Nagyot szakíthat 2025-ben, aki most jól taktikázik a pénzével: még nem késő felülni a Trump-hullámra?

Pénzcentrum: Óriási tőzsdei, piaci várakozás előzte meg az amerikai elnökválasztást, és Donald Trump győzelme után gyakorlatilag szinte minden elkezdett száguldani, új csúcson a tőzsdeindexek, 100 ezer dollár fölé erősödött a Bitcoin. Szerintetek ez egy tartós tendencia lesz, vagy csak lufiról van szó? És ha arról beszélünk, akkor meddig fújódhat ez még?

Kiss Péter: Amerika tartósan felülteljesítheti a globális gazdaságot és részvénypiacot, de azok az árazási szintek, amik most kialakultak, azok nem feltétlenül maradhatnak meg tartósan ezeken a szinteken. Az nem nagyon változott, hogy befektetési szempontból az Egyesült Államokban nagyobb potenciált látunk a következő évekre, mint Európában, de érdemes szelektívnek lenni.  

Úgy látjuk, hogy Trump miatt nem csak a technológiai szektor és a nagyobb kapitalizációjú papírok, hanem az amerikai midcap és a smallcap részvények is jól tudnak majd teljesíteni, sőt, egyes elemzések azt sejtetik, hogy akár felülteljesítsék a nagyobb cégeket. Ehhez azonban a legjobb forgatókönyvnek kell megvalósulnia. Abban sem változott a véleményünk, hogy a fejlődő piacokat általánosságban véve alulsúlyozzuk, de ott is vannak olyan piacok, amelyek haszonélvezői lehetnek az USA agresszív vámpolitikájának. Ilyen lehet például India és Indonézia.

Nem gondoljuk tehát hogy lufiról lenne szó, van még tér a további emelkedésre, de nem feltétlenül a korábbi nyertesek húzzák majd a piacokat. És ha már lufiról van szó, úgy gondoljuk, hogy a legfontosabb megatrendek, mint például az AI és az energiaátmenet továbbra is jó befektetési lehetőségeket jelentenek nemcsak Amerikában, hanem globálisan, és kevésbé függnek az aktuális amerikai elnök személyétől, vagy a vámpolitikától.

Szerintetek be van árazva a piacokon, hogy esetleg január 20-a, Trump beiktatása után nem egészen úgy, nem minden fog megvalósulni abból, amit a kampányban megígért?

Egyértelműen látszik - és ezt az árazások is kirajzolják -, hogy azért nem minden úgy lesz, ahogyan az a kampányszlogenekben szerepelt. A vámtarifákkal kapcsolatban általános piaci vélemény, hogy az nem az elérendő cél az új adminisztráció szemében, hanem inkább egy tárgyalási eszköz Kínával, Európával és általában a nagy kereskedelmi partnerekkel szemben. Nyilván benne van a pakliban, hogy lesznek első lépésként vámok, de aztán megkérdezik a tárgyalásokon,  hogy „mit adtok cserébe azért, hogy ne legyenek?”.

Úgy látjuk, és a piac is úgy vélekedik, hogy ebből a szempontból lehet tárgyalni Donald Trump kormányával. Van egy részvénykosár, ami az amerikai részvényeken belül a kínai kitettséggel rendelkezőket tartalmazza, ez például felülteljesítette az S&P 500-at a megválasztás után november végéig tartó időszakban. A választási kampány alatt sok mindent beáraztak, de ahogy megválasztották Trumpot, ez elkezdett finomodni. Tipikus példa erre a DAX-index. Az elemzők szerint a Németország van leginkább kitéve a Trump-i vám-hevületnek, de a választások után a DAX is közel hasonlót hozott, mint az S&P 500, ráadásul új csúcsra is tudott menni. Tehát van egy pozitív olvasat is, ami a piaci indexek viselkedéséből alakul ki.  

Az orosz-ukrán háború kérdése szintén érdekes lehet: mikor érhet véget. Itt az árazásokból az látható, hogy a piacok inkább pesszimisták ezzel kapcsolatban. Létezik olyan részvénykosár is, ami az ukrajnai újjáépítésből profitáló cégeket tartalmazza. Ennek a teljesítménye történetesen elmaradt az átlagos tőzsdei teljesítményektől (a választásoktól november végéig tartó időszakban), az elért két százalékos teljesítmény nem sok ebben a fellendülésben.

