Itt a hivatalos javaslat: így nyúlnak hozzá az önkéntes nyugdíjmegtakarításokhoz

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a kormány nevében benyújtotta azt a javaslatcsomagot, amely tartalmazza a jövő évi önkéntes nyugdíjpénztári változtatásokat is. Lássuk, hogy a javaslat elfogadása esetén hogyan lehet majd hozzáférni a nyugdíjpénztári megtakarításokhoz 2025-ben!

Tovább bővültek a felhasználási célok

A már ismert információknak megfelelően 2025-ben jelentősen lazul az önkéntes nyugdíjpénztárak szabályozása. A felettébb rugalmatlan (nehezen hozzáférhető) konstrukcióból átmenetileg teljesen akadálytalanul és adómentesen ki lehet majd venni a megtakarításokat, feltéve, hogy a pénztártag valamilyen meghatározott lakáscélt finanszíroz belőle.

A benyújtott javaslat szövege rögzíti, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárak 2025. január 1. és 2025. december 31. között, azaz 1 éven keresztül kiegészítő szolgáltatásként az alábbiakat is nyújtja:

• a) a Hpt.-ben meghatározott jelzáloghitel törlesztésének, előtörlesztésének, továbbá lakáscélú munkáltatói kölcsön törlesztésének, előtörlesztésének támogatása,
• b) a Hpt.-ben meghatározott lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés önrészének támogatása,
• c) a Magyarország területén fekvő, az ingatlan-nyilvántartásban lakás vagy lakóház fő rendeltetés szerinti jelleggel nyilvántartott ingatlan, valamint tanya, vagy birtokközpont jogi jelleggel nyilvántartott ingatlan lakáscélú épülete (a továbbiakban együtt: lakás) korszerűsítésének, felújításának, bővítésének támogatása,
• d) a lakás, valamint a Magyarország területén fekvő lakás építkezési helyéül szolgáló építési telek megvásárlásának támogatása.

Az először napvilágot látott információkhoz képest fontos különbség, hogy a hitel nélküli, azaz teljes egészében készpénzes ingatlanvásárlás esetén is felhasználható lesz a nyugdíjpénztári megtakarítás.

Családtagok ingatlancéljaira is felhasználható lesz a pénz

Ugyancsak ismert volt már az az információ is, hogy a lakáscélú felhasználás egyik feltételeként az érintett ingatlannak az ingatlan-nyilvántartás szerint a pénztártagnak vagy házastársának vagy gyerekének a teljes vagy részleges tulajdonában kell állnia, vagy a hitelszerződésnek az ingatlan megszerzésére kell irányulnia.

Lakásvásárlás vagy telekvásárlás esetén pedig azt köti ki a szöveg, hogy az adásvételi szerződés alapján az ingatlannak a pénztártag vagy házastársa vagy gyermeke teljes vagy részleges tulajdonába kell kerülnie.

Hogyan lehet elszámolni a hiteltörlesztést?

A hiteltörlesztés, illetve hitel-előtörlesztés támogatását a nyugdíjpénztár kétféleképpen támogathatja:

• Az egyik lehetőség, hogy a pénztár a pénztártag felé teljesít kifizetést, a hitelező bank által kiadott, a megvalósult törlesztés vagy előtörlesztés tényét igazoló dokumentum alapján.
• A másik lehetőség, hogy a pénztár közvetlenül a bank részére utalja át a meghatározott összeget, ugyancsak a bank által igazolt törlesztési vagy előtörlesztési kötelezettség alapján.

23 pontban részletezik a támogatott felújításokat

A korábbiakhoz képest bővült a támogatott lakásfelújítási munkálatok köre is. A javaslat 23 pontban taglalja, hogy milyen típusú felújítási és korszerűsítési munkálatokat lehet majd elszámolni:

1. víz-, csatorna-, elektromos-, gáz-közműszolgáltatás bevezetése, illetve belső, illetve külső hálózatának kiépítése vagy cseréje,
2. fürdőhelyiség, illetve WC létesítése olyan lakásban, amely nem rendelkezik ilyen helyiséggel,
3. fűtési rendszer kialakítása, korszerűsítése vagy elemeinek cseréje, ideértve a megújuló energiaforrások alkalmazását is,
4. az épület külső festése, színezése, valamint szigetelése, utóbbinál, ideértve a lábazatszigetelést, a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat,
5. a külső nyílászáró beépítése, cseréje, redőny, árnyékoló, spaletta, rovarháló, biztonsági rács felszerelése vagy cseréje, párkány, küszöb létesítése, cseréje vagy felújítása,
6. tető cseréje, felújítása, szigetelése,
7. égéstermék-elvezető építése, korszerűsítése,
8. klímaberendezés beépítése, cseréje,
9. napkollektor, napelemes rendszer telepítése, cseréje,
10. belső tér felújítása, ideértve a) a lakás helyiségeinek belső fali, padló-, födém- vagy álmennyezeti burkolat készítését, cseréjét, felújítását, festését, tapétázását, b) a galériaépítést, c) a belső lépcső kialakítását és cseréjét, d) a szaniterek beépítését vagy cseréjét, e) a villanykapcsolók és -dugaljak kialakítását és cseréjét, f) a belső nyílászárók, belső párkányok, küszöbök beépítését, cseréjét vagy felújítását, g) a lámpák vagy világítótestek beépítését vagy cseréjét,
11. a lakással azonos ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számon található épület, nem lakás céljára szolgáló helyiség (így különösen: nyári konyha, mosókonyha, tároló) felújítása,
12. kerítés építése,
13. gépjárműtároló építése vagy nyitott gépkocsibeálló kialakítása,
14. terasz, loggia, erkély, előtető építése,
15. térburkolat, illetve külső lépcső készítése, cseréje,
16. télikert kialakítása,
17. akadálymentesítési munka;
18. alapozási szerkezet megerősítése,
19. beépíthető bútor vagy konyhai gép beépítése, cseréje,
20. használati melegvíz rendszer kialakítása, korszerűsítése vagy elemeinek cseréje, ideértve a megújuló energiaforrások alkalmazását is,
21. szabályozott szellőzési rendszer kialakítása, korszerűsítése vagy elemeinek cseréje, valamint
22. szennyvíz tisztítására és elhelyezésére szolgáló egyedi szennyvízkezelő berendezés vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárgy telepítése vagy cseréje,
23. építőanyag beszerzése.

