Magyarok tízezreit érte váratlanul az új különadó: csak így tudhatják biztonságban a pénzüket

Pénzcentrum: Közhelyes, de a jelenlegi környezetben gyakorlatilag bármiben jobb tartani a pénzünket, ami valamennyit is kamatozik, mint ülni a lakossági számlánkon, vagy készpénzben őrizgetni otthon. Sokaknál azonban ebben ki is merül a pénzügyi tudatosság (bár a felmérések alapján látni fejlődést, ezen a téren még elmaradásban van hazánk). Emellett elég szűknek mondható azoknak a befektetéseknek a köre, amelyekben bízik valamennyire a lakosság. Júliustól pedig komoly változás élesedik a kamatadó-szabályokban, a legtöbb lakossági befektetés kamatbevételét egy 13 százalékos szocho is fogja terhelni. Tovább fog szűkülni azon befektetési lehetőségek köre, amelyekbe mernek még fektetni, vagy nem várható ennyire drasztikus változás?

Kelemen Tamás: Az inflációt tekintve most nagyon más a helyzet, mint az elmúlt tíz évben, amikor extrém alacsony volt az inflációs környezet. Ekkor a lakosság szabadon, tehát számlán vagy készpénzben tartotta a pénzét, kevésbé beszélhettünk arról, hogy veszít az értékéből. Az elmúlt időszakban azonban ez igencsak fontossá vált, különösen akkor, ha szempont a megtakarított pénzünk vásárlóértéke, vagy akár gyarapítani szeretnénk azt. A kérdés második felét tekintve, teljesen egyetértek azzal, hogy van még teendőnk az edukáció terén, és azt is fontosnak tartom, hogy az emberek megismerjék a különböző befektetési lehetőségeket. Az pedig, hogy nem merünk kockázatosabb eszközökbe fektetni, összefügg az előzőekkel, mind az ismeretek hiánya, mind az, hogy eddig nem éreztük szükségét a nagyobb kockázatvállalásnak annak érdekében, hogy megőrizzük pénzünk értékét. A mostani változás jelentős, tehát mindenképp azt mondanám, hogy érdemes megállni és elgondolkozni.

Fontos kiemelni, hogy a 13%-os szocho-teher nem a tőkére vonatkozó adóteher, hanem a kamatra, és itt is vannak kivételek. Alapvetően az állampapír, az ingatlanalapok, valamint az olyan befektetési termékek, amelyeket jelenleg sem terhel kamatadó, kivételt jelentenek a szabályozás alól. Emellett van az úgynevezett TBSZ, a tartós befektetési számla, valamint a NYESZ, azaz a nyugdíj-előtakarékossági számla is, amelyeknél szintén mentesülünk az adó alól. Ezek alapján elmondhatjuk, hogy tudatosabbnak kell lennünk, amikor a megtakarított pénzünk sorsáról döntünk. Érdemes időtávra felbontani, hogy milyen összeget, mekkora részt, pontosan milyen időtávra szeretnénk félre tenni, illetve meghatározni azt, hogy milyen kockázatot vagyunk hajlandók vállalni. Vannak, akik annak ellenére, hogy többféle pénzügyi instrumentumot ismernek, a biztonságosabb megoldást választják, és megelégednek alacsonyabb hozammal.

Az emberek alapvetően nem szeretik a nagy ingadozást a befektetéseiben, de vannak, akik ezt tudják tűrni és viselni, mert nagyobb az időhorizontjuk vagy a kockázatvállalási hajlandóságuk. Összességében azt mondanám, hogy mindegyik megtakarításnak, terméknek továbbra is jó helye lehet a portfólióban, de érdemes diverzifikálni és átgondolni, hogy milyen időtávra és milyen kockázat mellett szeretnénk befektetni.

Mit tehet egy átlagos magyar munkavállaló, aki most szeretné eldönteni, hogy milyen eszközbe helyezze megtakarításait? Érdemes igyekeznie és június végéig elintézni mindent, vagy maradnak még választási lehetőségei a változás után is?

Mindenképp érdemes átgondolni, hogy jelenleg miben tartjuk a megtakarításunkat, és hogy ezt a későbbiekben szeretnénk-e átalakítani. Például, ha a vagyonunkat most pénzpiaci alapban tartjuk, de gondolkodunk azon, hogy hosszabb távra egy részvényalapba fektetjük, akkor érdemes ezt meglépni. Ugyanakkor, ha a részvényalap példánál maradunk, akkor azt érdemes TBSZ-re venni, mert ott mentesülünk az adó alól, de arra figyelni kell, hogy mindig lesz a pénzünknek egy olyan része, amelyet például váratlan kiadásokra tartunk fenn, ezt külön kell kezelni, és ennek megfelelő eszközben, számlán tartani.

Ezt is befektethetjük a diverzifikált portfóliószemlélet szerint, de ott számolnunk kell azzal, hogy adott esetben kamatadó, vagy most a szocho is rárakódik arra, amit keresünk rajta. Tehát mérlegelnünk kell, hogy jól van-e felosztva a pénzünk, és adott esetben hosszú távra befektetni azt.

