Érik a magyar nyugdíjösszeomlás: rengetegen esnek el olyan pénztől, ami járna nekik

Az IE 2019 és 2021 után idén június-júliusban harmadszor végezte el nyugdíjtakarékossági felmérését, amelyben ezúttal tizenöt tagállama vett részt: a magyarok mellett a németek, osztrákok, svájciak, luxemburgiak, franciák, olaszok, spanyolok, portugálok mind a háromszor. Hozzájuk csatlakoztak idén a finnek, görögök, belgák, hollandok szlovákok és az írek is, összesen így több mint tizenötezren válaszoltak a tizenkilenc – javarészt már az előző két alkalommal is feltett – kérdésre.

Idén a megkérdezettek 39 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nincs semmilyen kiegészítő nyugdíjmegtakarítása. (Négy éve ez az átlag 43, két éve 38 százalék volt, igaz, a résztvevő országok köre kissé eltért a mostanitól.) A lista egyik végén a finnek állnak 67, a másik végén a hollandok 16 százalékkal. A magyarok most is jóval az átlag felett helyezkednek el, 47 százalékkal (2019: 46%, 2021: 48%). A szomszédos országok közül Szlovákia esetében 31, az osztrákoknál 26 százalékos ez az arány.

Azon kilenc országnál, amely mindhárom felmérésben részt vett, bár nem egyértelmű a trend, mégis úgy tűnik, hogy többségüknél a pandémia több embert terelt az öngondoskodás felé. Az IE szerint sokan, akik a járvány idején felhagytak a megtakarításokkal, most újra elkezdtek idős korukra félretenni.

Akik nem rendelkeznek nyugdíjcélú megtakarításokkal, azoknak az 58 százaléka érdeklődne az ajánlatok iránt, csak ezen belül 32 százalékuk nem engedheti meg magának, tizennégy százaléknak nincs elég információja a lehetőségekről és csak tizenkét százalék tervezi, hogy a közeljövőben belevág valamelyik öngondoskodási módozatba. Magyarországon is 32 százalék nyilatkozott úgy, hogy szeretné, de nem engedheti meg magának – négy százalékkal többen, mint két éve. A tizenhárom ország közül egyébként, amelyek rendelkeznek két éves összehasonlítási alappal, tízben emelkedett azoknak az aránya, aki szeretnének megtakarítani, de úgy érzik, nincs miből. Érződik az infláció hatása: a megkérdezettek negyven százaléka a jelen gazdasági körülmények között törölte vagy elhalasztotta nyugdíjmegtakarítási terveit, illetve csökkentette befizetéseit.

Találd meg a legjobb nyugdíjbiztosítási ajánlatot a Pénzcentrum kalkulátorával!

Megkérdezték azt is, ki mennyire gondolja, hogy az állami nyugdíjból és a kiegészítő nyugdíjcélú megtakarításokból kényelmesen tud majd megélni idős korában. Az 1-től 5-ig terjedő skálán, ahol az ötös a legoptimistább válasz, 2,6-os átlag jött ki. A magyarok bizonyultak a finnekkel együtt a legpesszimistábbaknak, 2,3-del.

Felmérést készít a Péncentrum!

A várható élethossz tekintetében is a magyarok a leginkább borúlátóak: 75,2 évet jósolnak maguknak (két éve még 79,4, négy éve 77,5 volt a várakozás.) Ennél a szlovákok is hosszabb életet remélnek (76,3), nem beszélve a luxemburgiakról, akik 82,4 évet várnak a sorstól.

A többi, ismétlődő kérdésben nincsenek lényeges elmozdulások a két előző felméréshez képest, illetve az akkori trendek erősödtek. Így például a nyugdíjmegtakarításokkal szembeni elvárások terén messze a legfőbb prioritásnak számít a biztonság a befektetett összeget illetően. A megkérdezettek 82%-a (ezen belül a magyarok is ilyen arányban) magasabb, de kockázatosabb hozam helyett szeretne bizonyos lenni abban, hogy legalább a befizetett összeget visszakapja egy hosszabb befektetési időszak végén.