Az Amundi elemzői szerint az a valószínűbb, hogy 2025-ben sem lesz vége a háborúnak, de a piacok egy ennél is rosszabb forgatókönyvet áraznak. Ugyanilyen bizonytalanság mutatkozik az adótörvényeknél. A 2017-es adóreform feltehetőleg megmarad, de a nagymértékű további adócsökkentés inkább távlati cél, mint holnapi lépés. Hiába van többsége Trumpnak a szenátusban és a képviselőházban is, vannak elég komoly korlátok, amik akár meg is akadályozhatják, hogy teljes mértékben megvalósuljanak az ígéretei. Amerikában is lehet komoly következménye a költségvetés elszállásának, és a republikánus oldalon is vannak a fiskális fegyelemre sokat adó szenátorok.   

EZ IS ÉRDEKELHET

Rengeteget bukott, aki ide rakta a pénzét 2024-ben: kerülik ezt a részvényt a magyarok, mint a tüzet

Alaposan megszedhette magát 2024-ben, aki jó papírokba fektetett akár a magyar, akár a nemzetközi részvénypiacon.

A választás előtt több olyan véleményt is hallottam, hogy nem várható semmi igazán átütő ettől az egésztől: ha Harris lesz az elnök, akkor ugyanaz fog folytatódni, mint eddig, Trumpból pedig már láttunk négy évet, úgyhogy nem lesz komolyabb piaci hatása az elnökválasztásnak, bárki is nyeri. Hol lőhettek mellé, akik így gondolkodtak?

Összességében az történhetett itt, hogy felfokozott volt a várakozás és a volatilitás, ez most lecsökkent, ami jó a piacoknak, és a trumpi általános intézkedéscsomagból is vélheően kevesebb negatív elem valósul meg. Egy növekedésösztönző politika látszik körvonalazódni az Egyesült Államokban, ami azonban várhatóan valamekkora mértékű fiskális józansággal párosul.

Most ez a piaci felfogás, ez okozhatta azt, hogy továbbra is ralizunk, és ez a hangulat párosul a megszokott év végi szezonalitással. Ezek mellett az is segített, hogy a Fed tovább vágott a kamatokon, rögtön a választások másnapján, és most úgy néz ki, hogy decemberben is fog még egyet vágni, ami ugyancsak hátszél a piacoknak.

Trump programjának a vámokon, az adócsökkentésen kívül a minél erősebb dollár is sarkalatos pontja. Ez mennyire látszik most megvalósíthatónak, és egyáltalán kinek jó még az erős dollár?

Nagyon leegyszerűsítve mindenki másnak rossz, csak az USA-nak jó. De ettől még nem az várható, hogy egyenes vonalú egyenletes mozgással mostantól erősödik a dollár. Egyelőre azt látjuk, hogy a dollár másfél éves sávon belül maradt az euróval szemben, és a DXY dollárindex sem tört új csúcsokra. A dollár erősödése bár nem maradhat fenn örökre, a többi deviza gyengülése tompíthatja a vámok okozta külső keresleti sokkot Európában és más exportőr országokban is.

És mit fog erre lépni a vámok legnagyobb célpontja, Trump legnagyobb ellenfele, Kína? Épp december közepén nyilatkozta az országvezetés, hogy készek egyrészt növelni az államadósságot, elengedni a fiskális politikát, és hajlandóak a jüant is hagyni gyengülni. Sokan félnek attól, hogy a világgazdaságra is kemény kihatással lehet, ha a kínai gazdaság megreccsen, ami benne lehet a most bejelentett intézkedésekben.

A belső kereslet élénkítése iránti igény nem újdonság Kínában, de tovább erősíthető. A kínai pártvezetés már eddig is tett lépéseket ebbe az irányba, el is értek vele eredményeket – egyebek mellett a tőzsde hirtelen fellendülését, de ezeknek az intézkedéseknek a tartóssága eddig is kérdéses volt. Van tehát belső késztetés is Kínában arra, hogy fiskális eszközökkel erősítsék a lakossági fogyasztást és ez most egy erős lökést kaphat, ha országon belül akarják pótolni az export keresletet.

