Embertelen drágulás réme fenyeget több millió magyart: úgy spórolnak, mintha nem lenne holnap

100 ezer milliárd forint fölé nőtt a magyar háztartások pénzeszközeinek összege, ami azt jelenti, hogy az egy évvel korábbi adathoz képest már 15 százalékos növekedést jelent - ez derült ki nemrégiben, mikor az MNB közzétette az "Előzetes pénzügyi számlák" névre keresztelt jelentését.

A Portfolio néhány nappal ezelőtti összegzéséből kiderült, hogy nominálisan 17,6%-kal, reálértéken nagyjából 13,5%-kal több így a megtakarítás, mint egy évvel korábban volt a magyar háztartásoknak. Szakértőket kértünk meg ismét elemzésre: arra voltunk kíváncsiak, hogy vajon hogyan fordulhatott elő, hogy sok éves csúcsot ért el a megtakarítás, különösen, ha a tavalyi brutális inflációra is visszatekintünk?

A legtöbb pénz állampapírban van

2006 óta nem fordult elő, hogy a megtakarítások értéke az előző év azonos időszakához képest - nominálisan - 17 százalékkal növekedjen. Mint az MNB összesítéséből kiderült: a legtöbb pénzt a lakosság állampapírokban tartja, de jelentősen növekedett a befektetési alapokban tárolt megtakarítás is - ez 44 százalékkal több, mint egy évvel korábban.

Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője a Pénzcentrum megkeresésére azt mondta: szerinte aszimmetrikus a megtakarítások képe, arra azonban van magyarázat, hogy miért nőtt ekkorát a félretett vagyon.

A hazai háztartások megtakarításai főként az állampapírkamatoknak, azon belül is az inflációkövető prémium papír kifizetéseinek tudható be. Aszimmetria azonosítható a megtakarítások struktúrája terén: a magasabb jövedelmi hányadba tartozó csoportok, melyek korábban is jelentős tartalékokkal rendelkeztek, vélhetően náluk nőtt leginkább az állomány, míg az alsóbb jövedelmi réteg, ahol magasabb fogyasztási hajlandóság, ott jóval kevésbé. Ez utóbbi csoport, aki jellemzően fogyasztani szokott, most építheti fel a megtakarításait, újra. Feltehetően ez áll a meglehetősen lassú fogyasztás-helyreállás hátterében. Ezzel együtt a reálbérnövekedés a legfontosabb katalizátora lehet a bővülésnek mind a költések, mind a megtakarítások terén

- fogalmazott az elemző.

Felkészülnek a magyarok az újabb mikroválságra

Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint teljesen érthető folyamat zajlik. A megtakarítások azért nőttek ekkorát, mert bár tavaly és tavalyelőtt tényleg rekordméretű inflációval kellett szembenézni, aki most teheti, az félretesz - felkészülve ezzel arra, hogy esetleg megint gazdasági pofonba szalad bele.

A 2 277 milliárd forintnyi bővülés közel 58 százaléka tranzakcióból származott, vagyis lényegében új megtakarításként jelentkezett. Ez azt jelenti, hogy a magas bérnövekedés mellett a lakosság továbbra is magas megtakarítási hajlandósággal rendelkezik, vagyis egész egyszerűen többet tesznek félre a háztartások. Ez is jól jelzi, hogy az elmúlt közel két év inflációs sokkja és megélhetési válsága igen tartós nyomot hagyott a háztartásokban és aki teheti, bizony megtakarít. A vagyongyarapodás maradék 42 százaléka pedig egyértelműen a közel két évtizede nem látott magas kamatkörnyezet hatásaként csapódott le. A kedvező piaci hozamok (főként a befektetési jegyek esetében), valamint a lakossági állampapírok magas kamata egyaránt hozzájárultak ahhoz, hogy ilyen nagy mértékben növekedjen a háztartások megtakarítása. Persze ne feledjük, ez nemzetgazdasági szintű adat és közel sem azt jelzi, hogy minden jövedelmi tizedben lévő háztartás hasonlóan “nagyot szakított” volna az elmúlt időszak bér- és piaci hozam növekedéséből

- fogalmazott Virovácz Péter. Azt is elmondta lapunknak, hogy szerinte a reálbér immár több hónapja tartó emelkedése nem igazán segített a megtakarítások növekedésében - különösen, mert a magyarok a felmérések szerint még mindig magasabbnak érzékelik az inflációt, mint amekkora számokat hivatalosan közölnek.

A megtakarítások növekedésében elsősorban a nominális nettó bérnövekedésnek van jelentősége, hiszen ez az amelyről a háztartás ténylegesen dönt, hogy mekkora részét költse el és mekkora részét takarítsa meg. Nyilvánvalóan a lassuló inflációs ráta több mozgásteret enged a háztartásoknak a döntésben, ugyanakkor aligha reálbér-alapon dőlnek el ezek a kérdések a családi költségvetésekben. Az érzékelt infláció ugyanis továbbra is jóval magasabb a különböző felmérések szerint, mint a KSH által kimutatott statisztika, ami alapján kiszámítható a reálbér. Ebben a tekintetben tehát ténylegesen annak van szerepe, hogy mennyi friss pénz áll a házhoz

- mondta erről az ING elemzője. Végezetül azt is elmondta, hogy annak is oka van, hogy bár a számok alapján valóban kilőttek a megtakarítások, természetesen megfontolják a családok, mire költenek - ez is az oka annak, hogy a fogyasztás csak nem akar helyrerázódni.

