Megütötték a tőzsdéket: 40 ezer forint alá zuhant az OTP, kongatják a vészharangot az energiapiacon

Az OTP a délutáni kereskedésben 3,7 százalékos eséssel 39 920 forintra süllyedt, miközben a Magyar Telekom 1,3, a Mol pedig 0,2 százalékos mínuszban állt. A hazai blue chipek közül egyedül a Richter tartotta magát, 0,6 százalékkal emelkedett. A BUX kora délután 1,5 százalékos veszteséget mutatott. A forint napközben az euróval szemben átmenetileg a 367-es szint fölé gyengült, késő délutánra viszont 366,3 közelébe kapaszkodott vissza.

Európában és Amerikában is estek a részvények

Az európai részvénypiacokon délutánra jelentős mínuszok alakultak ki. A német DAX 1,5, a francia CAC 40 1,3, a brit FTSE 100 pedig 0,8 százalékos esést mutatott. Franciaországban már a délelőtti kereskedésben különösen gyengén teljesítettek a bankrészvények.

A kedvezőtlen hangulat a tengerentúli nyitásra is átterjedt. A Dow Jones 0,9, az S&P 500 0,4, a Nasdaq pedig 0,7 százalékos gyengüléssel kezdte a szerdai kereskedést.

A nemesfémeket szintén heves eladói nyomás érte az amerikai kötvényhozamok meredek emelkedése mellett. Az arany kora délután 2, az ezüst 3,4 százalékos veszteségnél járt, mindkettő augusztus eleje óta nem látott mélypontra került. Az ezüst jegyzése a lélektanilag fontos 60 dolláros szint alá is benézett.

A francia kötvénypiac miatt aggódnak a befektetők

A devizapiacon továbbra is a dollár felülteljesítése volt meghatározó. Az amerikai devizát a dinamikusabb amerikai növekedés, a magas energiaárak és a francia költségvetési kockázatok egyaránt fűtötték. Az EUR/USD jegyzés délelőtt 1,12 alá süllyedt, az USD/HUF árfolyam pedig délután 328 fölé emelkedett.

A francia államkötvények eladási hulláma ismét felfelé hajtotta a hozamokat, a tízéves referenciahozam 18 éves csúcsa közelében mozgott. Emmanuel Moulin francia jegybankelnök, az Európai Központi Bank Kormányzótanácsának tagja ugyan komolynak és összetettnek nevezte a helyzetet, de hangsúlyozta: az EKB piaci beavatkozásának feltételei jelenleg nem állnak fenn.

Késő délutánra az olajárak és a francia kötvényhozamok is konszolidálódtak némileg, ezzel párhuzamosan a forint is korrigálni tudott. A befektetők a nap hátralévő részében a Federal Reserve legutóbbi kamatdöntő ülésének jegyzőkönyvére figyelnek.

Egyre szűkösebbek az energiapiaci tartalékok

Az energiapiaci aggodalmakat az olajipari felsővezetők figyelmeztetései is felerősítették. A londoni Energy Intelligence Forumon több iparági vezető arról beszélt, hogy a közel-keleti és az ukrajnai háború okozta ellátási zavarok tompítására az idén drasztikusan megcsapolták a készleteket.

Amin Nasszer, a Saudi Aramco vezérigazgatója szerint globálisan már kevesebb mint 6 milliárd hordónyi kereskedelmi olajkészlet áll rendelkezésre, és ennek legfeljebb mintegy tizede hozzáférhető operatívan. A fennmaradó rész technikai korlátok vagy kötelező biztonsági készletszintek miatt nem szabadítható fel azonnal. A közel-keleti konfliktus kirobbanása óta több mint egymilliárd hordót mozgósítottak.

A Nemzetközi Energiaügynökség további 100 millió hordó nyersolaj és gázolaj piacra bocsátását készíti elő. Egyelőre nem tisztázott azonban, hogy ez mennyiben része a márciusban bejelentett, 400 millió hordós stratégiai készletfelszabadítás még fennmaradó részének.