Nézzük meg, hogy megfelelő-e az a termék, amiben jelenleg van, és ha az nem TBSZ, NYESZ vagy más adókedvezményt nyújtó termék, akkor érdemes átgondolni, hogy áthelyezzük hosszabb távon. Visszatérve a kérdésre, annyi változik júliustól, hogy egy fokkal tudatosabban érdemes gondolkodnunk: ha van olyan összeg, amit hosszabb távra szeretnénk befektetni – a hosszabb táv alatt itt 3-5 évet értek –, azt érdemes TBSZ-re tenni.

EZ IS ÉRDEKELHET

Mi lesz a magyarok megtakarításaival? Durva pénzeket veszíthet az új adóval, aki nem figyel

Már százezer forint alatti profit is jelentősen csökkenhet az új rendelet után, amely a befektetésekre vetett ki egy újabb adót

Rengeteg termék érintett a befektetési jegyektől kezdve a megtakarítási biztosításokig. A kormány egyértelmű törekvésének tűnik, hogy az állampapírok felé tereljék a lakossági kisbefektetőket. Nyerő lehet ez a stratégia? Meg fog ugrani a kereslet az állampapírok iránt?

Úgy gondolom, hogy mindenképp stimulálni fogja az állampapír-vásárlást, de ezt is több részre bontanám. Vannak olyan pénzösszegek, melyek jelenleg látra szóló betétekben, tehát praktikusan folyó-, fizetési számlán vannak, vagy készpénzben tartják az ügyfelek. Érdemes átgondolni ebben az inflációs környezetben, hogy befektessük-e - erre jó alternatíva lehet erre az állampapír. Ebben az esetben is érdemes a kondíciókat megnézni, és felmérni azt, hogy az a pénzösszeg, amiről éppen döntök, mikor fog kelleni. Például, ha kiválasztok egy 6 éves állampapírt, akkor számolni kell azzal, hogy időközben az árfolyama ingadozik majd, illetve számolni kell a visszaváltással is.

Ennek ellenére úgy gondolom, hogy nőni fog a kereslet az állampapírok iránt. A másik oldalról pedig lehetnek olyan lekötött betétek, vagy olyan alacsonyabb kockázatot jelentő pénzpiaci termékek, ahonnan várhatóan több összeg is átkerül majd az állampapírba.

Amikor megtakarításainkról döntünk, érdemes egy kosárként gondolni rá, és a klasszikus portfólióelmélet szerint felépíteni egy hosszútávú megtakarítási csomagot kötvény- és részvényeszközökből, figyelembe véve az időtávot és - ahogy az előbb említettem - a kockázatviselési hajlandóságot.

Ahogy említetted, mindenképp érdemes átgondolni a portfóliónk diverzifikációját. Számítasz arra, hogy bizonyos termékeknél lesz egy nagyobb mértékű visszaesés, szemben az állampapíroknál tapasztalható élénküléssel? Adott termékek esetében 28 százalékos adóteher mellett ez elképzelhetőnek tűnik.

Úgy gondolom, hogy rövid távon mindenképp tapasztalható lesz majd némi mozgás a megtakarítási piacon, hiszen vannak megtakarítási formák, amelyeken érdemes lesz elgondolkodnunk az adóterhek miatt. Középhosszú, egy-két éves távon az állampapírok előnye megmaradhat, és később is jó elemei maradnak a portfóliónak, de mindenképp fontos a diverzifikáció, illetve középhosszú távon a reálhozam elérése kell, hogy legyen a célja minden befektetőnek.

Reálisnak tartjátok, hogy év végére az infláció egy számjegyűre mérséklődjön? Ugye májusban még 21 százalék feletti mértékű volt. Ha igen, akkor ez mennyiben hathat ki a befektetések piacára?

Különböző szcenáriókkal számolunk: nemrégiben volt egy MNB nyilatkozat, ahol megerősítették a célt, hogy 10 százalék alá kerüljön az infláció év végére. Ez egy olyan szcenárió, amivel természetesen mi is aktívan kalkulálunk. Én úgy gondolom, hogy a 9 vagy 10 százalék alatti tartományban lévő inflációnál is érdemes állampapírt is tartani, illetve hosszabb távon más eszközökbe is fektetni. Az mindig lényeges, hogy ha meg akarjuk őrizni a megtakarítás értékét, vagy gyarapítani szeretnénk, akkor a reálhozamot érdemes elérni. Nagyon leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy az inflációt le kell vonni az elérhető hozamból, tehát például, ha 10 százalékos a kamat 9 százalékos infláció mellett, akkor elértem a reálhozamot.

Az infláció mérséklődése milyen befektetési lehetőségek iránt dobhatja meg a keresletet? Továbbra is egy kevésbé egészséges, 2-3% körüli inflációt várunk. Ez a moderált időszak kedvezhet mondjuk a nagyobb kockázatú befektetéseknek? Milyen környezetet fog teremteni?

