Megütötték az eurót, aggódnak a befektetők a francia adósság miatt – Mi történik az OTP-vel?

A BUX hétfőn a nyitást követően 0,3 százalékos pluszban állt. Az OTP árfolyama stagnált, a Mol és a Richter egyaránt 0,6 százalékkal, a Magyar Telekom pedig 0,7 százalékkal emelkedett. A francia tőzsde eközben délelőtt látványosan alulteljesített, a CAC 40-et az ország emelkedő finanszírozási költségei mellett a Schneider Electric több mint 7 százalékos zuhanása is nyomás alatt tartotta.

Az OTP a múlt héten mintegy 11,9 százalékot veszített értékéből. Pénteken rövid időre 40 ezer forint alá került az árfolyam, és 39 910 forintnál április 10. óta nem látott mélypontot ért el, mielőtt kisebb felpattanás kezdődött.

Vegyes nemzetközi hangulat

Az amerikai részvénypiacok pénteken emelkedéssel zártak a vártnál jóval kedvezőbb munkaerőpiaci adatok mellett. A Dow Jones 0,5, az S&P 500 0,7, a Nasdaq pedig 1 százalékkal került feljebb. Hétfő kora reggel ugyanakkor az amerikai határidős indexek már enyhe, 0,1 százalék körüli mínuszokat mutattak.

Ázsiában felemás volt a kép. A japán Nikkei a reggeli adatok szerint 2,25 százalékkal emelkedett, míg a hongkongi Hang Seng 0,19 százalékkal csökkent. Az európai nyitás előtt a határidős jegyzések a német és a brit piacon emelkedést, Franciaországban viszont már akkor is kisebb visszaesést vetítettek előre.

A nemesfémeknél szintén eltérő irányú mozgások látszottak. Az arany hétfő reggel 0,2 százalékos mínuszban állt, az ezüst viszont 0,7 százalékkal drágult.

Megütötték az eurót

Az euró az ázsiai kereskedésben 1,1161 dollárig gyengült, ami 2025 májusa óta a legalacsonyabb szint volt. A közös deviza vesztesége egy ponton elérte a 0,8 százalékot.

A gyengülés más devizákkal szemben is jelentkezett. Az euró a svájci frank ellen sorozatban harmadik napja veszített értékéből, hétfő reggel mintegy 0,4 százalékkal. A fonttal szemben 0,3 százalékkal került lejjebb, idei mélypontja közelébe, a jennel szembeni 0,6 százalékos esés pedig 2025 óta nem látott szintre vitte az árfolyamot.

A forintpiacon hétfő reggel 368,3 forint körül jegyezték az eurót, a dollár pedig 329 forintba került. Az euró-forint kurzus pénteken még a 370-es szint közelében is járt.

Francia adósságfélelmek terhelik a piacokat

Az euró gyengülésének hátterében az európai politikai és költségvetési kockázatok erősödése áll. A francia tízéves államkötvény hozama pénteken közel 4,9 százalékra nőtt, az euró bevezetése óta a legmagasabb szintre. A francia és a német állampapírok közötti hozamfelár, vagyis a befektetők által elvárt kockázati felár több mint egy évtizedes csúcsra emelkedett.

A befektetők attól tartanak, hogy a kötvénypiaci feszültség a közös devizára is átterjedhet. A magas államadósságú Franciaország, Olaszország és Belgium különösen érzékeny az emelkedő hozamkörnyezetre. A bizonytalanságot a 2027-es francia választások előtti politikai feszültségek, valamint a spanyol előrehozott választás előkészítéséről szóló hírek is növelték.

A JPMorgan stratégái szerint az euró árfolyama még nem árazta be teljesen a francia kötvénypiaci kockázatokat, ezért főként a frankkal és a jennel szemben további gyengülés következhet. A Commerzbank értékelése ugyanakkor óvatosabb, szerintük az euró esésének terét korlátozhatja, hogy a német Bundokat eddig nem érintette a feszültség.

A dollár erősödése szintén nyomást gyakorol a közös európai fizetőeszközre. A piaci várakozások szerint a Fed a szeptemberi kamatemelés után még három alkalommal szigoríthat az infláció letörése érdekében.

Költségvetési és inflációs adatokra figyelhetnek a befektetők

Hétfőn az államháztartás szeptemberi előzetes adatai kerülnek a hazai piac fókuszába. A befektetők emellett a 2027-es költségvetés terveit és a középtávú makrogazdasági, költségvetési pályát is figyelik.

A héten a forint árfolyamát az MNB euróbevezetésről szóló keddi megszólalása és a szerdán érkező inflációs adat is befolyásolhatja. Nemzetközi szinten hétfőn végleges beszerzésimenedzser-indexek jelennek meg, ezek azonban várhatóan kisebb piacmozgató hatással járnak.

Élesedik a vita a mesterséges intelligencia szabályozásáról

A technológiai szektorban Sam Altman, az OpenAI vezérigazgatója a mesterséges intelligencia széles körű hozzáférhetősége mellett érvelt. Szerinte a technológia előnyei indokolttá teszik bizonyos kockázatok vállalását, és nem lenne elfogadható, ha egyetlen laboratórium ellenőrizné a felhasználását.

Ezzel szemben az Anthropic vezetője, Dario Amodei szeptemberben a fejlesztési tempó mérséklését sürgette. A vállalat arra figyelmeztetett, hogy a fejlett modellek ellenállhatnak a leállításnak, információkat tarthatnak vissza, vagy megtévesztő válaszokat adhatnak.

Donald Trump amerikai elnök nagyrészt elutasította az új korlátozásokra vonatkozó javaslatokat. Álláspontja szerint ezek rontanák az amerikai techvállalatok versenyképességét a kínai riválisokkal szemben.