Fontos változás jön a nyugdíjaknál: pénz áll a házhoz

Az idei évben is velünk maradt az alacsony kamatkörnyezet, amelynek köszönhetően a hitelkamatok is alacsonyak maradtak, illetve még tovább csökkentek. Ennek is köszönhető, hogy tovább folytatódott a hazai hitelezés felfutása: az új lakáshitelek kihelyezése 29, a személyi kölcsönöké 46 százalékkal emelkedett az elmúlt egy évben az MNB novemberi adatai alapján. Az új szerződéskötések értéke is magasabb volt: ez 43 százalékkal emelkedett éves átlagban.

A 2017 októberi jegybanki adatok alapján a lakáscélú hitelek, a személyi hitelek és a szabad felhasználású jelzáloghitelek átlagos hitelköltség mutatói is csökkentek. A lakáshitelek esetében az éven belüli és az éven túli kamatperiódusú hitelek esetében is csökkentek a hitelköltségek.

A lakáscélú forinthiteleknél 4,54 százalék volt az új szerződésekre vonatkozó átlagos hitelköltség mutató idén októberben. Ezen belül az éven belüli kamatperiódusú hiteleknél 3,45, az éven túliaknál 5,48 százalék volt ez az érték. Ez jelentős csökkenést jelent az egy évvel korábbi értékekhez képest (5,49/4,34/6,24 %).

A szabad felhasználású forint jelzáloghiteleknél 4,84 százalék volt az átlagos hitelköltség a legfeljebb 1 éves kamatfixálású hitelek esetében. A legdrágábbak természetesen a személyihitel-szerződések, ám még ezek esetében is már csak 14,6 százalék volt az átlagos hitelköltség.

Csok

A 2016-oshoz mérhető jelentős változás idén nem volt a csok-kal kapcsolatban. A programot kormányzati oldalról sikeresnek tartják, hiszen annak 2015-ös bevezetése óta több mint 63 500 csok-igénylést fogadtak be a pénzintézetek. Az igénylések összértéke meghaladja a 177 milliárd forintot.

A csok-ot igénylők körében még mindig többségben vannak azok, akik használt lakások iránt érdeklődnek, ám arányuk csökken. 2015-ben még ők adták a csok-osok 84 százalékát, ám a 2016-2017-es időszakban már csak 66 százalékot tett ki az arányuk. Ugyanakkor az új lakást vásárlók vagy építők aránya 12 százalékról 32 százalékra emelkedett.

A támogatási összeg tekintetében már annak nagyobb részét, 68 százalékát fordítják új lakás építésére vagy vásárlására. A 10+10-es csok 2016 januári bevezetése óta regisztrált 53 190 csok-igénylésből 10 794 esetében három vagy több gyerek után igényeltek támogatást új lakás építésére vagy vásárlására.

A csok mellett idén bejelentettek egy újabb támogatási formát is: 2018. január 1-től a 3. és további, újonnan születő gyerekek után1-1 millió forintot vállal át a kormányaszülők lakáshitel-tartozásából. A már meglévő hitelek esetén a szabad felhasználású jelzáloghitelek csökkentésére is igénybe vehető a kedvezmény, a jövőben felveendő hitelek esetében azonban már csak az előbbieket fogja támogatni az állam. A kedvezmény a csok-os hitelekre is felhasználható lesz.

Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel

A 2017-es év egyik legnagyobb újdonsága volt a jelzáloghitelek tekintetében a Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel bevezetése. Ezzel a minősítéssel azokat a hitelajánlatokat láthatják el a pénzintézetek, melyek megfelelnek az MNB által megszabott kritériumoknak.

Az MNB egyik legfontosabb célja, hogy növelje az újonnan felvett jelzáloghitelek kamatperiódusainak átlagos hosszát. Éppen ezért a minősített hitelek esetében a kamatperiódus 3, 5 és 10 év lehet, vagy a futamidő végéig kell rögzíteni a kamatot.

Az MNB a nyár folyamán adta ki az első minősítéseket. Azóta csupán néhány százan jutottak hozzá a fogyasztóbarát hitelekhez, bár az ügyfelek részéről növekszik az érdeklődés a termék iránt.