A megélhetési válság jellegű sokkokból csak nagyon lassan épül vissza a fogyasztói bizalom. A rendkívül magas infláció elégette a megtakarításokat azoknál, akiknél volt tartalék és megpróbálták fenntartani a korábbi életszínvonalat a magasabb árak mellett is. Ezen háztartások esetében még mindig zajlik a megtakarítások visszaépítése. Aztán vannak azok a nehezebb jövedelmi helyzetű háztartások, ahol nincs vagy csak minimális a megtakarítási lehetőség. Ők azok, akik vélhetően hitelekkel próbálták meg átvészelni a sokkot, így esetükben a hitelek visszafizetése dominálja a többletforrások elköltésének szerkezetét. Végezetül ott van a legvagyonosabb réteg, a legtöbbet megtakarítók, akik a nagy meglévő megtakarításaikon óriási vagyongyarapodást értek el a kedvező befektetési környezetnek köszönhetően. Nominálisan itt keletkezett a legtöbb vagyon, ugyanakkor nekik a legalacsonyabb a fogyasztási határhajlandóságuk. Tehát hiába gyarapodik az elkölthető vagyon, az csak újabb megtakarítást generál és a legkevésbé pörgeti fel a fogyasztás volumenét. Ha pedig van is fogyasztás, az jellemzően egy-egy nagy értékű vásárlást jelent, ami pedig nem dobja meg a volumen adatokat. Ebből a szempontból nyilván nem mindegy, hogy 1 775 háztartás vagyoni helyzete javul-e annyira, hogy megengedhetik maguknak azt a luxust, hogy vegyenek egy nagy rúd téliszalámit vagy 1 háztartás vesz ebből az összegből egy darab új Tesla Model 3-t

- írta lapunknak Virovácz Péter.

Nem költjük el, amit félretettünk

Az OTP a Pénzcentrumnak küldött válaszában azt írta: szerintük leginkább a kedvező árfolyammozgás okozta a háztartási vagyon növekedését.

A megtakarítások állományát két dolog növelte tavaly: egyrészt volt egy nagyon jelentős pozitív átértékelődési hatás az árfolyamok kedvező alakulása, illetve a magas hozamkörnyezet miatt. Másrészt viszont az év közepétől újraindult a reálbér növekedés, miközben ezt a fogyasztás nem követte. Ez azt jelenti, hogy a nettó új megtakarítások is elkezdtek emelkedni. Fontos kiemelni azonban, hogy ezek nominális növekedések, az inflációval korrigált pénzügyi vagyon növekedése jóval visszafogottabb volt. Egyéni szinten természetesen nagyon eltérő helyzetek lehetnek; ha valaki a megtakarításai nagyobb részét tudta olyan eszközökben tartani, amire magas kamatot kapott és/vagy nagy árfolyamemelkedést ért el, annak az átlagosnál nagyobb mértékben tudott nőni a pénzügyi vagyona

- közölték kérdésünkre. Kiemelték, hogy a fogyasztás szinten maradására is van magyarázat: mégpedig éppen az, hogy amit félretesznek a háztartások, azt nem áll szándékukban elkölteni.

Amikor 2022 második felében a magyar háztartásokat elérte az inflációs sokk, akkor sem esett össze azonnal a fogyasztás, viszont nagyon jelentősen visszaesett a háztartások megtakarítási képessége. Ezt a jelenséget fogyasztás simításnak hívjuk, amikor a háztartások csak késleltetve és tompított módon reagálnak az elszenvedett gazdasági sokkhoz. Ugyanennek a történetnek a másik lábát láthattuk tavaly, amikor az újrainduló reálbér növekedés még nem eredményezte a fogyasztás növekedésének újraindulását. Egyszerűen egy ilyen jelentős gazdasági sokk után az emberek egy ideig még óvatosak, kevésbé mernek hitelt felvenni stb, ami mind negatívan hat a fogyasztásra. A másik fontos dolog, hogy az emberek többsége szeret valamennyi tartalékot tartani magának. Azonban mondjuk egy 6 hónapra elég pénzügyi tartalék mértéke a mostani inflációs környezetben sokkal magasabb összeget jelent, mint pár éve. Ennek a visszaépítése azonban időt vesz igénybe. Magyarán az ok-okozat valójában fordított: azért van tartalék mert nem akar nőni a fogyasztás

- tették még hozzá. Végezetül azt is megkérdeztük, vajon sokáig kitart-e ez a kedvező állapot?

Ahogy az óvatossági megtakarítások csökkennek és a fogyasztás elkezd nőni, a nettó új megtakarítások GDP arányos szintje várhatóan csökken majd, ami várhatóan a pénzügyi vagyon növekedésének lassulását is magával hozza majd

- zárták a válaszadást.

Összességében tehát az elemzők szerint igenis van magyarázata annak, hogy ekkorát nőtt a háztartási vagyon. Az azonban intő jel lehet a makrogazdaságnak, hogy a háztartások zöme éppen azért kezdett el megtakarítani, mert szabályosan rettegnek attól, ami a súlyos inflációs időszakban volt, és még azt is sokkal nagyobbnak érzik a pénztárcájukon, mint ami jelenleg van. Kiderült az is, hogy jó eséllyel nem marad így hosszabb távon a megtakarítások aránya - ez azonban azt is fogja jelenteni, hogy végre a fogyasztás kezd el nőni, ami a nemzetgazdaságnak lenne régen várt jó hír.

Te mit gondolsz a saját márkás termékekről?

A következő hetekben a Pénzcentrum és a Debreceni egyetem közös, nagymintás felmérést végez, hogy kiderüljön, hogyan vélekednek a hazai vásárlók az ún. kereskedelmi/saját márkás, illetve a gyártói márkás termékekről. Az alábbiakban arra szeretnénk megkérni, hogy töltsd ki a kérdőívet, ezzel segítve munkánkat. Köszönjük!