23 °C Budapest
Father, mother and baby son spend morning in kitchen at table. Mother holds baby, they use laptop, checking some paper files, watching video and use mobile phone.

Itt áll feketén-fehéren: hiába a babaváró, vagy a CSOK - a gyermekvállalás hatalmas ráfizetés

2024. február 21. 19:27

A szülők a nem szülőkhöz képest bő két és félszer több saját erőforrást áldoznak a társadalom fenntartására, a gyereknevelésre fordított idő közvetett „adója” pedig átlagosan 77%-os – állapította meg egy 12 európai országot vizsgáló dán-magyar kutatás.

Európában a családbarát politikai ösztönzőcsomagok korántsem kompenzálják a szülők teljes gyereknevelési költségeit. Csak az állami adókat és juttatásokat figyelembe véve a szülők 37%-kal kedvezőbb helyzetben vannak a nem szülőkhöz képest. Valójában azonban a helyzet fordított: a szülők átlagos hozzájárulása a társadalom fenntartásához több mint két és félszerese a nem szülőkéhez képest, ha beleszámítjuk a kevésbé látható, háztartáson belüli pénzmozgásokat (például amikor a szülők a keresetükből gyermekeiknek termékeket és szolgáltatásokat vesznek) és a fizetetlen háztartási munkára fordított időt is. Ez a fő következtetése annak a tanulmánynak, amelyben a Dél-Dániai Egyetem kutatója és a Budapesti Corvinus Egyetem két munkatársa 12 európai országot elemzett az EU statisztikai hivatala, az Eurostat által összesített 2010-es adatok alapján.

Bár Európa elöregszik, a gyereknevelést valójában pénzügyileg bünteti

A kutatásból kiderül: Európában egy munkaképes korú szülő az élete során átlagosan 17,5 évnyi átlagkeresetnek megfelelő erőforrást áldoz a társadalom (és benne a gyermekei) javára, míg egy nem szülő átlagosan 6,6 évnyi munkajövedelemnek megfelelő erőforrást ad át az államnak és másoknak a munkával töltött évei alatt. Egy átlagos szülő az adókra és járulékokra 4,7 évnyi átlagjövedelmet fordít, míg egy nem szülő 6,6 évnyit, a családon belüli pénzmozgások értéke a szülőknél viszont jóval több a gyerektelenekhez képest: 12,8 évnyi jövedelem, míg a nem szülőké csupán 0,2 évnyi.

„Kutatásunk jól mutatja, hogy a családon belül a gyermeknevelésre fordított erőforrások kevéssé látszódnak a statisztikákban. Ez azt jelzi, hogy a jóléti államok, bár elöregednek, továbbra is nagyrészt a családokra terhelik a saját jövőbeli adóbevételük – az adófizetők következő generációja – előállításának költségeit” – mondta Gál Róbert Iván, a Corvinus kutatója, a tanulmány egyik társszerzője.

Az anyák főként a fizetetlen munkára fordított saját idejükkel (háztartásvezetés, gyermekfelügyelet), az apák főleg pénzből vett árukkal, szolgáltatásokkal segítik gyermekeik nevelését. A fizetetlen munka terhe átlagosan 1,6-szor nagyobb, mint a családon belül pénztranszfereké (7,9 évnyi vs. 4,9 évnyi átlagjövedelem). Összességében a szülők hozzájárulásai körülbelül 2,66-szor nagyobbak, mint a nem szülőké, ha a családi belüli pénz- és időráfordítást is figyelembe vesszük. Ha csak a családon belüli és az állami pénzmozgásokat tekintjük, az arány 1,49-re csökken, ha pedig csak az állami pénzmozgásokat, az arány 0,73, tehát látszólag megfordul a nem szülők javára.

„A családbarát politikai modellek sem enyhítik a gyerekneveléssel járó terhek büntető hatását, mert a magasabb adók és társadalombiztosítási járulékok révén ezeket a szülők valószínűleg nagyrészt saját maguk fizetik ki. Épp Svédországban és Finnországban lett a legnagyobb az olló a szülők és a nem szülők között, háromszoros szorzóval, míg a legalacsonyabb, 1,6-szoros különbséget Lettországra számoltuk ki” – jegyzi meg Gál Róbert Iván.

