Húsz éve nem volt ilyen Magyarországon: ömlik a pénz azokhoz, akik félre tudnak tenni

A magyar lakosság megtakarításai kiemelkedő mértékben növekedtek az elmúlt évben, olyan ütemben, amelyre közel két évtizede nem volt példa. A kedvező pénzpiaci környezet, az állampapírok vonzó kamatai és a forint gyengülése egyaránt hozzájárultak ehhez a jelentős gyarapodáshoz.

Az MNB friss statisztikái szerint a háztartások bruttó pénzügyi eszközeinek állománya 2024 végén elérte a 111 ezer milliárd forintot, amelyből 61 ezer milliárd forint tekinthető megtakarításnak. Ez 16,1%-os nominális növekedést jelent az előző évhez képest, ami 2005 óta a legmagasabb érték.

A befektetési formák közül a befektetési alapok bizonyultak a legnépszerűbbnek, 30%-os állománynövekedéssel. Az állampapírok 11%-os bővülést mutattak, míg a folyószámlabetétek 14%-kal gyarapodtak. Érdekes módon, minden 100 forintnyi új megtakarításból 35 forint került befektetési alapokba, 23 forint állampapírokba, és 22 forint maradt folyószámlán.

A tavalyi év kiemelkedő jellemzője volt a jelentős pozitív átértékelődés, amely részben a forint gyengülésének köszönhető. Az euró árfolyama 7,1%-os emelkedéssel zárta az évet, ami jelentős hozamot eredményezett a devizás megtakarításoknál.

Figyelemre méltó, hogy míg a részvénypiacot enyhe tőkekiáramlás jellemezte, addig a nyugdíjpénztárak és életbiztosítások rekordszintű tőkebeáramlást tapasztaltak. Az MNB inflációs jelentése szerint "2025-től a lakosság beruházási rátája 8–9 százalék, megtakarítási rátája 10–11 százalék közötti szinten stabilizálódik."

A jövőre nézve a hozamkörnyezet és a forint árfolyamának alakulása lesz meghatározó a megtakarítási piac szempontjából. Emellett a PMÁP-kamatfizetések körüli változások is jelentősen befolyásolhatják a piac szerkezetét az elkövetkező időszakban.