34 évesen nyugdíjba ment a magyar srác: így csinálta

Ma már vannak, akik tudatosan készülneknyugdíjas éveikre. Ha valaki korán elkezd takarékoskodni, tényleg gondtalanul élvezheti majd idős napjait. Ehhez nem kell mást tennünk, mint minél előbb félretenni néhány ezer forintot. Ha például már 25 évesen havonta 5-10 ezer forintot nyugdíjcélú megtakarításra fordítunk, 40 év alatt milliós nyugdíjtőkét halmozhatunk fel.

Vannak azonban olyanok, akik nem szeretnének 65-70 éves korukig várni azzal, hogy otthagyják a munkahelyüket. Jóval korábban, akár már 35-40 évesen fel szeretnének hagyni a mindennapi munkával és inkább élvezni szeretnék az életet. Ez első hallásra lehetetlennek tűnnek, de nem az. Főként külföldi oldalakon (például itt vagy itt ) akadhatunk olyan írásokba, ahol a fiatalok hosszasan ecsetelik, miként lehet a bőven 60 év feletti nyugdíjkorhatárhoz képest korábban felhagyni az aktív munkával. Már Magyarországon is van példa hasonlóra, igaz, egyelőre nem sok.

Early retirement, avagy fix munka nélkül, boldogan

Az interneten keresgélve egyre több olyan blogba ütközhetünk, amelynek írói arról értekeznek, hogyan hagytak fel a mindennapi robottal és lettek fiatalon, harmincas éveik közepén, negyvenes éveik elején nyugdíjasok. Az early retirement, vagyis korai nyugdíj, tőlünk nyugatra már nem holmi hiú ábránd, könnyen megvalósítható élethelyzet. Ugyanakkor azért azt is látni kell, hogy a magyarországi jövedelmi viszonyok jelentősen elmaradnak a nyugati országokétól. Mégis, bizonyos alapelvek betartásával a magyar fiataloknak is sikerülhet megvalósítani az ifjú nyugdíjas álmot.

Tuti recept nincs

Az angol nyelvben használt early retirement kifejezés azért kicsit csalóka. Nem arról van ugyanis szó - az esetek döntő többségében legalábbis - hogy a korai "nyugdíjba" vonulók teljes egészében felhagynának a munkával. Közülük többen is vállalnak alkalmai munkákat, dolgoznak ők is, van némi bevételük, csak épp nem fix, nyolcórás bejelentett állás keretében keresik a pénzt.

Azok, akik az early retirement mellett döntöttek sem tudtak egyik napról a másikra meggazdagodni. Legalábbis a többségük nem. Tudatosan készültek rá, hogy fiatalon új, kötöttségektől, általuk nem szeretett munkától és főnököktől mentes életet kezdhessenek. A blogokat olvasva is kirajzolódik, hogy a korai nyugdíjasok módszerei eltérőek ugyan, de az alappillérek kivétel nélkül ugyanazok. Hogy hogyan vonulhatsz vissza te is a munka világából? A képlet egyszerű:

• legyen magas jövedelmed
• takarítsd meg ennek nagy részét,
• a megtakarított pénzt pedig fektesd be sikeresen.

A magas jövedelem azért jön jól, mert nyilván egyszerűbben és többet lehet belőle félretenni, hiszen az alapvető kiadások mellett több pénz marad erre a célra. Ám önmagában csak az átlagnál magasabb bevétellel nem sokra megyünk. Kereshetünk akár milliókat is havonta, ha feléljük a pénzünket vagy nem megfelelő befektetést választunk - vagyis olyant, ami nem biztosít számunkra hozamot.

 - mondta a Pénzcentrumnak Takács Szabolcs, aki 34 évesen mondott fel előző munkahelyén, és vonult "nyugdíjba". Takács szerint, akinek kísérletét a 30as nyugdíjas oldalon követhetjük, a legfontosabb tehát a pénzügyi tudatosság. Ahhoz, hogy tudjuk, mennyi pénzre is lesz szükségünk a jövőben, segítségünkre lehet egy kiadási napló, amiben precízen vezetjük, mikor mire költöttünk. "Hogy miért fontos ez? Azért, hogy tudatosítsuk a költségeinket. Hogy mindig pontosan képben legyünk, hová megy el a pénzünk" - mondja. Így ugyanis esélyünk van mérlegelni, hogy megér-e nekünk egy adott tétel annyit, amennyit havonta fizetünk érte, és ha úgy döntünk, nem, lefaraghatunk a havi költségvetésből.

