, tehát remélhetően az alma ára is mérséklődik majd az ősszel.

A lisztindex folytatta a csökkenést, 8 kilóval kevesebbre futná az idősek átlagos havi juttatásából. A cukorindex tovább stagnál. Ami a húsárakat illeti: a sertéshúsindexen továbbra is meglátszik, hogy drasztikusan és tartósan csökkenni kezdtek tavaly a sertéshúsárak, több együttes hatás eredményeképpen. A baromfikat illetően nem ilyen tiszta a kép, az viszont előrevetíthető, hogy hamarosan újra elkezdenek visszakapaszkodni az árak.

Az éves összevetésből úgy látszik, hogy a 2020-as év közbeni emelések és kompenzáció, és a 2021-es nyugdíjemelés szinten tudta tartani a nyugdíjakat, ha alapvető élelmiszerekre vetítve vizsgáljuk, mennyit ér a havi ellátás összege. 

Almában például sokkal kevesebbet ért a nyugdíj idén szeptemberben, mint tavaly ilyenkor. Nem kevesebb, mint 89 kilóval kevesebbre futotta belőle, ez 35 százalékos változás.

Szintén sajnálatos, hogy a bontottcsirke- index 3 százalékkal, a lisztindex 2 százalékkal csökkent. Örvendetes, hogy a sertéshús-index 9,7 százalékkal nőtt, a burgonyaindex 1,6 százalékkal, a tejindex pedig 3,5 százalékkal javult.