Óriásit kaszált, aki jól taktikázott: elképesztő pénzeső hullhat rengeteg magyarra

A 2024. augusztusi inflációs adat tükrében úgy tűnik, sikerült az elfogadható szintre fékezni a drágulást Magyarországon. A Központi Statisztikai Hivatal mérése szerint a múlt hónapban mindössze 3,4%-kal volt magasabb az árszint, mint egy évvel korábban. Ennek apropóján kiszámoltuk, hogyan alakult az utóbbi években a befektetők által elérhető reálhozam.

A KSH a szokásos módon 7 főcsoportra bontva tette közzé a különböző árdinamikákat. Ezek alapján azt mondhatjuk, hogy továbbra is a szolgáltatások drágultak a leginkább, míg más kategóriákon belül árcsökkenést is lehetett tapasztalni. 2023. augusztus és 2024. augusztus között az alábbiak szerint változtak a fogyasztói árak:

• Szolgáltatások: +9,5%
• Ruházkodási cikkek: +4,5%
• Szeszes italok, dohányáruk: +3,9%
• Élelmiszerek: +2,4%
• Egyéb cikkek, üzemanyagok: -0,1%
• Tartós fogyasztási cikkek: -0,2%
• Háztartási energia: -4,3%
• A fentiek következtében az általános infláció 3,4% lett, míg a nyugdíjas infláció valamivel magasabb értéket, 3,6%-ot vett fel.

Csinos reálhozam a befektetők zsebében!

Az infláció lassulása a befektetési hozamokra is kedvező hatást gyakorol: minél kisebb az adott idő alatt végbement drágulás, annál nagyobb reálhozamot (infláció feletti hozamot) lehet elérni egy adott nominális hozamú befektetéssel.

Az utóbbi években mind az infláció, mind az állampapírpiaci hozamok egy hullámvasútra emlékeztető mozgást produkáltak. Az állampapírokba befektetők szempontjából 2023. január hozta el a mélypontot, amikor 25% feletti magasságban járt az infláció. Ezzel szemben a visszatekintő egy éves hozam (a 12 havi DKJ-hozamok alapján) alig 4,3% volt, tehát az inflációval korrigálva 17%-os éves reálveszteség mutatkozott.

EZ IS ÉRDEKELHET

Itt élnek tömegével a hitelcsapdába került magyar fiatalok: sosem dolgoztak, máris milliókkal tartoznak

Több mint 20 év telt el azóta, hogy 2001-ben létrehozták a felsőoktatásban részt vevő diákokat támogató Diákhitel Központ Zrt-t.

Jó tudni

A visszatekintő hozam megállapításához feltételezzük, hogy egy befektető 1 évvel ezelőtt fektetett be, és most száll ki a befektetésből. A vizsgált időszak alatt megtermelt hozamot az inflációval összehasonlítva megkapjuk a visszatekintő reálhozam mértékét. Jó hír, hogy azóta az infláció gyakorlatilag megszelídült, miközben az állampapír-piaci hozamok jelentősen megnövekedtek. A kettő eredőjeként a 2024. márciusi csúcson már kétszámjegyű, 10,6%-os visszatekintő reálhozamnak (!) örülhettek a befektetők.

Végül az utóbbi fél évben a visszatekintő nominális hozam számottevően lejjebb ereszkedett, ami a stabil infláció mellett csökkenő reálhozamot eredményezett. Az utolsó ismert adatok szerint augusztusban a 3,4%-os infláció mellé 9,3%-os visszatekintő DKJ-hozam társul, azaz reálértelemben 5,7%-os hozamot tehettek zsebre a rövid lejáratú állampapírokba befektetők.

Tartósan pozitív maradhat a reálhozam?

A közgazdaságtan egyik alapvetése szerint a magas kamat- és hozamszintek elősegítik az infláció csökkenését, hiszen a gazdasági szereplők ilyen körülmények között inkább megtakarítják a pénzüket ahelyett, hogy elköltenék. Az infláció elleni harcban tehát fontos eszköz lehet a magas hozamszintek fenntartása, azonban ezzel negatív hatások is együtt járnak. Az idei magyar költségvetés egyik legnagyobb problémája az ÁFA-bevételek elmaradása, amelynek elsődleges okozója, hogy a lakossági fogyasztás a tervezettnél csak jóval lassabban éledezik.

A fogyasztás felpörgését kétségtelenül segíthetné, ha a piaci kamatok (például hitelkamatok) a mostaninál alacsonyabb szintre süllyednének. Ugyanakkor a túlzottan alacsony hozamszintek a forint gyengüléséhez is vezethetnek, hiszen az egyre kisebb hozamot kínáló deviza egyre kevésbé vonzó az intézményi befektetők számára. A jelenlegi feladat tehát az egyensúlyozás: kellően magas hozamok fenntartása a forint stabilitása érdekében, valamint a fogyasztás ösztönzése akár az alacsonyabb hozamszintek árán is.

Ezidáig a gazdaságirányítás két fő szereplője, a monetáris politika (Magyar Nemzeti Bank) és a fiskális politika (kormányzat) között vita zajlott a reálhozam optimális mértékéről. Az infláció leküzdésére törekvő jegybank magasabb reálhozamot, a gazdasági növekedésben érdekelt kormány alacsonyabb reálhozamot tartott kívánatosnak. Kérdés, hogy a jövőben hogyan dől majd el a vita: elképzelhető, hogy egy új attitűddel rendelkező jegybanki vezetés az eddiginél engedékenyebb kamatpolitikát folytathat.