Tévhitben él az öröklés kapcsán a legtöbb magyar: irtó fontos papíron múlik a családi vagyon sorsa

Az utóbbi években a szakmai berkekben az volt az elfogadott tétel, hogy 10-ből 9 magyar nem készít végrendeletet, így amikor eljön az ideje, akkor a hagyatéki tárgyaláson a törvényben meghatározott öröklési rend lép életbe - amely lehet, hogy nem mindig tükrözi azt, amit az elhunyt szeretett volna. Mint a Magyar Országos Közjegyzői Kamarától megtudtuk, az arányokban drasztikus változás nem történt, a többség még mindig nem készít végrendeletet - akár házilag, akár jogász (közjegyző, ügyvéd) segítségével.

Ám erről pontos adatok nincsenek, hiszen olyan végrendeletek is készülhetnek házilag, amelyeket később nem találnak az örökösök. Ugyanakkor, mint kifejtették, a közjegyző közreműködésével végrendelkezők száma évről évre nő, tavaly mintegy öt százalékkal többen voltak, mint 2022-ben.

Lassan, fokozatosan növekszik azok száma, akik végrendeletet hagynak hátra maguk után, és így nem a törvényben meghatározott öröklési rend, hanem az örökhagyó végakarata alapján adják át a hagyatékot az örökösöknek. Ennek oka egyrészt, hogy egyre több embernek van számottevő vagyona, amelynek „elosztásáról” már érdemesnek tartja, hogy ő maga rendelkezzen. Vannak, akik családi vitákat szeretnének így megelőzni, vagy több gyerekük közül az egyiket jobban segítették az életükben, és a haláluk után a másiknak szeretnének többet juttatni

- közölték megkeresésünkre.

Hozzátették: emellett egyre gyakoribbak a mozaikcsaládok, ahol a szülők nem az első kapcsolatukban élnek, a korábbi kapcsolatukból is született gyermekük, őket pedig a végrendelet segíti abban, hogy egyenlően tudják elosztani közös vagyonukat. Szintén gyakori, hogy élettársak végrendelkeznek egymás javára, ők ugyanis a törvényes öröklési rend szerint nem örökösei egymásnak.

Fontos változás lépett életbe tavaly

Arra is megkértük a Közjegyzői Kamarát, hogy rövidsen foglalják össze, milyen fontosabb jogszabályi változások voltak a végrendelkezés és az öröklés kapcsán az utóbbi években. Mint kifejtették: jelentősebb változás 2014-ben lépett életbe, az új Polgári Törvénykönyvvel, amely érintette az öröklési jogot is.

Ebben fontos változás, hogy a korábbiakkal ellentétben a túlélő házastárs már nem az örökség felét, hanem egy gyermekrészt örököl, és emellett holtig tartó haszonélvezeti joga lesz az elhunyttal közösen lakott ingatlanon. Szintén módosult a kötelesrész mértéke, amely korábban az egy örökösre jutó hagyatékrész fele volt, az új Polgári Törvénykönyv szerint már csak az egy örökösre jutó hagyatékrész harmada.

Kisebb változások azóta is voltak. Például 2023. július elsejétől, ha az elhunytnak nincs fellelhető örököse, akkor az örökhagyó tulajdonát képező belföldi ingatlan és az ingatlanon található, az örökhagyó tulajdonában álló ingó dolgok (például bútorok és egyéb berendezési tárgyak) az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzaté lesznek. Amennyiben az önkormányzat, mint törvényes örökös visszautasítja az örökséget, a vagyon csak akkor száll át végső soron az államra

- hívták fel a figyelmet.

Ezt sokan elrontják a végrendeletükben

Egy végrendeletnek nagyon szigorú formai és tartalmi követelményeknek kell megfelelnie, hogy azt érvényesnek tekintsék a hagyatéki tárgyaláson, az örökösök ne támadhassák meg azt.

Az ezektől való legkisebb eltérés is azt okozhatja, hogy a végrendelet egy része vagy akár egésze érvénytelen lesz, és így a szóban forgó örökséget az örökhagyó akarata ellenére a törvényes öröklési rend szerint osztják el. A házilag szerkesztett végintézkedések a tapasztalatok szerint sokszor hiányosak, hibásak, ezért érdemes jogász segítségét igénybe venni - hívta fel a figyelmet a kamara.

A közjegyzőnél készített végrendelkezéssel meg lehet előzni azokat a tartalmi és formai hiányosságokat, melyekre hivatkozva az örökösök megtámadhatják azt, valamint az így készült dokumentum nem veszhet el, és nem is semmisíthető meg, mert bekerül a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába. Emellett a MOKK arra is kitért, hogy aki mégis úgy dönt, maga írja meg a végrendeletét, néhány dologra feltétlen ügyelnie kell:

