Milliókat érő kincsek lapulhatnak a magyarok polcain: sokan nem is sejtik, hogy mit örököltek

Magyarországon a könyvgyűjtés mint olyannak több évszázados hagyománya van. A 18-19. században a könyvgyűjtők leginkább az arisztokraták soraiból kerültek ki. Egyet pedig mindannyian ismerünk: Széchenyi Ferenc, azaz Széchenyi István apja, aki a gyűjteményéből megalapította a Széchenyi Könyvtárat. De említhetjük még gróf Apponyi Sándort is, aki az 1870-es évektől ötven éven keresztül gyűjtötte a hungarikákat, azaz a világon bárhol megjelenő magyar vonatkozású könyveket. Az ő gyűjteménye egyébként a Széchenyi Könyvtárba került, de a második világháború után is rengeteg gyűjtő maradt.

Korányi Tamás, aki jómaga is könyvgyűjtő arról mesélt a Pénzcentrumnak, hogy a ’60-es évektől már megjelentek Magyarországon az árverések is: egészen a rendszerváltásig évente kétszer, az Állami Könyvterjesztő vállalat rendezésében. A rendszerváltás után pedig rengetek antikvárium nyílt, akik továbbra is rendeznek árveréseket.

Évente kettőt, hármat, négyet szoktak szervezni a tavaszi és az őszi szezonban. Ezek közül mondjuk 2-3 olyan árverés van, amik igazi eseménynek számítanak. Azaz komolyabb, értékes tételek fordulnak meg itt leginkább

– kezdett bele Korányi Tamás, aki arra is kitért, hogy mégis mitől is lehet értékes egy könyv.

Nem minden arany, ami fénylik

Alapvetően egy könyv értékét, pontosabban a pénzbeli értékét a ritkasága, illetve az adja, hogy mennyire van rá kereslet. Tehát lehet egy XVII. századi latin nyelvű egyházi könyv elképesztően ritka, de ha senkit se érdekel, akkor nem lesz értékes. De fordítva is lehet igaz: lehet nagy a kereslet például egy első kiadású, 1906-os Ady kötetre, de miután az nem ritka, ezért 20-30 ezer forintért megvásárolható, miközben mindig lesz vevője. Tehát, ennek a két dolognak kell egyszerre teljesülnie. Például egy Zrínyi Szigeti veszedelem első kiadás nagyon ritka, hiszen van belőle mondjuk 10 komplett példány összesen a világon. Egy ilyen példány nagyon sokba is kerülhet, hiszen ritka és sokan is akarják

– mondta Korányi Tamás, hozzátéve, hogy az ár esetében az is fontos, hogy jó állapotú legyen a könyv. Tehát nem minden régi könyv ér sokat. Ráadásul az is sokat nyom a latba, hogy mennyire népszerű jelenleg az adott író, vagy milyen sűrűn dedikált könyveket. Hiszen, ha egy olyan íróról beszélünk, aki alig dedikálta a műveit az már sokkal többet ér, mint például Illyés Gyula egy dedikált munkája, aki boldog boldogtalannak aláfirkantotta a könyvét.

EZ IS ÉRDEKELHET

Milliókat érő kincsek lapulhatnak a magyarok konyhaszekrényeiben: nem is sejtik, mit őrizgetnek

A Pénzcentrum most annak járt utána, hogy mennyire éri meg a borra, mint befektetésre tekinteni, egyáltalán van-e ennek Magyarországon kultúrája?

Wass Albert, Márai vagy akár Németh László a rendszerváltás idején nagyon divatos volt, például egy dedikált Németh László kötetet ebben az időben jól el lehetett adni, ma már viszont nem. Ezután jött egy Márai-korszak, akit a rendszerváltásig nem is adtak ki az író saját kérésére. Ezért a háború előtti, dedikált példányai nagyon jól mentek, bár őt a mai napig keresik. De a lényeg az, hogy vannak divatjelenségek is, amik befolyásolják a piacot. Egy dedikált első kiadású Radnóti vagy József Attila egy személyes hangvételű dedikációja akár milliós ár felett is elkelhet. Azonban egy sokat dedikáló szerző, mondjuk Illyés Gyula, aki sokáig élt már nem ér annyit. Ellentétben azokkal, akik alig írták alá a műveiket: Karinthy Frigyes és Krúdy Gyula például. Ezek már jóval komolyabb értékeket képviselnek

– magyarázta Korányi Tamás. Földvári Zoltán, a Trapéz Galéria tulajdonosa pedig hasonlóan vélekedett, a Pénzcentrum megkeresésére: szerinte szintén a legfontosabb az, hogy egy könyv milyen ritka, illetve mennyi gyűjtőnek fáj rá a foga. Ezen kívül pedig nyilván valami minél régebbi annál jobb, azonban a szakértő szerint az állapot kiemelten fontos ezekben az esetekben.

EZ IS ÉRDEKELHET

Milliókat ér ez a kártya, nálad is lapulhat otthon: megőrültek a gyűjtők, mindenki ezeket keresi

Évek óta hódítanak a sportkártyák Magyarországon, aki pedig már gyerekkorában elkezdte gyűjteni őket akár többmilliós vagyonon is ülhet úgy, hogy észre se veszi.

De vajon mennyire éri meg befektetésként tekinteni ezekre a könyvekre? Egyáltalán hol kezdjünk bele a gyűjtésbe és mekkora összegekről beszélhetünk?

Tényleg megéri könyvbe fektetni a pénzünket?

