Aranylázban a magyar befektetők: itt az idő váltani, ez hozza most a rengeteg hasznot?

Az arany ára néhány héttel ezelőtt újabb történelmi csúcsra ugrott, amelyet számos, a világban jelenleg zajló esemény is indikált. A befektetők körében mindig is népszerű nemesfém raliját táplálta, hogy bár közelednek az álláspontokk a háború lezárásáról, békekötés egyelőre nincs - miközben lassan az is meglehet, hogy új frontok is nyílnak a szuperhatalmak között.

A Pénzcentrum szakértő segítségével annak járt utána, hogy azt a pénzt, amit most az állampapír-befektetésekből visszakapunk, vajon érdemes-e rögtön aranyba fektetni, vagy annyira érzékeny a geopolitikai helyzet, hogy inkább kivárnunk lenne szükséges? Egyáltalán mik azok a tényezők, amelyek az arany árát felfelé lökik, most már egy éve folyamatosan? És hogy állunk itthon az aranytartalékunkkal?

Nem áll meg az arany drágulása

Az arany hatalmasat megy az elmúlt évben, a különböző geopolitikai válságok, leginkább persze az orosz-ukrán háború véget nem érése tovább tudta pumpálni felfelé az árfolyamot. Mohos Kristóf, a Portfolio elemzője szerint még a háborún kívül is számos oka van annak, hogy az arany most megint ilyen drága nemesfémmé változott - persze olcsó sosem volt.

Egy erős 2023-as teljesítményt követően 2024-ben valósággal kilőtt az arany ára, ráadásul idén sem állt meg a menetelés. Több ok is meghúzódik a háttérben, amelyek a sárga nemesfém malmára hajtják a vizet, ezek közül kiemelendőek az inflációs félelmek a tengerentúlon és Európában, a fokozódó központi banki vásárlások és a geopolitikai bizonytalanság, ami Donald Trump hivatalba lépésével még hangsúlyosabb lett. Mostanában elsősorban az amerikai kamatpályával kapcsolatos várakozások és az elnök vámbejelentései mozgatják az arany árfolyamát, utóbbiak hatására láthattuk az elmúlt hetek meredek emelkedését, aminek köszönhetően megközelítette az unciánkénti 3000 dolláros szintet a jegyzés. A potenciális újabb vámintézkedések megnyithatják a teret a biztonságos menedéknek tartott arany árának további emelkedése előtt

- fogalmazott az elemző.

Az arany árfolyama (unciánként) 2024 februárja és 2025 februárja között. forrás: Pénzcentrum árfolyamoldal

Persze arra is kíváncsiak voltunk, hogy a gyorsan változó geopolitikai helyzet milyen nyomokat hagyhat az árfolyamon, vajon akkor jó döntés lesz-e ebbe fektetni?

A másik oldalon valóban mérlegelni kell egy esetleges orosz-ukrán békekötés lehetőségét is a közeljövőben, ami vélhetően meghozná a befektetők kockázati étvágyát, kevésbé vonzóvá téve így a nemesfémet. Csak hogy számokat is mondjak: a Morgan Stanley befektetési bank elemzője szerint egy esetleges békekötést követően az arany az év végére akár a 2400 dollár/uncia közötti szintre is visszaeshet, ami 20 százalékos korrekciót jelentene

- tette hozzá Mohos Kristóf.

Ide tegyük, oda tegyük?

Nemrégiben több százmilliárd forintnyi kamatot fizetett ki az állam azoknak, akik különböző állampapírokban (is) tartották a megtakarításaikat. A kormány szeretné, ha ezt a pénzt inkább elköltenék a családok, de mi azért rákérdeztünk, hogy ha valaki máris egy újabb befektetési lehetőséget keres a fialtatott pénzének, akkor számára az arany egy jó ötlet-e.