Ha ugyanis évekig szisztematikusan visszafogjuk a kiadásainkat, és a lehető legtöbb pénzt csoportosítjuk át befektetési portfólióba, akkor jó eséllyel - ha nem is a harmincas - de akár a negyvenes éveink közepén "nyugdíjba vonulhatunk". A kiadási naplónak köszönhetően néhány hónap után már láthatjuk, mennyi az a minimális összeg, amire havonta mindenképp szükségünk van, és utána már nyugodtan tudunk spórolni. Ám ahhoz, hogy tényleg megvalósítsuk az álmunkat és minél előbb megszabadulhassunk a kötött munkakörülményektől, elengedhetetlen, hogy megszabaduljunk minden adósságunktól. A hitelek túl költségesek.

- mondja. Így minden évben az induló pénzmennyiség 4 százalékát lehet kivenni és abból lehet finanszírozni a kiadásokat.  "A 4 százalékot minden évben az inflációval igazíthatod. Ha van egy kezdeti összeg, mondjuk 100 millió, akkor minden évben kivehetsz 4 milliót, és ezt minden évben az inflációval növelheted. Kutatások szerint így szinte biztosan nem fogy el, mert a hozam annyit visszatermel belőle" - mondja Takács.

Persze jól kell befektetni. Viszont Takács szerint nem biztos, hogy ez a 4 százalékos szabály a mai környezetben érvényes, mert nagyon leestek a hozamok, ő ezért az éves minimális megélheti költségének a 30-szorosával indult.

Tavaly nemzetgazdasági szinten az átlagos - családi kedvezmény nélkül számított - nettó kereset 175 000 forint volt.  Vegyük az egyszerűség kedvéért ezt most egyenlőnek a megélhetési költséggel. Ezzel számolva ahhoz, hogy korán nyugdíjba vonulhassunk, első körben - ha Takácshoz hasonlóan biztonsági játékot játszunk - 63 millió forintot kellene összegyűjtenünk.

Mégis mibe fektessünk?

Takács albérletben lakik, van egy saját lakása is, azt kiadja. Erre afféle vésztartalékként tekint, nem pusztán befektetésként. "A bérleti díjak Magyarországon sokkal rosszabb adózás alá esnek, mint az osztalékok, ez is a részvények mellett szól" - magyarázza. Ő a kiszámítható részvényeket részesíti előnyben, példaként a Walmartot, IBM-et, Apple-t, Targetet említi. A magyar részvények közül van Richtere, Magyar Telekomja, Molja, Állami Nyomdája, Graphisoft Parkja. "Van vagy 25 féle részvényem" - jegyzi meg. Jellemzően nagy cégeket vesz meg, amelyek az iparáguk megbízható és meghatározó szereplői. 90 százalékban olyan cégeket vesz, amik osztalékot fizetnek.

"Az ingatlanokon elért árfolyamnyereség adója alig úszható meg, míg a részvények esetén ezt egy egyszerű tartós befektetési számlával (TBSZ) könnyen el lehet kerülni. Én épp ezért leginkább TBSZ számlán tartom a pénzem, van több is. Mindig van, amelyik lejár, akkor kiveszek annyi pénzt, amennyi fedezi az egyéves megélhetésemet, a maradékot azonnal kötöm vissza. A TBSZ-nél a nyitást követő 5 év után a megtakarításaink hozamai adómentesen felvehetők. Ez is plusz egy a részvények mellé" - mondja, hozzátéve, ha valami félrecsúszik, a részvényeket másodpercek alatt el lehet adni, míg a lakással nem ez a helyzet. Úgy gondolja egyébként, hogy nem választani kell a részvények és az ingatlanok között, hanem mindkettőbe érdemes pénzt tenni.

