Óriási bajban lesznek a magyar fiatalok nyugdíjas korukban: erről már sokan végleg lecsúsztak

Gyors ütemű elöregedés figyelhető meg az önkéntes nyugdíjpénztári (ÖNYP) szektor tagjainak körében – derül ki a Magyar Nemzeti Bank tájékoztatójából. A régebben belépett pénztártagok biztató befektetési eredményeket érnek el, de az idő előrehaladtával egyre kevésbé sikerül megszólítani a fiatal megtakarítókat. Ez a jövőben súlyos problémákat okozhat, hiszen a túl későn elkezdett öngondoskodás felettébb megnehezíti a kitűzött nyugdíjcél elérését.

Nem csak öregszik, de fogyatkozik is a tagság

Az MNB által a közelmúltban publikált kockázati jelentés megállapítja, hogy míg 2020-ban 48 év volt az önkéntes nyugdíjpénztári tagok átlagos életkora, addig 2021-re ez 48,4 évre emelkedett. A fokozatos elöregedés megállításához fontos lenne a fiatalok sikeresebb megszólítása, de a szektor eredményei ezen a téren egyelőre elmaradnak a kívánatos szinttől. Az állami nyugdíjjogosultságot megszerző pénztártagok kilépése és a kevesebb új belépő együttesen azt eredményezik, hogy a létszám enyhén fogyatkozik: tavaly például 13 ezer fővel (kb. 1%-kal) csökkent a nyugdíjpénztárak tagjainak száma.

Hová tűntek a fiatal megtakarítók?

A jegybank korábbi tájékoztatójából kirajzolódik, hogy az utóbbi években jelentősen átalakult a nyugdíjpénztári tagok korösszetétele. Ha egyetlen relációval szeretnénk szemléltetni: 2016-ban még a tagság 47%-a tartozott a 45 évnél fiatalabb korcsoportokba, de 2021-re már alig 36% volt az arányuk.

Az átalakulás természetesen a vagyon megoszlására is hatással van: 2016-ban az összes önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás 30%-a volt a 45 évnél fiatalabbak kezében, de ez 2021-re 20%-ra zuhant! Mindeközben a 45-59 éves korosztálynál összpontosuló vagyon részaránya keveset változott, de a legidősebbek (60 évnél idősebbek) kezében lévő vagyon súlya jelentősen, 21%-ról 28%-ra emelkedett.

A jelenség magyarázata nem egyértelmű, hiszen ezekből az adatokból nem derül ki, hogy általánosságban csökkent a fiatalok megtakarítási kedve, vagy csupán más alternatívák felé fordultak az önkéntes nyugdíjpénztárak helyett. Mindenesetre az utánpótlás hiánya komoly kockázatot jelent az ÖNYP-szektor számára: ha ez a trend sokáig folytatódik, akkor a pénztárak egyre kevésbé lesznek képesek betölteni a mostani, széleskörű öngondoskodási funkciójukat.

Jó tudni

Ha a teljes nyugdíj-előtakarékossági piacot szemléljük, összességében a megtakarítók számának stabil növekedését láthatjuk. Ez elsősorban a nyugdíjbiztosítások térhódításának köszönhető: 2014-től 2022-ig csaknem 500 ezer új szerződés jött létre.

Miért fontos fiatalon elkezdeni a megtakarítást?

A nyugdíj-előtakarékosság ideális esetben több évtizeden keresztül folytatódó megtakarítás. Azonban sajnos az is gyakori, hogy valakinek csak a karrierje végéhez közeledve jut eszébe, hogy foglalkozni kellene ezzel a kérdéssel. A Bankmonitor tapasztalatai alapján a nyugdíjcélú megoldások iránt érdeklődők egyharmada fiatalabb 42 évnél, egyharmaduk 42 és 51 év közötti, egyharmaduk pedig 51 évnél is idősebb.

Magától értetődő, hogy a kezdés időpontjának hatalmas jelentősége van: a különböző életkorban elindított megtakarítások egészen más eredményekhez vezethetnek. Aki fiatalon elkezd félretenni idős korára, ő ugyanakkora havi befizetésekből sokkal nagyobb vagyont halmozhat fel, nagyrészt a kamatos kamat hatásának köszönhetően. Ezzel szemben a későn ébredők már kevésbé tudják a saját javukra fordítani ezt a hatást, és lényegesen alacsonyabb lejárati összeggel kell majd beérniük.

A fenti példákban négy élethelyzetre vizsgáltuk meg a nyugdíj-előtakarékosság várható eredményét. Mindegyik megtakarító azonos összeggel – havi 35 ezer forinttal – indítja a megtakarítását, majd a folyamatos indexálás (inflációkövető díjemelés) segítségével mindvégig szinten tartja a befizetései reálértékét.

Látható, hogy a 33 éves korban kezdett öngondoskodás már lehetővé teszi a mai értéken 100 ezer forintnak megfelelő nyugdíjkiegészítést. Ebben az esetben a 65 éves kor eléréséig saját zsebből teljesített befizetések mai értéken 13,4 millió forintra rúgnak. Erre további 10,7 millió forint értékű nyereség (állami támogatás és hozam) rakódik rá, így végül mai értéken 24,2 millió forintos egyenleggel mehet nyugdíjba a megtakarító.

Ha azonban valaki 51 éves koráig halogatja a nyugdíj-előtakarékosság elindítását, ő ugyanezzel a tempóval már csak 5,9 millió forintot tud saját zsebből félretenni. Ezen felül 2,6 millió forint reálértékű nyereséget könyvelhet el az évek során, azaz összesen 8,5 millió forint megtakarítása lesz idős korára. Ebből már csak harmadannyi (35 ezer forintos) havi nyugdíjkiegészítése származhat a korán ébredő társához képest.

Mekkora bajt okozhat a magas infláció?

Habár az elemzés során viszonylag moderált inflációval számoltunk, időről időre előfordulnak extrém áremelkedéssel járó évek is. A 2023-as Magyarországon ezt nem is nehéz elképzelni, lévén idén akár 18% is lehet a drágulás üteme. Természetes, hogy ilyen időszakokban a megtakarítás reálértéke csökkenhet, azaz a megtermelt hozamok nem elegendőek ahhoz, hogy maradéktalanul kompenzálják a befektetőt az elszenvedett pénzromlásért.

Jó hír azonban, hogy a nyugdíjcélú megtakarítások hosszú távon igen jó eséllyel képesek reálhozamot biztosítani. Az MNB felhívja a figyelmet, hogy 2022-ben a 10 és 15 évre visszatekintő ÖNYP-hozamok meghaladták az inflációt, azaz a rövid távú nominális veszteségek és a rendkívüli drágulás ellenére is képesek voltak a hosszú távú értéknövelésre. Különösen igaz ez a magasabb részvénysúlyt tartalmazó portfóliókra, amelyeket a fiatalok gyakran előnyben részesítenek.