Kína azt is kilátásba helyezte, hogy a jüan gyengítésével válaszol az amerikai vámokra, és erre volt is már példa Trump első elnöksége alatt. Ott van a harmadik lehetőség, hogy exporttámogatással kompenzálják azokat a kínai cégeket, amiknek romlanak a külpiaci lehetőségei a vámok miatt. Kína emellett tudatosan készült a vámháborúra a harmadik országokba irányuló exportjának növelésével, és ez a csomag így már erőteljesen tompíthatja az esetleges amerikai vámok hatását.

Bár még nem tudjuk, mi fog megvalósulni az összes választási ígéretből, de összességében úgy tűnik, hogy a következő években egy zártabb amerikai gazdaságra készülhetünk. Ez hogyan hathat a világ többi részére?

Összességében Amerikán kívül mindenkinek rossz lehet, hogy az amerikai tőke nem jön, vagy egyenesen visszafelé áramlik, ahogy a cégek áttelepítik a gyártást az Egyesült Államokba. Ezen belül azonban vannak relatív nyertesek és vesztesek, de a pálya sajnos nem az olyan kis, nyitott gazdaságok felé lejt, mint Magyarország. Éppen ellenkezőleg, azok az országok lehetnek relatív nyertesek, akik nagyobb belső piaccal rendelkeznek és így kevésbé kitettek az exportnak.

Ilyen lehet Ázsiában India vagy Indonézia, vagy Európában Törökország, Lengyelország, Görögország és esetleg Románia. Ha az USA megpróbál szelektálni, és csak a legnagyobb szereplőket, mondjuk Kínát és Vietnámot próbálja meg kizárni a saját piacáról, akkor ennek lehetnek abszolút értelemben is haszonélvezői, olyan országok, ahova megpróbálják kiszervezni a gyártást. Ebbe a körbe tartozhat több kisebb ázsiai ország is. Sok elemzés említi Mexikót is, bár itt a legutóbbi Trump megszólalások inkább az eszkaláció irányéba hatnak.

Gyakorlatilag olyasmi keringő indulhat el, mint amit a kínai autógyártók csinálnak most az Európai Unióban?

Igen, ez hasonlíthat arra, mint amikor a 70-es években Amerika vámháborút indított a japán elektronikai cégekkel és autógyártókkal szemben. Akkor számos ilyen cég reagált úgy, hogy Amerikába telepítette a gyártást.

Ezt már maga Trump is lehetséges és pozitív kimenetként emlegette, úgyhogy nem kizárt, hogy ez valamiféle kompromisszumos megoldás lehet. Más kérdés, hogy a kínai vezetés ezt mennyire látná egy újabb gazdasági függéshez vezető útnak. Összességében úgy látom, hogy egyfajta regionalizálódás megy végbe, mindenki próbálja közelebb telepíteni a gyártást az értékesítési pontokhoz, így a globális ellátási láncokat felválthatják a regionálisak.   

Ha megvalósul a forgatókönyv, az problémát okozhat például a magyar gazdaságnak, amennyiben a német autógyártók mondjuk az európai helyett más piacokra akarnának inkább fókuszálni?

Abszolút benne van a pakliban, igen. Elsődlegesen azért, mert a német iparnak az exportpiacok jelentették a növekedési lehetőséget. Ugyanakkor más Európán kívüli szereplő növelheti ebben a régióban a jelenlétét, amiből profitálhatunk. Többdimenziós játszma ez, aminek nehéz megbecsülni az eredőjét.

Németországban mire számítotok? Jövő év elején lesz előrehozott választás, addig vélhetően sok minden nem fog történni. Utána merre lehet a kiút Németország számára, Európa számára?

Németország számára az lehet a kiút, ha megreformálják a költségvetési féket, és erre most az új választások alkalmával nyílhat is esély. Jelenleg nullás költségvetést kell tartaniuk, de máris van több javaslat kisebb-nagyobb reformokra, amikből látszik, hogy ez hatalmas költségvetési hiány nélkül is fontos lépés lehet, mert a szemléletváltozás üzenete mindenképpen növelné a gazdaságba vetett bizalmat. De Németországon kívül több európai országban is segítene, ha a felhalmozott megtakarítás elindulna a fogyasztás vagy a beruházások felé. Ez igaz Magyarországra is, nem véletlenül emlegeti ezt a kormány. 

