Már nemcsak a magyarok, de a németek, osztrákok, svájciak is féltik a készpénzt: mit tudhatnak?

A hazai és nyugati-európai kampányok nagyrészt nem a valóságból, hanem a legsúlyosabb összeesküvés-elméletekből, a pénzügyi digitalizációval kapcsolatos félelmekből, lakossági ellenérzésekből és érdeksérelmekből táplálkoznak - írja a lap. Bár hatásuk egyelőre mérsékelt, hosszabb távon annak a veszélye is felmerül, hogy ez a pénzügyi és gazdasági hatékonyságot, valamint az európai uniós versenyképességet is rontja majd a digitalizálódó világban.

A készpénzvédelem népszerűsége vélhetően részben a készpénzhasználat valós és növekvő nehézségeiből fakad. A pénzmosás megakadályozása végett az elmúlt években számos európai országban szigorították a készpénzes tranzakciókra vonatkozó korlátokat, ami például Romániában, Lengyelországban és Olaszországban is politikai és társadalmi ellenállást váltott ki, főként a készpénzzel dolgozó (és nem mindig a pedáns adófizetésről híres) kiskereskedők részéről - írják.

Az is gyakori panasz, hogy a banki költségek növekedésével, a bankautomaták számának csökkenésével, a kártyás és mobilos fizetési platformok és az online piacterek gyors térnyerésével a készpénzhasználat egyre drágább és körülményesebb, ami különösen nagy kihívás az alacsonyabb pénzügyi és digitális tapasztalattal rendelkező idősek és szegényebb rétegek számára - írja a lap. Továbbá a pénzhasználat kibertérbe költözése valós biztonsági és adatvédelmi aggályokat is felvet. Az adathalászat, a pénzügyi csalások, a hekkelés terjedése; az emberek fogyasztási szokásainak online nyomon követése és a targetált hirdetések elburjánzása; vagy akár az (anonimizált, de elvben visszafejthető) hitelkártya-tranzakciós adatbázisok adásvétele is komoly potenciális kockázatot jelent a lakosságra nézve.

EZ IS ÉRDEKELHET

Új kihívás terjed a TikTokon: ez a módszer téged is gazdaggá tehet, de pár dologra nem árt figyelni

Ha például 10 forintot teszünk félre első nap, 20-at a második nap és így tovább, a 100. napon pedig már egy ezrest, a kihívás végére 50500 forintunk lesz. A tétet viszont lehet tovább emelni.

Jöhet a digitális pénz?

A készpénz eltűnésével kapcsolatos aggályok pénzügyi világ-összeesküvés régi klasszikusai mellett elsősorban a digitális jegybankpénz fejlesztéséből táplálkoznak - írják. Bár ilyen egyelőre nincs forgalomban Európában, a jövőbeli használatának tervezgetése már folyik. A Magyar Nemzeti Bank is futtat jelenleg egy kezdetleges pilotprogramot.

A digitális pénz sokban hasonlít a készpénzhez és a számlapénzhez: ezt is egy jegybank bocsátja ki, és gazdasági szereplők közti tranzakciók elszámolását szolgálja. Az egyik fő különbség, hogy a digitális pénznek nincs fizikai formája, csak számlákon létezik, másrészt amíg a „hagyományos” pénzt a jegybank közvetítők, azaz kereskedelmi bankok felé bocsátja ki, és az a pénzügyi szektoron keresztül jut el a lakossághoz és a vállalati szférához, addig a digitális pénz közvetlenül folyósítható. A jegybank szempontjából ez az egyik fontos előnye lenne a digitális pénznek. A közvetlen folyósítással ugyanis nem állna fent az a veszély, hogy a bankok beruházások finanszírozása helyett parkoltatják vagy más befektetésekbe teszik a pénzt.

A digitális pénz viszont még gyerekcipőben jár. Az EKB és az Európai Bizottság ígérete szerint, ha lesz is digitális euró, az amögött álló rendszer a jelenlegi banki szabályozásnak megfelelő adatvédelmet biztosít majd a felhasználók számára. Az ígéretek szerint a digitális euró terve nem célozza a pénz- és bankrendszer radikális átalakítását sem, csupán egy plusz eszközként jelenne meg a készpénz és számlapénz mellett. Az EU-ban jelenleg ráadásul nem prioritás a digitális euró bevezetése. A júniusi európai parlamenti választás közeledtével sajtóhírek szerint az Európai Bizottság kifejezetten befagyasztotta az olyan szabályozói projekteket - írták.