A kifizetési preferenciák sorrendje sem változott: a válaszadók többsége elvben általában a járadékfizetést (39%) részesíti előnyben az egyösszegű kifizetéssel szemben (28%), bár négy éve még csak 19% volt az utóbbiak aránya. (A többiek a rugalmas kivételeket, illetve a lehetőségek kombinációját választanák.) Viszont konkrét összegek megadása esetén – 380 ft/euroval számolva 18 millió forint egyben vagy évi 950 000 forint élethosszig – már egyértelmű az elmozdulás a korábbi évekhez képest az egyösszegű kifizetés felé. A kilenc, mindhárom felmérésben résztvevő ország közül 2019 óta nyolcban nőtt az egyösszegű kifizetést választók aránya, ami a feltételezések szerint a járvánnyal és/vagy az inflációval lehet összefüggésben, illetve, hogy az emberek úgy érzik, magasabb hozammal is be tudnának fektetni egy nagyobb összeget.

Mindezek alapján az IE a következő ajánlásokat fogalmazta meg:

• a döntéshozóknak segíteniük kell a többpilléres nyugdíjrendszer továbbfejlesztését
• a szabályozásnak lehetővé kellene tennie, hogy a biztosítók betölthessék ebben meghatározó szerepüket
• a helyi körülmények országspecifikus megoldásokat követelnek
• a nyugdíjpolitikáknak fogyasztócentrikusnak kell lenniük
• a szabályozóknak el kellene ismerniük a nyugdíjtermékek sokszoros hasznát
• a tájékoztatási kötelezettségeket egyszerűsíteni kell, a cél, hogy elkerüljük a fogyasztók túlterhelését információkkal
• a nyugdíjakat összhangba kell hozni a digitális korszakkal

Az IE felmérései azon előrejelzések nyomán indultak el, amelyek szerint az Európai Unió 80 év feletti népessége 2017 és 2080 között több mint kétszeresére növekszik. Ez a nyugdíjrendszereket egész Európában jelentős nyomás alá helyezi. Becslések szerint évente mintegy 2 ezer milliárd euró kiegészítő nyugdíjmegtakarításra lenne szükség Európában. Nem véletlen, hogy szinte minden ország igyekszik arra ösztönözni az egyéneket, hogy kiegészítő nyugdíjmegtakarítások révén vállaljanak felelősséget jövőbeli nyugdíjjövedelmükért. A biztosítók kiemelt szerepet játszanak a nyugdíjhiány megszűntetésében, miután a kiegészítő nyugdíjtermékek legfőbb szolgáltatói között vannak.

Találd meg a legkedvezőbb önkéntes nyugdíjpénztári ajánlatot a Pénzcentrum kalkulátorával!

Idehaza is - az öngondoskodás keretei között - egyre többen választják a nyugdíjbiztosításokat. Az MNB adatai szerint 2023 harmadik negyedéve végén a rendszeres díjú nyugdíjbiztosítási szerződések száma megközelítette a 480 ezret, míg az egyszeri díjasoké az ötezret. A szokásos év végi hajrát követően a folyamatos díjas szerződések száma feltehetőleg átlépi az 500 ezres küszöböt.

Hazánkban 2014 óta vehető igénybe adókedvezmény a nyugdíjbiztosítások díjai után, ami a befizetések 20 százaléka, maximum 130 ezer forint. A kedvezmény kezelésének módja is az öngondoskodást segíti, hiszen az adóból visszajáró összeget az adóhivatal a biztosítónál vezetett számlára utalja, ezzel is növelve az időskori megtakarítás összegét. Mivel a törvény csak a tárgyévben történő befizetésekre teszi lehetővé a visszatérítést, év végén jellemzően rengeteg ügyfél igyekszik eseti befizetésekkel maximalizálni az adókedvezmény összegét, illetve az új biztosítások kötése is látványosan megugrik ilyenkor. A maximális adókedvezmény eléréséhez az kell, hogy a tárgyévben történő díjbefizetések összege legalább 650 ezer forint legyen.

EZ IS ÉRDEKELHET

Rengeteg magyar mond le év végén önként a pénzről, ami járna neki: itt hibáznak, sokat buknak rajta

Az MNB utolsó adatai szerint több mint 1 millió magyarnak van egészségpénztári megtakarítása.