Hosszabb távon szemlélve a hatásokat a Trump-éra akár jót is tehet az európai gazdaságnak, amennyiben ösztönző az egységesülés, összezárás irányába, és utat nyit a Draghi-jelentés megvalósításának. Ez akár ki is vezetheti a kontinenst az alacsony növekedés, alacsony kereslet, romló demográfiai adatok, innovációhiány kátyújából. Meg kell barátkozni azzal a gondolattal, hogy nem lehet Amerikában a megmentőt és védelmezőt látni, Kínában pedig mind az olcsó beszállítót, mind a nagy exportpiacot. Az orosz-ukrán konfliktus lezárása ugyancsak hozzájárulhatna ehhez, csökkentené az európai megtakarítási többletet és lakosság is elmozdulna inkább a fogyasztás felé.  

2025-ben számos átalakítás fog érkezni a hazai lakossági megtakarításoknál: fel lehet törni a nyugdíjmegtakarításokat, a TBSZ számlák nem lesznek SZOCHO-mentesek, illetve kifutnak azok az állampapírok, amik jó kamatokat fizetnek. Merre mozdulhatnak el a magyarországi megtakarítások a következő egy évben?

Nyilván mi nagyon szeretnénk, hogyha a befektetési alapok irányába mozdulnának: sok jó teljesítménnyel rendelkező alap van mind a kötvényoldalon, mind a vegyes alapoknál. Arra számítunk, hogy  ennek a pénznek a legnagyobb része valamilyen megtakarítási formában marad és csak kis részét fordítják majd fogyasztásra.  Az a kérdés, hogy a megtakarításokon belül milyen irányba mozdul. Az alacsony kockázatú alapok népszerűbbek, mint a részvényalapok. A rövidebb kötvényalapok sok esetben versenyképes hozamokat kínálnak az állampapírpiaci lehetőségekhez képest.

Ez az egyik irány, de aki szeretne kockázatosabb irányba elmozdulni, azoknak a vegyes alapokat érdemes megnéznie. Aki egy kicsivel nagyobb kockázatot akar vállalni és megnézi az elmúlt évek teljesítményeit, az láthatja, hogy középtávon azért elég jól lehet ezekkel keresni, akár az állampapírok hozama fölött is, ami persze nem garancia a következő időszak teljesítményére. A pénz egy része valószínűleg az ingatlanpiac felé fordul, de én ebben nem látok akkora potenciált.  

Van még egy lehetőség, amiről beszélni kell, mégpedig, hogy a pénz valamilyen devizás megtakarítás felé indul el. Erre figyelnie kell az Államadósság Kezelő Központnak és a kormányzatnak is, mert ez kedvezőtlen kimenet, a nagy összeg miatt akár erős forintgyengítő hatása is lehet. A forinttal szembeni bizalom erősítése a következő időszakban várhatóan kiemelt fókusza lesz a gazdaságpolitikai irányításnak.

Régóta az a gazdaságpolitikának és az ÁKK-nak is a kommunikációja, hogy az állam legnagyobb hitelezője inkább a lakosság legyen, forintban. Tehát akkor ez a politika fennmaradhat?

Mindenképpen. Ez nem csak a forint árfolyama szempontjából fontos, hanem általánosságban véve egy kockázati preferencia, a kockázati felárak szempontjából a belső finanszírozás mindig tartósabb, stabilabb, egy jobb finanszírozási fajta, mint a külföld.

Emiatt az eddigi adósságpolitika minden bizonnyal megmarad, kommunikációban mindenképpen, de valószínűleg tettekben is, hogy ezek a lejáró pénzek minél inkább forintban lévő megtakarításban itthon maradjanak.

Említetted, hogy a Fed kamatot vágott, valamint az Európai Központi Bank is vágott 25 bázispontot decemberben. Így lehet tér a magyarországi kamatcsökkentésre is?

Szerintünk egyelőre, rövid távon a magyar alapkamat a helyén van. A forintvolatilitás talán a legnagyobb tényező jelenleg, annak nyomán pedig nekünk is az a várakozásunk, hogy idén nem, és jövőre az első negyedévben sem lesz Magyarországon kamatvágás, lehet, hogy a következőt majd az új jegybankelnök fogja megtenni. (Az interjút a decemberi kamatdöntés előtt vettük fel, azóta kiderült: az MNB valóban nem változtatott az alapkamaton - a szerk.)