Személyi kölcsönök

Ismét rendkívül népszerűekké váltak a személyi kölcsönök. Az utóbbi időszakban havonta 25-30 milliárd forint körüli összegben vesznek fel a magyarok ebből a hiteltípusból, amire nem volt példa 2008 óta. Ennek ellenére a teljes jelenlegi tartozásunk (468 milliárd forint) még csaknem a harmadával kisebb, mint a 2009 eleji csúcson volt. A felfutás nem véletlen, négy fő tényezőre vezetjük vissza:

• a háztartások reáljövedelmének és fogyasztásának dinamikus emelkedésére,
• a lakáspiac fellendülésére, a bankok felmérései szerint ugyanis a személyi kölcsönök jelentős részét is valamilyen lakáshoz kapcsolódó célra (pl. felújítás, bútorvásárlás, kerítésépítés stb.) veszik fel,
• arra, hogy nem tértek vissza egyelőre a piacra nagy volumenben a szabad felhasználású jelzáloghitelek, részben ezeket "helyettesítik" most a személyi kölcsönök,
• az alacsony kamatszintre, amelynek köszönhetően a korábbi 20% feletti kamat már nem jellemző, jelenleg 14,5% körül alakul az átlag, de bőven találni 10 százalék alatti ajánlatokat is.

Hogy a konkrét példáknál maradjunk, a Pénzcentrum kalkulátorával is készítettünk egy példaszámítást: a beállításoknál 500 ezer forintos hitelösszeget, és 60 hónapos futamidőt adtunk meg. A THM-ek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót a Sberbank nyújtja (THM 10,97%), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank (THM 11,73%) ajánlata sem. Emellett érdemes még megemlíteni az MKB, a K&H, illetve a Cetelem és a Budapest Bank személyi kölcsönét is. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát.

Diákhitel

A fentiekből jól látszik, hogy a kamatok további csökkenése általános jelenség volt idén is. Egy speciális hitelfajtánál azonban egyenesen 0 százalékra csökkentették idén ősszel a kamatokat: a Diákhitel2-t októbertől kamatmentesen igényelhetik a hallgatók. Az intézkedés a már folyósított hitelekre is vonatkozik.

A Diákhitel1 esetében megmaradnak a kamatok, bár jelenleg ezt a hitelfajtát is rekordalacsony költségek mellett lehet igénybe venni: 2017 júliusától 2,3 százalék a hitel kamatozása. A napokban született döntés arról, hogy ez egyelőre nem is változik, tehát 2018. június 30-ig biztosan nem fog emelkedni a diákhitel kamata.

Idén további kedvezményekben is részesültek a diákhitelesek: jövőre már ezt a hiteltípust is lehet majd cafeteriából törleszteni. A másik változtatás a bajba jutott diákhiteleseket érinti: a hitelt nem fizető ügyfelek eddig a NAV-hoz kerültek, a jövőben azonban a Magyar Követeléskezelő Zrt-hez. Remélhetően itt rugalmasabban fognak eljárnia diákhitel-követelések behajtásánál, mint az a múltban történt.

Nyugdíjak

2017. január 1-jével 1,6 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak Magyarországon. Az infláció ugyanakkor ennél magasabb volt az idén, így az év végén nyugdíjkorrekciót kaptak az arra jogosultak. Ezen túlmenően további pluszpénzeket kaptak a nyugdíjasok: idén is kapnak Erzsébet-utalványt (akárcsak tavaly, most is 10 ezer forint értékben), illetve idén először nyugdíjprémiumot is fizetett az állam. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos nyugdíjas több mint 30 ezer forint pluszt kapott az év végén.

Természetesen jövőre is lesz nyugdíjemelés: januártól 3, illetve 3,8 százalékkal nőnek a nyugdíjak és a nyugdíjszerű ellátások a decemberihez képest. Az emelés mértéke attól függ, hogy 2017-ben, vagy annál korábban állapították-e meg a járandóságot. Ennek megfelelően egy 113 ezer forintos öregségi nyugdíj 4325 vagy 3390 forinttal fog emelkedni.

Az idén lépések történtek annak érdekében, hogy minél több nyugdíjast vonjanak be ismét a munka világába. Nyár óta van lehetőség az úgynevezett nyugdíjas szövetkezetek létrehozására.

Továbbra is aggasztó a nyugdíjhelyzet abból a szempontból, hogy nagyon kevesen raknak félrea nyugdíjas éveikre. Ez annak ellenére van így, hogy a magyar lakosság 92 százaléka arra számít, hogy a nyugdíjba vonulását követően csökkeni fog az életszínvonala. A nagy kérdés, hogy a jövőben hogyan lehet majd fenntartani a nyugdíjrendszert, még mindig megválaszolatlan.