Pár ezer forinttól már lehet vásárolni akár első kiadású műveket is, de nyilván vannak ennél sokkal magasabb összegek. De befektetésként szerintem, mint bármilyen hasonló műtárgy befektetés esetében akkor éri meg, ha az embernek van egy tudása a piacról és tudja, hogy mikor kell megválni az adott tárgytól. Nyilván ehhez szükséges szerencse is, de ez elsősorban a tudásról szól

– vélekedett a galéria tulajdonos.

Korányi Tamás szerint viszont először érdemes tisztában lennünk azzal, hogy hogyan is működnek pontosan a befektetések, azon belül is a tárgyi befektetések. Ugyanis nem véletlen szokták azt mondani a szakértők, hogy a műtárgyak, könyvek etc. hosszútávú befektetésnek számítanak. Ráadásul az sem valószínű, hogy otthon, a könyvespolcon kincsre lelünk.

Az, hogy lehet-e otthon, a polcon értékes könyvre bukkanni érdekes kérdés. Mindig vannak kivételek, de valószínűleg a válasz az, hogy nem. Mint elmondtam, már legalább 100 éve vannak Magyarországon árverések, gyűjtések, stb. Tehát a legtöbb értékes, régi könyv az már valakinek a gyűjteményében volt, így hacsak nem örököltünk egy komplett gyűjteményt, vagy ismerte a dédnagymamánk Ady-t, akkor nem nagy arra a valószínűség, hogy a polcon tartott vagy a nagypapától örökölt régi könyvek között igazán drága darabra bukkanunk

– mesélte Korányi Tamás, aki szerint a könyv alapvetően jó befektetés, azonban azt látni kell, hogy a járulékos költségek sokszor hatalmasok, amit mind bele kell számolni.

A legtisztább befektetés mondjuk a részvény, ahol hogyha veszel mondjuk 10 ezer forintért egy OTP részvényt, aminek nem változik az ára egy év alatt, majd ugyanannyiért eladod, akkor fizetsz plusz fél százalékot amikor veszed, és plusz fél százalékot, amikor eladod. Tehát összesen egy százalék az oda-vissza költség, azaz a vételi-eladási jutalék. A deviza esetében ugyanez körülbelül 2-2 százalék, azonban ha már egy festményt vagy egy könyvet veszünk egy aukción, akkor a kezdetek kezdetén 20-25 százaléknyi árverési illetéket fizet a vevő. Ha pedig ugyanezt a könyvet eladnánk, akkor 15-20 százalékot vonnak le. Ez azt jelenti, hogy megvesszük egy adott összegért a könyvet és ha ugyanannyiért el akarjuk adni, akkor a leütési árának több mint 40 százalékot kell emelkednie. És akkor még az inflációt nem is vettük figyelembe

– magyarázta el Korányi Tamás hozzátéve, hogy éppen ezért a könyvgyűjtés szerinte nem befektetés, hiszen ennek a hasznát legfeljebb csak az unokák tudják majd eldönteni, akik ugye megörökölték a gyűjteményt és nekik ez nem került semmibe.

EZ IS ÉRDEKELHET

Százezreket érő kincsek lapulhatnak a magyarok polcain: sokan nem is tudják, hogy mit örököltek

A lemezek reneszánszukat élik: egyes darabok akár félmillió forintot is érhetnek. De vajon tényleg megéri belevágni a gyűjtésükbe?

Ha pedig bele akarunk vágni a gyűjtésbe, akkor érdemes először találni egy területet, amire specializálódunk úgymond. Legyen ez a régi magyar gyerekkönyvek, térképek vagy útikönyvek a lényeg Korányi Tamás szerint az, hogy olyan dolgokat kezdjünk el gyűjteni, amelyek örömet okoznak nekünk. Aztán pedig, ha már vagy egy hatalmas gyűjteményünk, akkor vadászhatunk már a drágább, nehezen megszerezhető darabokra.

A legfontosabb, hogy olyat gyűjtsünk, ami örömet okoz nekünk. Ezt el lehet úgy kezdeni, hogy antikváriumokban kutatunk, nem kell feltétlen aukciókra járni. Itt igazából nem a pénz számít, hanem a ráfordított idő. Sok tanulást jelent eleinte, és időigényes, de heti 5-10 ezer forint befektetéssel is el tudjuk már kezdeni a gyűjtést

– tanácsolta Korányi Tamás, hozzátéve, hogy mindeközben az árakban természetesen a határ a csillagos ég.

Értékes könyvnek azt mondanám, ami 100 ezer forintnál többe kerül. De persze itt nemcsak könyvekre kell gondolni, hanem kéziratokra, híres költők leirataira. Egy Radnóti vagy egy József Attila verskézirat akár 5-10 millió forintba is kerülhet

– mesélte a könyvgyűjtő.

Egy-egy darabért pedig sokan tényleg vagyonokat lehet kifizetni. Nem rég került kalapács alá például egy Bethlen Gábor oklevél, ami majdnem 3 millió forintért kelt el végül. De nem ritka, hogy egy ingatlan árába is kerül egy ritkaság. A Pénzcentrum gyűjtése szerint például 2004-ben 22 millió forintért kelt el az első kiadású Vizsolyi Biblia.

Azaz a könyvgyűjtés nem kifejezetten a befektetésről szól, hanem inkább az örömről. A lényeg, hogy egy olyan témát válasszunk, ami örömet okoz nekünk, és ha megtaláltuk akkor havi 30-50 ezer forintos összegekért is bele tudunk már vágni a gyűjtésbe.