370 ezer magyar család került a szakadék szélére: a tisztes megélhetésre sem elég, amit megkeresnek

Az eseményen "A háztartások pénzügyi adatai a 2020-as háztartási vagyonfelmérés tükrében" című legfrisebb kiadvány legfonotsabb megállapításait mutatták be. A tájékoztatón Gerendás János, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója, Simon Béla, főosztályvezető, Huszár Gábor, osztályvezető, Briglevics Tamás, vezető kutató és Kollár Krisztina KSH osztályvezetője is jelen volt. A tájékoztatón a főbb eredmények után egy kerekasztal beszélgetés formájában mélyítették tovább a kapott adatokat. 

Az eseményt Gerendás János, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója nyitotta, és ismertette a adatgyűjtés legfontosabb adatait. Magyarország 2014-ben csatlakozott az Európai Központi Bank (EKB) által koordinált háztartási vagyonfelmérés, a Household finance and consumption survey (HFCS) második hullámához és azóta az MNB és a KSH együttműködésében, három évente megvalósul a hazai háztartások jövedelmi és vagyoni helyzetének az európai felvételhez igazodó felmérése, "Miből élünk? " elnevezéssel. A jelen kiadványban a háztartási vagyonfelmérés 2014-es, 2017-es és 2020-as hullámának részletes adatai együttesen, illetve más adatgyűjtésekből és statisztikákból származó adatokkal szerepelnek. 

Főbb megállapítások 

Ezután az igazgató a legfőbb adatok ismeretével folytatta. A háztartások egy főre jutó éves nettó (adók és járulékok nélkül számított, kézhez kapott) jövedelme 2014-ben 1 128 ezer, 2017-ben 1 482 ezer, 2020-ban 1 914 ezer forint volt. A medián jövedelem 2014-ben 916 ezer, 2017-ben 1 208 ezer, 2020- ban 1 500 ezer forintot tett ki. 2014-ben 554 ezer háztartás (a háztartások bő 13 százaléka), 2017-ben 426 ezer háztartás (közel 11 százalék),

2020-ban pedig 370 ezer háztartás (bő 9 százalék) kiadásai haladták meg a bevételeiket.

2014 és 2020 között a háztartási vagyon megkétszereződött, miközben az infláció csak 15% volt. A közép- és alacsony vagyonnal rendelkezők vagyona jelentősen nőtt, míg a legfelső rétegeké csak mérsékelten. Ennek eredményeként az alsó 50% részesedése a vagyonból nőtt, míg a legfelső 10% részesedése csökkent.

A vagyoni különbségek valamelyest csökkentek, és a negatív nettó vagyonnal rendelkező háztartások száma is csökkent.

Ezt az állítást igazolja, hogy az időszakban a reáleszközök értéke nagyobb mértékben nőtt, mint a pénzügyi eszközöké, így részarányuk a vagyonban közel 55%-ról 60%-ra emelkedett. A reáleszközök egyenletesebben oszlanak el a háztartások között, mint a pénzügyi eszközök, ami a vagyoni egyenlőtlenségek csökkenéséhez járult hozzá. Ez a trend az elmúlt években folytatódott, mivel az ingatlanok értéke továbbra is gyorsabban nőtt, mint a pénzügyi eszközöké.

Azonban mág mindig elmondható, hogy a pénzügyi eszközök értékének mintegy kétharmadát a háztartások legnagyobb vagyonú tizede birtokolja, miközben a reáleszközök kisebb hányada tartozik ehhez a réteghez. A szektor kötvényállományának körülbelül 80 százaléka, a részvény- és részesedésállomány bő 90 százaléka a háztartások legnagyobb vagyonú tizedében található, ugyanakkor a bankbetétek és a biztosítási, pénztári befektetések értékének a fele tartozik ehhez a réteghez. 

A háztartások közötti vagyoni különbségek mérséklődéséhez hozzájárult az is, hogy a vizsgált időszakban a szektor kötelezettségeinek értéke először csökkent, majd mérsékelt ütemben emelkedett. A hitel- és egyéb tartozások állományának nagy része 2014 végén a háztartások nettó vagyonának alsó felét terhelte, de ez az arány fokozatosan csökkent a következő években.

A hiteltartozással rendelkező háztartások aránya és az egy adós háztartásra jutó teljes hitelösszeg nőtt, de a súlyosan eladósodott háztartások száma csökkent.

Emellett visszaesett a magánhiteleket igénybevevő háztartások és az érintett hitelösszegek nagysága is. A bevételeiknél többet költő háztartások száma csökkent, kevesebben vettek fel fogyasztási hiteleket, és visszaesett a hiteleket késve vagy nem fizetők száma is.

Területi adatok

A háztartások nettó vagyonának egy háztartásra jutó összege 2014 és 2020 vége között több mint kétszeresére nőtt, 19,1 millió forintról 39,6 millió forintra emelkedett. A vagyoneloszlás terén a dél-dunántúli és észak-magyarországi régiókban kisebb volt a növekedés, míg a nyugat-magyarországi és közép-magyarországi régiókban magasabb a vagyonállomány.

A közép-magyarországi régióban lévő háztartások birtokolták a szektor vagyonának több mint felét, és ezen belül is a budapestieké a legnagyobb rész, amely a szektor nettó vagyonának 37 százalékát teszi ki. Budapesten a nettó vagyon egy háztartásra jutó értéke 74 millió forint volt, ami az országos átlag 1,9-szerese. A városokban átlagosan közelítik meg az országos átlagot a vagyonméretek, míg a községekben az átlagos vagyon nagysága az országos átlagtól távolabb helyezkedik el.

A következő ábrán településtípusonként láthatjuk az egy főre jutó éves jövedelmeket. A főváros markáns vezetőszerepe a vizsgált periódusokban egyértelmű, de mindenhol igen jelentős növekedés látható 2014-ről 2020-ra. 

Az Európai Unióban a magyarországi háztartások átlagos és medián nettó vagyona is a rangsor vége felé helyezkedik el, hasonlóan a volt szocialista országokhoz. Ugyanakkor 2014 után a magyar háztartási vagyon növekedési üteme jóval magasabb volt, mint az euróövezeti növekedési ütem, akár az átlagos, akár a medián vagyont nézzük. Az Európai Unióban a magyarországi háztartások vagyoni egyenlőtlenségei mérsékeltnek mondhatók. Nyugaton kevesebben rendelkeznek saját lakással, mint a keleti régiókban, de a keleti országokban a tulajdonban lévő lakások értéke jelentősen kevesebb, mint nyugaton. 

Korosztályos adatok

A nemzetközi tapasztalatokkal ellentétben Magyarországon a legnagyobb vagyon az aktív korú háztartásoknál halmozódik fel, míg a fiatalok és a nyugdíjasok átlagosan kevesebb vagyont birtokolnak. A legnagyobb átlagos vagyonokat a 46-55 éves korosztályban találjuk, ahol egy háztartásra jutó nettó vagyon 2014 végén 26 millió, 2020 végén pedig 52 millió forint volt.

A 66-75 éves korosztály közelít az országos átlaghoz, míg a 75 év felettiek háztartásai alacsonyabb átlagos vagyonnal rendelkeznek. Az életkor növekedésével azonban egyre nagyobb arányban nőtt a háztartások átlagos vagyona, különösen a nyugdíjas háztartásoknál, ami hozzájárult a vagyoni egyenlőtlenségek csökkentéséhez.