Ki nem találod, mennyi pénzt fizettek be idén a magyar munkavállalók a nyugdíjalapba

A négyhavi hiány az eredeti 367 milliárd forintos éves előirányzat 198,2 százaléka, de az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) áprilisban módosított finanszírozási tervében 1601 milliárd forintra emelt összeghez mérve 45,4 százalékon állt. Az év első négy hónapjában a központi költségvetés 610,6 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 123,0 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 6,2 milliárd forintos többletet értek el.

Idén április végéig közel 400 milliárd forintot tettek ki a koronavírus-járványhoz kapcsolódó egészségügyi eszközbeszerzések. Az EU-tól négy hónap alatt 313,2 milliárd forint uniós bevétel érkezett a költségvetésbe, a programok kiadásai ugyanakkor megközelítették a 842 milliárd forintot. A központi alrendszer április végéig az előző év azonos időszakához képest 719,3 milliárd forinttal, 10,6 százalékkal nagyobb, 7480,2 milliárd forint összegű bevételt könyvelhetett el.

Az általános forgalmi adóból, 1552,2 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, 96,9 milliárd forinttal több az egy évvel korábbinál. A személyi jövedelemadó-bevétel 64,9 milliárd forinttal, 820,1 milliárd forintra emelkedett a magasabb bérkiáramlásnak köszönhetően. A PM jelentése azonban itt jegyezte meg, hogy a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásai áprilistól már jelentkeznek a pénzforgalmi adatokban. Társasági adóból is 39,3 milliárd forinttal több folyt be mint az előző év első négy hónapjában, 103,5 milliárd forintot tett ki az összege.

A nyugdíj-, egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékokból a nyugdíjalapba 27,5 milliárd forinttal (2,5 százalékkal) több, 1127,4 milliárd forint, az egészségbiztosítási alapba 4,9 százalékos növekedéssel, 27,6 milliárd forinttal több, 588,8 milliárd forint folyt be, míg a Nemzeti foglalkoztatási alapot (NFA) megillető hányad 8,4 százalékkal (6,0 milliárd forinttal) 77,2 milliárd forintra nőtt az év első négy hónapjában.
A kiadások 1407,7 milliárd forinttal, 20,7 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakáét és 8207,6 milliárd forintot tettek ki.

A költségvetési szervek kiadásai 31,0 százalékkal 2481,5 milliárd forintra emelkedtek, amiből 49,5 milliárd forinttal többet, 1125,2 milliárd forintot tett ki a személyi juttatásokra és szociális hozzájárulási adóra, a munkaadókat terhelő járulékokra kifizetett összeg. A külképviseletek igazgatása című mérlegsoron kifizetett 359,2 milliárd forintból 328,1 milliárd forintot a koronavírus-járványhoz kapcsolódó egészségügyi eszközbeszerzések okoztak. Emellett 53,1 milliárd forint az Állami Egészségügyi Ellátó Központnál jelent meg szintén a koronavírus-járványhoz kapcsolódó egészségügyi eszközbeszerzések költségeként.

A kiadások körében az egyedi és normatív támogatásokra kifizetett 200,5 milliárd forint 41,5 milliárddal volt több a tavalyinál, amiből 39,2 milliárd forint növekmény a közösségi közlekedés személyszállítási költségtérítésére ment. A lakásépítési támogatásokra fordított kiadások összege 32,6 milliárd forinttal nőtt 87,4 milliárd forintra. A családtámogatások összege a tavaly első négyhavi 135 milliárddal szinte azonos, 134,8 milliárd forint volt. A tavalyi 129,4 milliárd forintról 211,0 milliárd forintra nőtt a költségvetés nettó kamatfizetése, a 81,6 milliárd forintos növekedést a kamatfizetések éven belüli eltérő lefutásával magyarázta a jelentés.

A nettó forintkibocsátás 842,5 milliárd forintot tett ki, a nettó devizatörlesztés pedig 23,4 milliárd forinttal csökkentette a költségvetés adósságát annak ellenére, hogy két, egyenként 1 milliárd euró értékű devizakötvényt is kibocsátott áprilisban a költségvetés. A forint árfolyamának az elmúlt év végéhez képest bekövetkezett gyengülése 314,4 milliárd forinttal növelte az adósság devizában fennálló részének forintban számított nyilvántartási értékét.