Rengeteg magyar tévhitben él az öröklés kapcsán: nem a végrendelet az egyetlen mód

Élet- vagy balesetbiztosítás

Az életbiztosítás - és némely más biztosítási szerződések - esetén a szerződő fél megadhat egy haláleseti kedvezményezettet, akinek kifizetésre kerül a biztosítási összeg, amennyiben a szerződő elhalálozik. Az életbiztosítási szerződés alapján a kedvezményezettnek kifizetésre kerülő biztosítási összeg nem képezi a hagyaték részét, így mentes az öröklés alól. Csak amennyiben az életbiztosítási szerződésnek nincs kedvezményezettje, zajlik le az örökösödési eljárás. Tehát ilyen szerződés kötésekor kedvezményezett megadásával nagyobb vagyont lehet hagyni egyetlen személyre közvetlenül, végrendelet nélkül is. 

A biztosítási összeget az örökös kedvezményezetti minőségében, nem pedig öröklés jogcímén szerezheti meg, így a biztosítási összeg sem része a hagyatéknak - írta a MOKK.

Takarékbetét 

A nagykorú betétes a takarékbetét elhelyezésekor rendelkezhet úgy, hogy elhalálozása esetén a takarékbetétet az általa megjelölt kedvezményezett részére kell visszafizetni, az így elhelyezett takarékbetét nem tartozik a hagyatékhoz, a kedvezményezett a takarékbetét felett a hagyatéki eljárás lefolytatásától függetlenül rendelkezhet - közölte lapunkkal a MOKK. Tehát hasonlóképpen az életbiztosításokhoz, kedvezményezettet lehet megjelölni, aki egy személyben közvetlenül örökli a megtakarítást.

Pénztári megtakarítások

Hasonló a helyzet az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári (pl. egészségpénztár, önsegélyező pénztár) vagy magánynyugdíjpénztári egyéni számlákkal is a MOKK tájékoztatása szerint: nem tárgya a hagyatéknak az önkéntes biztosító pénztárnál nyilvántartott egyéni számla és az azon lévő egyenleg. A pénztártag egyéni számláján lévő összeget az örökös kedvezményezetti minőségében, nem pedig öröklés jogcímén szerezheti meg, így ez az összeg sem része a hagyatéknak, azaz öröklés tárgya sem lehet. A tag a halála esetére kedvezményezettet jelölhet a belépési nyilatkozaton, közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban.

Az említett megtakarítások esetén érdemes tehát ellenőrizni, van-e megjelölve haláleseti kedvezményezett, és aszerint módosítani, kinek szánjuk az ott felhalmozódott vagyont halálunk esetén.

Lakástakarék-pénztár

Szintén hasonló eset a lakás-előtakarékossági szerződés. A lakástakarékpénztárakról szóló törvény szerint a lakás-előtakarékoskodó halála esetén a lakás-előtakarékossági szerződésen elhelyezett betét és kamatai nem tartoznak az elhunyt hagyatékához, amennyiben nevezett kedvezményezettet. Ebben az esetben azonban a kedvezményezettnek más szerepe is van: kedvezményezett közeli hozzátartozó lehet csak, akinek a jogcímén az állami támogatást megigénylik. Ilyen szerződések esetén is érdemes ellenőrizni, ki a kedvezményezett. 

Fel nem vett ellátások

A MOKK szakértői arra is kitértek, hogy a kifizetetlen nyugellátás, illetve a fel nem vett szociális ellátás (pl. segély) sem része a hagyatéknak. A jogosult halála esetén a fel nem vett nyugellátást elsősorban a vele közös háztartásban együtt élt házastárs, majd gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben, ezek hiányában pedig az örökös veheti fel a halál napjától vagy a hagyatéki végzés jogerőssé válása napjától számított egy éven belül. A fel nem vett nyugellátást az arra jogosult nem öröklés jogcímén szerzi meg - írták.

A havi rendszeres szociális ellátásra és a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult halála esetén a fel nem vett ellátást elsősorban a vele közös háztartásban együtt élt házastárs vagy élettárs, majd gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben veheti fel a halál hónapját követő hónap utolsó napjáig. Az örökös örökösi minőségében nem jogosult megszerezni a fel nem vett szociális ellátást, kizárólag akkor juthat hozzá, ha az említett személyi körbe tartozik.