A gyerekre fordított időnek hatszor nagyobb a metaforikus adókulcsa az áfához képest

Az elemzés kimutatta: ha egy átlagos európai szülő hipotetikusan hirtelen nem szülővé válna, 31%-kal többet fogyaszthatna árukból és szolgáltatásokból. A gyereknevelésre közvetetten kivetett 31%-os átlagos adókulcs (az időráfordítások beszámítása nélkül) több mint két és félszerese a 12%-os európai átlagos áfakulcsnak. Ha pedig csak fizetetlen munkára fordított idő költségét nézzük, átlagosan 77%-os az implicit adókulcs, vagyis több mint hatszorosa az átlagos európai áfának.

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

Fontos jelenségre világítottunk rá azzal, hogy szinte minden nem szülői transzfer statisztikailag látható, szemben a szülői transzferek alig több mint egynegyedével. Ezekből is, amit az apák hozzájárulnak, azt nagyrészt mérik, társadalmilag értékelik, és szerződések és tulajdonjogok védik; az anyák hozzájárulását viszont, különösen az otthonit a következő nemzedék felneveléséhez, nagyrészt nem. Ez megbillenti a háztartáson belüli hatalmi viszonyokat

– állapította meg Medgyesi Márton, a Corvinus kutatója, a tanulmány társszerzője.

„A szülői gyermeknevelés társadalmi hozadéka mindenhol megoszlik a nem szülőkkel, ezzel párhuzamosan csökkentve a szülők számára elérhető juttatásokat. Nagyobb hozzájárulások és kisebb jutalmak: ez a jelek szerint kétszeres csapást jelent azoknak, akik gyermeket nevelnek. A társadalom újratermelésének teljes, és meglehetősen magas költsége a mai Európában egyenlőtlenül oszlik meg és a statisztikák számára nagyrész háborítatlanul rejtve marad. A láthatóság azonban nagyon sokat számít. Mivel a társadalmak többnyire azt értékelik, amit mérnek, a tökéletlenül mért dolgokat általában tökéletlenül értik és alulértékelik” – szól az elemzés végkövetkeztetése.

A tanulmány a Royal Society Open Science szakfolyóiratban jelent meg tavaly októberben, szerzői a Dél-Dániai Egyetemről Pieter Vanhuysse, a Budapesti Corvinus Egyetemről Medgyesi Márton és Gál Róbert Iván. A kutatásban brit, belga, bolgár, észt, lengyel, lett, litván, német, francia, finn, spanyol és svéd adatokból dolgoztak.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
PC BLOGGER & PODCASTER
MEDIA1  |  2025. június 6. 18:45
Minimum 17 fő távozásáról tudunk.
ChikansPlanet  |  2025. június 6. 12:53
A mesterséges intelligenciák (AI) térnyerése egyre nagyobb hőterhelést jelent az adatközpontok számá...
Holdblog  |  2025. június 5. 09:22
Így is borzasztóan néz ki a globális energiamix, a mesterséges intelligencia csak ront a helyzeten.
Kasza Elliott-tal  |  2025. június 4. 17:22
Osztalékemelés szempontjából jó volt a május, mindenki emelt, akire számítottam. VáltozásokNem...
Temérdek magyar él óriási tévhitben: azt hiszik, olcsón vásárolnak, pedig így sokkal jobban megérné

"Gyakori tévhit, hogy fenntarthatóan élni drága. (...) Pedig a fenntarthatóság sokkal gazdaságosabb" - Hegedűs Kristóf.

Megelégelték a fővárost, a Mátrába költöztek: lesajnált csodakertet próbál megmenteni a fiatal pár

Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?

Három kiló ruháért másik három kilót kapsz - így forgasd fel a ruhatáradat! (x)

Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.

Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2025. június 8. vasárnap
Medárd
23. hét
EZT OLVASTAD MÁR?
Pénzcentrum  |  2025. június 7. 19:18