Pénztárszövetség: fontos változást sürgetnek a munkáltatói befizetéseknél, sok magyar nyugdíját érintheti

Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége, idén március elejére sajtó-háttérbeszélgetést szervezett, ahol a tavalyi év tapasztalatairól és az idei évi várakozásairól esett szó. A tavalyi évet jellemző bizonytalan környezet elsősorban a rövidebb távra szóló, könnyebben hozzáférhető befektetések felé irányította a lakosság figyelmét, amit igazol, hogy alig egy év alatt több mint 24 százalékkal nőtt az egészségpénztári egyéni befizetések összege a 2021-es eredményekhez képest – közölték. Ugyanakkor a nehéz környezet ellenére a Nyugdíjpénztárak is megőrizték stabilitásukat, és biztos alapokról indítják 2023-at. 

A hazai nyugdíjpénztári szektor tagjainak 97 míg egészségpénztári tagok 90 százalékát képviselő ÖPOSZ legfrissebb eredményei szerint taglétszámát tekintve 2022-ben is növekedni tudott a pénztári szektor. Ugyanakkor amíg az egészségpénztárak taglétszáma 3,73%-os bővüléssel elérte 982 000 főt, addig a nyugdíjpénztárak esetében 1,06 százalékkal csökkent a taglétszám, ami még így is meghaladja az 1 millió főt.

A bizonytalan környezet hagyományosan azoknak a megtakarítási formáknak kedvez, amiket a tagok könnyebben, gyorsabban tudnak felhasználni egy előre nem látható, például egészségügyi helyzet következtében. Így nem véletlen, hogy idén elsősorban az egészségpénztárak tudtak növekedni mind taglétszám, mind befizetések tekintetében. Fontos pozitív tapasztalatunk volt tavaly, hogy a nyugdíjpénztári tagok, még a jelenlegi helyzetben sem mondtak le a boldog időskor anyagi feltételeinek megteremtéséről, hiszen a nyugdíjpénztári hozzájárulások összege 2,66 százalékkal tudott bővülni, elérve a 120 milliárd forintot éves szinten

- mondta el Nagy Csaba, az ÖPOSZ nemrég újraválasztott elnöke.

Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője elmondta, hogy a megtakarításoknál, önkéntes pénztáraknál mindig alapvető kérdés, hogy lesz-e miből takarékoskodni, befizetnie az ügyfelek. A múlt év ebből a szempontból felemás módon alakult: az év elején az szja-visszatérítés és más kedvezmények erősítették a befizetéseket, a későbbiekben azonban a rekordinfláció visszafogta a költéseket. A IV. negyedéves adatokból látható a csökkenés a tagdíjbefizetésekben. Az szja-visszatérítések pedig csökkentek éves szinten tavalyhoz képest. 

A szakértő az idei évre azt prognosztizálja, hogy 1% körüli GDP-növekedés lehet. Az infláció 18 százalékos lehet, így a reálbérek mérséklődésére számítanak. A pénztárak szempontjából az infláció várható csökkenésével és GDP növekedésével a IV. negyedév lehet majd erősebb, amely segítheti a lakossági befizetéseket. A hozamokat tekintve visszaesés történt 2022-ben, létezik pozitív hozam, de az nem reálhozam Regős Gábor szerint. A részvények, befektetési alapok vegyesen alakultak. Így nem nagyon volt esély reálhozamot elérniük a pénztáraknak, viszont idén ez már elérhető. A megtakarítások viszont hosszútávú befektetésnek minősülnek, a pénztárak motiváltak lehetnek a magasabb hozamok elérésében, a gazdasági környezet is segíthet.

Nagy Csaba a Pénztárszövetség elnöke arról beszélt, a taglétszám minimális mértékben csökkent, az aktív tagság 550 ezer fő körül van, a teljes taglétszám 1 062 498 fő. A pénztári vagyon 6,4 százalékkal csökkent, a tagdíjbevétel viszont 2,7 százalékkal nőtt - a munkáltatói befizetések 10,5 százalékkal nőttek. Az átlagvagyon fejenként 5,4 százalékkal csökkent. 

Kiemelte, hogy az infláció ellenére a tagdíjbevételek és a munkáltatói befizetések is nőttek. "Voltunk ennél sokkal rossz helyzetben is, 2008 végén" - mondta a Pénztárszövetség elnöke. Az önkéntes nyugdíjpénztárak egyéni befizetéseinél 2022. I. negyedévében látható az szja-visszatérítés hatása. Nagy Csaba azt mondta, hogy bíznak abban, hogy sikerül valamilyen könnyítést elérni a munkáltatói befizetéseknél, ami új lendületet adhatna az öngondoskodásnak.

A Covid maga az egészségpénztárak malmára hajtotta a vizet

- mondta el a szakember. Az egyéni befizetések csaknem 24 százalékkal ugrottak meg 2021-ről 2022-re, melyben az infláció is szerepet játszott. A szolgáltatások igénybevétele is nőtt és fontos digitális fejlesztések történtek - ezért bíznak abban, hogy a kedvező tendencia folytatódik. A Pénztárszövetség tagpénztárai közé tartozó egészségpénztárak taglétszáma a tavalyi év végére 3,73%-ot bővülve meghaladta a 982 000 főt, akiknek átlagosan több mint 71 ezer forint volt a számláján. A 60,1 milliárd forintnyi befizetés 86%-a származott az egyéni pénztártagoktól. A közel egymillió pénztártag a tavalyi év folyamán több mint 59 milliárd forint értékben vett igénybe egészségpénztári szolgáltatásokat, ami 9,57%-os emelkedést jelent a tavalyi évhez képest. 

Szó esett arról is, hogy március 1-jén lépett hatályba az a kormányrendelet, amely lehetővé teszi a számlák elektronikus beküldését, illetve befogadását most már véglegesen. Ez a koronavírus járvány nehéz időszakában került bevezetésre ideiglenesen, most már azonban állandósulhat - ez nagy könnyebbség az ügyfeleknek. Nagy növekedést mutatott a kölcsönös önsegélyező ágon a lakáscélú jelzáloghitel törlesztésének támogatása szolgáltatás. A munkáltatói befizetések az egészségpénztárakba viszont csökkentek arányaiban az egyéni befizetésekhez képest.

Dr. Kravalik Gábor a Pénztárszövetség főtitkára a sajtó-háttérbeszélgetésen elmondta, hogy annak ellenére, hogy a megváltozott adókörnyezet miatt kiesett munkáltatói befizetések ellenére a pénztárak képesek voltak bővülni, taglétszámban és vagyonban - ebben nagy szerepe van a pénztárak edukáló munkájának. A felmérésekből látható, hogy a nyugdíj- és egészségcélú megtakarítások egyre fontosabbak az öngondoskodási célokon belül. 

A pénztárak jövőbeli céljai a digitális fejlesztések folytatása, a pénzügyi tudatosság erősítése és a folyamatos egyeztetés, érdekképviselet a döntéshozók felé.