Az amerikai stratégiai kőolajtartalék (SPR) 1982 októbere óta nem látott mélypontra süllyedt. Szakértők szerint a tartalékok visszatöltése évekbe telhet, miközben a földgázpiac is rendkívül sérülékeny. A Petronas vezérigazgatója arra figyelmeztetett, hogy egy kifejezetten zord tél 2027 első negyedévében drasztikus gázáremelkedést idézhet elő, ha a tárolói kapacitások a kritikus minimumra esnek.

Az infláció elleni szigort méltatta az IMF

Krisztalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap ügyvezető igazgatója elismerően nyilatkozott Kevin Warsh Fed-elnökről, amiért határozottan az árstabilitást helyezte előtérbe. Az amerikai jegybank szeptemberben – 2023 júliusa óta először – kamatot emelt, dacolva azzal, hogy Donald Trump elnök alacsonyabb hitelköltségeket sürgetett.

Georgieva egyúttal fegyelemre intette az eladósodott gazdaságokat: véleménye szerint az Egyesült Államoknak, Franciaországnak, Japánnak és Olaszországnak sürgősen konkrét konszolidációs lépéseket kell tennie a költségvetési hiány és az államadósság mérséklésére.

Más jegybankoknál is fókuszban maradt az infláció elleni harc. Indiában az irányadó ráta 25 bázisponttal, 5,5 százalékra emelkedett, ami az első kamatemelés volt 2023 óta. Svédországban a kedvező szeptemberi inflációs adat ellenére is 25 bázispontos emelésre számít a piac, míg Lengyelországban a kamatszint tartása a legvalószínűbb forgatókönyv.

Fókuszban a termelékenység és a magyar euróbevezetés

A szeptemberi hazai infláció kissé meghaladta az augusztusi szintet, de elmaradt az elemzői konszenzustól. Kármán András pénzügyminiszter egy budapesti gazdasági fórumon idén 1,7–2 százalékos, 2027-ben pedig mintegy 2,5 százalékos GDP-növekedést jelzett előre. A tartós gazdasági felzárkózás feltételeként a termelékenység növelését, a piaci verseny helyreállítását és a beruházások ösztönzését jelölte meg.

Kristina Kostial, az IMF Európai Főosztályának igazgatóhelyettese rámutatott: a közép-kelet-európai régió korábbi, olcsó munkaerőre és külföldi működőtőkére épülő növekedési modellje kimerülőben van. Magyarország számára a kiszámíthatóbb szabályozói környezetet és az állami szerepvállalás visszaszorítását sürgette.

Tardos Gergely, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója kiemelte, hogy a gazdaságpolitikai fordulat és a hiteles euróbevezetési menetrend hatására a magyar hozamfelárak mintegy 200 bázisponttal szűkültek. A külföldi befektetők forintalapú állampapír-állománya 6000 milliárdról 11 000 milliárd forintra ugrott. Elemzése szerint a közös valuta bevezetése akár a felére is lefaraghatná az államháztartás kamatterheit.

Strukturális átalakításra kényszerül a Porsche

A vállalati fronton a Porsche átfogó átalakítási terve keltett feltűnést. A prémium sportautógyártó tartósan visszafogottabb volumennel számol, így a magasabb marzsú modellekre és a szigorú költségkontrollra helyezi a hangsúlyt.

A társaság 200 ezer autó alá tervezi szorítani a fedezeti pontot jelentő értékesítési volument. Tavaly a konszern közel 280 ezer járművet adott át, ám üzemi marzsa mindössze 1,1 százalékra zsugorodott.

Michael Leiters vezérigazgató új stratégiájában hangsúlyosabb szerep jut a zászlóshajónak számító 911-es modellnek, a prémium SUV-knak, valamint ismét teret kapnak a belső égésű motorok. A Porsche 2035-ig 9000 munkahely leépítését tervezi, míg az R&D-költségeket az Audival közös platformok szélesebb körű alkalmazásával fogná vissza. A menedzsment középtávon 10–15, hosszú távon pedig 15 százalék feletti működési eredményhányadot célzott meg.