A legfontosabb különbség a két befektetési lehetőség között talán az, hogy míg az állampapír esetében kamatozó eszközről beszélünk, addig az aranynál csak az árfolyam-emelkedésből tud profitálni a befektető. A jelenlegi állampapír-hozamokat nézve ezt a kérdést úgy is fel lehet tenni, hogy „Fog-e 5-6 százalékos éves hozamnál magasabbat produkálni az arany?” Aki szerint erre Igen a válasz, azok számára jó megoldás lehet aranyba fektetni, illetve ha az ember a geopolitikai feszültségek fokozódására számít (elsősorban Kína és az USA között), akkor mindenképp érdemes valamennyi aranyat tartani a portfólióban. A kamat-kérdésre visszatérve: ez a kontra-érv esetleg az aranybányász-vállalatokba történő fektetéssel küszöbölhető ki, ezen cégek egy része ugyanis fizet osztalékot

- mondta erről Mohos Kristóf.

Szépen néz ki, de mire jó?

Tavaly októberben a Magyar Nemzeti Bank újabb 15 és fél tonnával 110 tonnára emelte hazánk aranytartalékát. A lépés beleillett a jegybank Matolcsy György elnökségével fémjelzett (és most szombaton véget érő) politikájába: 2010 óta elképesztő mértékben növelték az aranytartalékot, amikor csak gyakorlati lehetőség volt rá.

Akkor kiszámoltuk, hogy ha csak az arany állna rendelkezésre, abból is elműködne azért egy darabig az állam, a baj csak az, hogy amikor a jegybank az aranytartalék növelésére vonatkozó tranzakciót végrehajtotta, mindig éppen elég magas volt az arany unciánkénti ára.

Bod Péter Ákos, a jegybank korábbi elnöke akkor azt mondta a Pénzcentrumnak, hogy szerinte spekulációs célja is lehetett az aranytartalék növelésének, csak az vele a baj, hogy nem kamatozik, és őrizni is kell - tehát még további költsége is van.

A jegybankok többsége már rég nem aranyban tartja a devizatartalék zömét, hiszen a tömbarany nem igazán alkalmas magára a tartalékfunkcióra: az arany árfolyama eléggé ingadozó; őrizni kell, nem kamatozik, legfeljebb amikor a piaci ár felmegy, akkor értéknövekedés áll be - amikor lemegy, akkor pedig értékvesztés. De ez nagyrészt mindegy, mert a tartalék lényege az, hogy van, és ezzel biztonságot ad. Ha mégis be kell dobnia pénzt a központi banknak, mert hirtelen devizaszükséglet lépett fel, akkor is sokkal praktikusabb a devizaszámláról utalni, nem pedig eladni vagy zálogba tenni az aranyrudat

- mondta Bod Péter Ákos. Azt is hozzátette, hogy az aranytartalék növelésének talán egy olyan célja is van, hogy a lakosságot megnyugtassa, az aranyat ugyanis azért könnyebb elképzelni, mint az elméletbeli  számokat.

Az emberek zömének fogalma sincs a jegybanki tartalék portfóliójának mibenlétéről, de el tud képzelni egy nagy halom aranytömböt. Talán belső, lakossági hatása lehet. A hitelminősítők vagy befektetők nem nézik a devizatartalék összetételét, hanem a relatív nagyságát: mekkora például a külső adóssághoz, annak rövid lejáratú hányadához képest

- tette hozzá a volt elnök.

Aki tehát most aranyat vásárolna a megtakarított pénzéből, számos kockázattal néz szembe - ott vannak a gyakorlatilag óránként változó geopolitikai tényezők, és több más kérdést is fel kell tenni saját magunknak. Lehetséges, hogy már holnap beáll egy olyan esemény, ami egy gyors értéknövekedést vagy értékvesztést okoz, ezzel azonban persze mindig számolni kell, és előre nem is lehet látni. Mellényúlni ugyanakkor nem is nagyon tudunk vele - ha azt nézzük, hogy csak az elmúlt évben saját értékének 50 százalékával növekedett az unciánkénti ár, akkor látjuk, hogy még mindig az egyik legnépszerűbb és leginkább értékálló befektetés ez.