• Házilag készített végrendelet esetén csak akkor nem lesz szükség tanúkra, ha az elejétől a végéig kézzel írja és aláírja a végrendelkező.
• Ha géppel készítik el, vagy más írja, akkor két tanúnak kell igazolni, hogy a végrendelet aláírója a részben vagy egészben nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el; igazolásként az okiratot mindkét tanúnak is alá kell írnia, továbbá az okiraton a tanúk nevét és lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét olvashatóan is fel kell tüntetni.
• A tanúk megválasztására is ügyelni kell, mert a tanúnak szánt juttatás csak abban az esetben érvényes, ha az örökhagyó ezt a részt sajátkezűleg írja és aláírja, vagy ha a végrendelet megalkotásában az érintett tanún kívül még két tanú vett részt.
• Ha a dokumentum több oldalas, feltétlenül meg kell számozni, továbbá más által írt írásbeli magánvégrendelet esetén minden lapját aláírni, és a tanúkkal is alá kell íratni. Fel kell tüntetni a végrendelet készítésének időpontját is.
• Az is szükséges, hogy az örökhagyó halála esetére szóló vagyoni rendelkezést tartalmazzon, és külsőleg az örökhagyótól származónak mutatkozzék.

Akár néhány éven belül is jelentősen változhatnak a vagyoni viszonyok, a közjegyzők tapasztalata szerint ilyenkor érdemes az aktuális állapotnak megfelelően módosítani a végintézkedést, a régi példányt pedig érvényteleníteni. Az ugyanis komoly problémát okozhat, ha a hagyatéki eljárás során előkerül több, egymásnak ellentmondó végrendelet

- hívták fel a figyelmet.

Közölték azt is, hogy a leggyakoribb hibák a formai és tartalmi követelményekre vonatkoznak, például nincsen minden oldal aláírva vagy beszámozva, nem egyértelmű, kinek szól a juttatás (például az szerepel a végrendeletben, hogy Péternek, de az örökhagyónak több Péter nevű ismerőse is volt), vagy a tanú hitelesíti a tanúnak szánt örökséget is.

Mindent pontosan meg kell jelölni!

A fentiek mellett a MOKK szerint mind az örökösök, mind a vagyontárgyak esetén is érdemes a minél pontosabb megjelölésre törekedni - azonban túlzásokba sem kell esni. A lényeg, hogy egyértelmű legyen, az örökhagyó kinek és mit szán.

Ha valakinek például csak egy gyermeke és egy ingatlana van, elegendő az is, hogy: a lakásomat az egyetlen gyermekemre hagyom. Több örökös és ingatlan/autó esetén már fontos konkretizálni, például: a szentendrei házamat és a kék autómat Réka lányomra, a balatonfüredi nyaralóm és a motorom Zsolt fiamra hagyom. Pontos címet, vagy gépjármű esetén márkát érdemes rögzíteni a végrendeletben, de nem szükséges, ha ezek nélkül is egyértelműen beazonosítható a jutatott vagyontárgy. Ingóságok esetén, ha nem egy örökös kap mindent, szintén érdemes belefoglalni a végrendeltbe, hogy kinek mit szán az örökhagyó

- húzták alá hozzátéve, hogy olyan esetek is vannak, amikor a túl pontos megjelölés problémákat okozhat!

Értékpapírok esetén például, ha pontos sorszámot ír a végrendelkező, és közben ezeket eladja, majd újakat vásárol, a végrendeletben olyan értékpapírok fognak szerepelni, amelyek már nincsenek meg. Ilyenkor érdemes csak úgy megnevezni őket, hogy "értékpapírjaimat".

Közjegyzőt vagy ügyvédet érdemes megbízni?

Végrendeletet közjegyzőnél és ügyvédnél is letétbe lehet helyezni, a kamara szerint a kettő között fontos különbség van: míg a közjegyző az általa készített vagy nála letétbe helyezett végrendeletet automatikusan bejegyzi a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába, addig az ügyvédeknél csak lehetőség van rá, külön kell kérni. Mindez azért fontos, mert ha a végakarat tényét rögzítik a nyilvántartásban, a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyző is biztosan tudomást szerez róla.

A közjegyzői letétbe helyezésről érdemes tudni, hogy ebben az esetben a közjegyző nem vizsgálja a végrendelet tartalmát, csak megőrzi a dokumentumot. Vagyis egy házilag készített végakarat közjegyzői vagy ügyvédi letétbe helyezése még nem garancia arra, hogy a végrendelet érvényes is

- tették hozzá. Így aki biztosítani szeretné, hogy a végrendelete megfeleljen minden formai és tartalmi követelménynek, érdemes a annak elkészítéséhez is közjegyző vagy ügyvéd segítségét kérnie.

Így örökölhető tartozás

A hitelek öröklése kapcsán a MOKK több fontos szabályra is felhívta a figyelmet: a lényeg az, hogy a tartozásoknak több fajtája is lehet. Ha például egy jelzáloghitel terheli az örökhagyó házát, akkor a tartozás arra/azokra száll, akik az ingatlant öröklik.

Ha nem jelzáloghitelről van szó, hanem például nyugdíjas éveire, a megélhetését fedezte hitelből, akkor a tartozás az összes örökösre száll. A tartozások öröklése kapcsán fontos tudni azt is, hogy az örökös legfeljebb az öröksége értékéig felel a tartozásokért. Nem felel a tartozásokért, aki visszautasítja az örökséget, de ebben az esetben nem is örököl semmit

- részletezték.