Nincs mese: számlával kell igazolni a támogatott kiadásokat

Habár az építőiparban sok folyamatot megolajozhat a számlaadás / számlakérés mellőzése, természetesen a nyugdíjpénztári megtakarítások felújítási célra történő felhasználásakor ilyen megoldásokban nem lehet reménykedni.

A kormány javaslata rögzíti, hogy az építési tevékenységet igazoló számlának a pénztártag vagy házastársa vagy gyermeke nevére kell szólnia, és azt szerződés alapján, az ÁFA-törvény szerinti szolgáltatásnyújtásról vagy termékértékesítésről kell kiállítania a vállalkozó(k)nak.

A számlák nem lehetnek régebbiek 2024. október 1-nél, de a benyújtásukra legkorábban 2025. január 1-én lesz lehetőség. Fontos még, hogy egy év alatt legfeljebb 3 alkalommal kérhet kifizetést a pénztártag. Ez persze nem azt jelenti, hogy ne lehetne 3-nál több számlát elszámolni, de ilyen esetben egy benyújtás alkalmával egyszerre több számla kifizetését kell kérni.

Ha a pénztártag jogosult a kifizetésre, akkor a nyugdíjpénztárnak 60 napja áll rendelkezésre, hogy a megtakarítás terhére teljesítse azt.

A bűvös szám a 2024. szeptember 30-i egyenleg!

A javaslat értelmében a pénztár által kifizetett lakáscélú támogatás összege nem haladhatja meg a 2024. szeptember 30-án fennálló megtakarítási egyenleget. Ez azért fontos, mert a kormány képviselője szeptember 30-án jelentette be, hogy milyen keretek között képzelik el a 2025-ös nyugdíjpénztári átalakítást. Aki tehát úgy akart ügyeskedni, hogy a hír ismeretében még idén befizet a számlájára, megkapja a befizetésre járó 20%-os adóvisszatérítést, majd 2025-ben rögtön ki is veszi a pénzt, ő ennek következtében hoppon maradt.

A pénztár a kifizetett támogatást először a tőke terhére köteles elszámolni, és a hozamrész csak ezt követően terhelhető.

A nyugdíjpénztárnak a közeljövőben 2 alkalommal, először 2024. december 31-ig, majd 2025. március 31-ig a pénztártagok részére olyan tájékoztatást kell küldenie, melyben felhívják a tagok figyelmét a változtatás legfontosabb gyakorlati tudnivalóira, valamint közlik a pénztártag 2024. szeptember 30-án fennálló megtakarítási egyenlegét is.

Milyen ingatlanpiaci hatásra számít a Bankmonitor?

A Bankmonitor korábban 1000 fős online közvéleménykutatást végzett ebben a kérdéskörben. A kitöltők válaszaiból arra következtethetünk, hogy a nyugdíjpénztári tagok 14%-a szeretné feltörni a megtakarítását, és 12%-ra tehető azoknak az aránya, akik ebből 1 éven belül valamilyen lakáscélt szeretnének finanszírozni.

Az 1,07 millió főt számláló önkéntes nyugdíjpénztári tagságból tehát közel 130 ezer fő lehet érintett, közülük kb. 90 ezer fő lakóingatlant vásárolna vagy építene, míg a fennmaradó 40 ezer főnek lakásfelújítási célokra kell a megtakarítás. (Az főre jutó átlagos megtakarítás 2 millió forintra tehető, ami egy kisebb lakásfelújítást fedezhet, de egy önerőhöz önmagában nem elegendő.)

A Bankmonitor becslése szerint az intézkedés egy év alatt akár 7-10 ezer plusz adásvételt eredményezhet az ingatlanpiacon, amely a jellemző havi 11-12 ezer tranzakcióhoz képest érzékelhető többletkeresletet eredményezne.