Az Amundi központi forgatókönyve konzervatívabb, mint a piacé, mi csak két vágást várunk jövőre, szemben a piac által beárazott néggyel, ami összesen egy százaléknyi kamatcsökkentést jelentene 2025-ben. A magyar jegybank kamatcsökkentésének mozgásterét korlátozza, ahogy az USA-ban már inkább csak 2, mint 3 vágást várnak jövőre a Fed-től, mert elég jól megy a gazdaság. Ez viszonylag kevés, a négy magyar kamatvágást tehát megérezheti a forint, hiába esik ez egybe az EKB várható lépéseivel.

Itt jön képbe a régió, de ott sem a nagy lazítás irányába mutatnak a várakozások. A lengyelektől nem nagyon várható kamatvágás, ott talán az első negyedév végén kezdenek el erről beszélni, a csehek még csökkenthetnek valamennyit, de a románok szintén szigorúbbak maradhatnak.  

Mik a várakozásaitok a magyar tőzsde húzónevei kapcsán 2025-re?

A magyar tőzsde és a meghatározó vállalatok fundamentumaival kapcsolatban pozitívak vagyunk, emellett azt is látni kell, hogy világszinten a legolcsóbb piacok közé tartozunk. Nyilván ennek megvannak a maga okai, de egy újabb ciklikus fellendülés, egy esetlegesen lezáruló orosz-ukrán háború sokat tudna javítani a helyzeten. Az ezzel párhuzamosan visszatérő külföldi befektetők – akik eddig kerülték a régiót – sokat tudnának javítani az értékeltségen.

Ha szektorszinten nézzük a várakozásokat, globálisan a legnagyobb nyertese a várhatóan továbbra is magas szinten maradó kamatoknak a bankszektor lesz, és ez igaz lehet a régióban is. A makrogazdasági faktorok közül lehet hogy a vámháború érzékenyek érinti a magyar gazdaságot, de a tőzsdei cégek többsége ettől elszigetelt lehet ha a bevételeiket és a profittermelő képességet nézzük. Legnagyobb mértékben az árazásra gyakorolhat ez hatást a befektetői hangulaton keresztül, de abban ahogy említettük már sok minden be van árazva.

Mi volt 2024 legjobb és legrosszabb befektetése? Milyen év várhat ezekre jövőre?

Talán a legnagyobb figyelmet a Bitcoin szárnyalása kapta idén, de mi arra mint spekulatív eszközre tekintünk. A befektetési eszközök között az argentin reformok következtében száguldó helyi tőzsdeindex hozta idén a legtöbbet, amely helyi devizában 175 százalékot, de amerikai dollárban mérve is 118 százalékot tudott emelkedni.

Nehéz igazán rosszul teljesítő befektetést kiemelni, mert a főbb piacok közül szinte mindegyik emelkedni tudott, még a kínai indexek többsége is kétszámjegyű pluszt mutat idén, köszönhetően a szeptember végi kormányzati bejelentéseknek. A brazil tőzsdeindex a maga 6 százalék feletti esésével - ami amerikai dollárban már több mint -25 százalék a reál leértékelődése miatt – egyértelműen alulmúlta a várakozásokat, hiszen év elején sok elemzésben felülsúlyozásra ajánlották. De az európai autógyártó (-12%) és az amerikai napenergia iparágba (-35%) tartozó részvényeket követő indexek is kétszámjegyű visszaesést szenvedtek el idén.

Az egyes országoknak és szektoroknak a kilátásait a szélesebb trendekbe illesztve érdemes nézni, a kiválasztást pedig a profikra kell hagyni. Számomra ezek a kiugró értékek a befektetési lehetőségek széleskörű voltát jelentik, valamint az idei teljesítmények eloszlásának eltolódását a pozitív irányba, semmint konkrét elképzeléseket ezeknek a jövőjéről. Ezért befektetőként inkább egy jól diverzifikált portfólióban, hosszú távon kell gondolkozni, nekünk is ez a szemléletünk. Ebből a szempontból nézve alapvetően pozitívak a kilátások a jövő évre a várakozásaink szerint.

Címlapkép és fotók: Stiller Ákos