Amikor egy ennyire moderált inflációs időszak van, tehát 2-3 százalékos infláció esetén, akkor is az a tapasztalat az, hogy hosszútávon a részvények hozama meghaladhatja az infláció átlagos értékét. Ehhez persze nagyon fontos, hogy olyan részvényeket válasszunk, amelyekben van ennyi potenciál, ezért azt szoktuk javasolni, hogy egyedi részvényeket azok válasszanak, akik értik és aktívan tudják figyelni, követni a mögötte lévő cég eredményeit, illetve bírnak valamiféle vízióval, hogy mit fognak elérni.

Minden egyéb esetben azt szoktunk javasolni az ügyfeleknek, hogy részvényalapon keresztül érdemes a részvények felé elmozdulni. A piacon általában tematikus részvényalapok fordulnak elő, amelyek lehetnek globális fókusszal bírók, így a megfelelő súlyban és arányban szerepelnek benne részvények, vagy valamely iparágra vagy területre koncentrálnak. Viszont minden esetben profi portfóliókezelők állnak a befektetések mögött, tehát leveszik a vállunkról a szakemberek az egyes részvényekbe történő befektetés feladatát vagy terhét.

Ez majd egy jó alternatívája lehet a moderáltabb pénzpiaci alapoknak a hozamkörnyezetet illetően, akkor, ha eljutunk erre a szintre, most viszont egy kicsit más a helyzet. Jelenleg az állampapír jó választás jelenthet a következő időszakra, mivel visszatekintő inflációval plusz kamatfelárral számol. Fontos azonban megjegyezni, hogy az inflációt, mint statisztikai adatot kell érteni, amitől az egyéni fogyasztói kosár jelentősen eltérhet.

Említetted a globális részvényeket. Szerinted merre érdemes kacsintgatni most? Tavaly például a lengyel részvények nagyon jól teljesítettek. Hasonló, területi alapú tendenciákra mennyire érdemes figyelni?

Az alapokon keresztüli részvénykitettségnek az a lényege, hogy szakértőkre bízzuk a területi és szektorkiválasztást – kezdő részvénypiaci befektetőknek mindenképpen ezt a formát ajánlanám. Ország-, vagy szektorfókuszt tapasztaltabb befektetők részvényportfóliójába tudok elképzelni, de ott is csak korlátos mértékben, hiszen ezek jelentősen növelik a befektetés kockázatát. Ha például egy lengyel részvénypiacra úgy gondolom, hogy megfelelő, akkor igyekszem olyan részvényalapot kiválasztani, amely Lengyelországra fókuszál. Ha pedig nehézségem van ebben, akkor, ahogy fentebb is mondtam, szakértő kolléga segítségét szoktam kérni, még jómagam is. De az egyedi részvénybefektetés is jó lehet, ha valakinek van víziója, vagy közvetlen ismerete az adott helyzetről, továbbá elegendő ideje, hogy azt folyamatosan kövesse.

A valutákról még nem esett szó. Mitől függ, hogy forintban vagy devizában érdemes tartani a pénzünket, illetve most mi felé haladunk? A forint árfolyamát tekintve is egy köztes időszakban járunk. Érdemes ilyenkor ezt a kérdést átgondolni?

A diverzifikációba én beleértem a devizát is, tehát ez ismét kockázatkezelési kérdés is, hogy milyen arányban váltjuk, illetve nyilván életmód kérdése is. Ha forintban keletkezik a bevételem és a kiadásom is, akkor nem feltétlen jó irány, ha mindent devizában tartok, hiszen bármilyen váratlan kiadás merül fel, forintra lesz szükségem. Hosszútávon pedig érdemes felosztani, hogy milyen devizába és mekkora részét teszem a vagyonomnak. Ha pedig van egy későbbi, konkrét felhasználási célom, akkor érdemes elgondolkodni egy célzott összegen is.

Például, ha valakinek van a bakancslistáján egy olyan terv, hogy tíz év múlva el szeretne tölteni fél évet Amerikában, akkor érdemes ütemezetten dollárba is befektetni. Ha ütemezetten tesszük ezt, és nem egyszerre vásároljuk, akkor a nagyobb árfolyammozgásokat is ki tudjuk küszöbölni, illetve egyenlíteni az átlagár miatt, és felkészülünk a későbbi kiadásunkra.

Van valamilyen edukációs célotok a mostani változásokkal kapcsolatban? Illetve általánosságban milyen felkészülést igényel a pénzintézetek részéről egy, a júliusihoz hasonló volumenű változás?

Edukációs feladatunk mindenképp van. Nálunk, amikor a megtakarítással foglalkozó kollégáink ügyfelekkel tárgyalnak, nagy hangsúlyt fektetnek az edukációra, és ez a jövőben is mindenképpen így lesz. Szeretnénk egyéb csatornákat, formákat is találni a szakembereinknél felhalmozódott tudás megosztására

EZ IS ÉRDEKELHET

Itt az elemzők aggasztó jóslata: nem sok esély van rá, hogy 10% alá menjen az infláció idén

Nagyon lassú lehet a kilábalás és továbbra is igen nehéz év vár ránk 2024-ben gyakorlatilag minden téren.

Fotók: Kaiser Ákos