Ne költekezzünk feleslegesen

A 35 éves magyar férfinak van egy Kft.-je, ahol minden hónapban befizeti maga után a járadékokat. "Ott van egy bejelentett bérem, és azt éppen fedezgeti a bevételem" - mondja. E mellett mással is foglalkozik, csak úgy, mint a legtöbb külföldi "korai nyugdíjba" vonuló. A blogokat olvasva úgy tűnik, a legtöbben továbbra is aktív életet élnek, csak épp a biztos munkahelyet alkalmi munkákra cserélték. Sokan olyan dolgokkal foglalkoznak, amire korábban, a kötött munkaidő miatt nem volt idejük, energiájuk - új dolgokat tanulnak, fejlesztik magukat.

Közös ezekben az emberekben az is, hogy mind arról számolnak be, rájöttek, hogy a pénz önmagában nem boldogít, ahogy a tárgyak sem. Az igazi titkuk az, hogy megelégedtek annyival, amennyijük van, és nem a pénzköltésben keresték a boldogságukat. Vagyis nem sanyargatják magukat, nem mondanak le mindenről, amit szeretnek, csak éppen a korábbinál egyszerűbb életvitelre váltottak. A korai nyugdíjasok kerülik a fölösleges kiadásokat, sokan megszabadulnak például az autótól és inkább a tömegközlekedést vagy a biciklit választják, kevesebbet költenek szórakozásra, utazásra.

Eddig sem volt semmi luxus, nincs miből spórolni

Sokak számára viszont nehéz spórolni, mert nincs olyan "luxus" kiadásuk, amit visszafoghatnának. A legtöbben nem költenek utazásra, sokan nem tudnak fenntartani egy autót sem. Ez jól látszik abból is, havonta mire és mennyit költöttek tavaly a magyar háztartások.  A KSH tavalyi kutatása szerint 2016 első felében a legtöbb pénzt élelmiszerre és alkoholmentes italokra adták ki havonta a háztartások, 19,7 ezer forintot. Az összes kiadásuk 26,5 százalékát, lakásfenntartásra és háztartási energiára 16,9 ezer forintot (22,7%), közlekedésre és szállításra 8000 forintot (10,7%) költöttek.

A fentiekből tehát egyértelműen látszik, hogy a "korai nyugdíj" csak nagyon kevesek kiváltsága, sokaknak esélyük sincs megtakarítani éves kiadásaik 25-szörösét vagy 30-szorosát. Annak ellenére azonban, hogy ma még csak kevés magyar teheti meg, hogy harmincas éveiben hátat fordít a nyolcórás munkának, elképzelhető, hogy számuk a jövőben nőni fog. Az early retirement fogalom szépen lassan beszivároghat a magyar társadalomba is, méghozzá a külföldön dolgozó magyaroknak köszönhetően.

Tavalyi adatok szerint a rövid ideig (éven belül) külföldön dolgozók száma tartósan 110-120 ezer fő között mozog, és lassan növekvő tendenciát mutat. Ez azt jelenti, hogy sokan ideiglenesen vállalnak munkát külföldön, aztán visszaköltöznek Magyarországra. Szintén tavalyi adatok szerint 2015-ben már 3,1 milliárd eurót (több mint 950 milliárd forintot) kerestek azok a magyarok, akik csak nemrég kezdtek el külföldön dolgozni vagy naponta ingáznak a határ menti településekről. A külföldi fizetésekből már könnyebben félre lehet tenni. Azoknak a fiataloknak, akik most külföldön dolgoznak és odafigyelnek a pénzügyeikre, sikerülhet annyit megtakarítaniuk, hogy jó néhány év múlva már korai nyugdíjasként térjenek vissza Magyarországra.

Azok számára pedig, akik Magyarországon dolgoznak, és akiknek nem az a céljuk, hogy harmincas éveik közepén otthagyják a munkahelyet, érdemes betartaniuk a "korai nyugdíjasok" néhány alapszabályát. Rengeteg pénzt spórolhatnak. Ha odafigyelnek a kiadásaikra, mindent megtesznek annak érdekében, hogy a fizetésük egy részét félretegyék, valamint jó befektetést választanak, lehet rá esélyük, hogy azért kicsit korábban, akár már ötvenévesen nyugdíjba vonulhassanak.