Milyen előnyei, illetve hátrányai lehetnek a haláleseti kedvezményezett megjelölésének?

Természetes személy tulajdonában lévő bankszámla esetén a számlatulajdonosnak lehetősége van arra, hogy halála esetére egy vagy több kedvezményezettet jelöljön meg, akik a részére a bank a számlatulajdonos halála esetén kifizeti a bankszámlán lévő összeget.

Sokszor kellemetlen meglepetést okoz az örökösöknek, hogy a bankszámla-tulajdonos haláláról való tudomásszerzést követően a számlavezető bank zárolja a számláját, amihez haláleseti kedvezményezett hiányában a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedéséig, azaz a hagyatéki eljárás befejezéséig nem férhetnek hozzá. Az elhunyt bankszámláján lévő egyenleg ugyanis főszabály szerint ugyanúgy a hagyatékát képezi, mint bármelyik másik vagyontárgya, ezért a bankkártyáról (és a társkártyáról) az örökhagyó halála után, közjegyző által meghozott és jogerős hagyatékátadó végzés nélkül jogszerűen már nem lehet felvenni pénzt. A bankszámla-tulajdonos halála után a számla használatára feljogosító esetleges meghatalmazás is megszűnik, és a társkártya sem lesz használható. A bankszámlával csak az rendelkezhet minden esetben a tulajdonosa halálát követően a hagyaték átadására tekintet nélkül, aki haláleseti kedvezményezettként volt megjelölve

- ismertette a Magyar Országos Közjegyzői Kamara, hozzátéve, hogy a haláleseti kedvezményezett megjelölésének egyik legfontosabb előnye, hogy az egyenleggel való szabad rendelkezéshez a kedvezményezettnek nem kell megvárnia a hagyatéki eljárás végét, mert a számlán lévő összeg nem esik öröklés alá, az nem örökölhető, tehát nem képezi az elhunyt hagyatékát, hanem a pénzintézet a számlán lévő összeget ki tudja fizetni a kedvezményezettnek már a hagyaték átadását megelőzően.

Haláleseti rendelkezést fizetési számlára és a betétszámlára is lehet tenni, de az értékpapírszámlára nem, így arról az örökös kizárólag jogerős és végrehajtható hagyatékátadó végzés alapján rendelkezhet.

Takarékbetétre, bankszámlára haláleseti kedvezményezettet nevezni nem végintézkedés, hanem az örökhagyó által adott megbízás a pénzügyi intézménynek, hogy a követelését az örökhagyó halála bekövetkezése esetén az általa megjelölt kedvezményezettnek fizesse ki - fejtették ki.

Lényeges azonban, hogy habár kedvezményezettet jelölni nem végintézkedés, de élők között juttatott ingyenes adománynak minősül. A kötelesrész alapjába ugyanakkor beletartozik az örökhagyó által bárkinek juttatott ingyenes adományok juttatáskori tiszta értéke is, így a haláleseti rendelkezéssel érintett összeg is

- világított rá a MOKK.

Milyen lehetőségek vannak még a végrendeleten túl?

A végintézkedésnek 3 formája van: végrendelet, öröklési szerződés, halál esetére szóló ajándékozási szerződés, valamennyi halál esetére szóló vagyoni rendelkezést foglal magában - ismertették. A végrendelet olyan végintézkedés, amely az örökhagyó egyoldalú nyilatkozata (joghatás kiváltásához az örökös beleegyezése nem szükséges). Míg az öröklési szerződés és a halál esetére szóló ajándékozási szerződés az örökhagyó és a szerződéses örökös, illetve az örökhagyó és a megajándékozott kétoldalú jogügylete.

A halál esetére szóló ajándékozás abban különbözik az egyszerű ajándékozástól, hogy a vagyontárgy csak az ajándékozó halála után lesz a megajándékozotté, továbbá feltétele, hogy a megajándékozott az ajándékozót túlélje. Az öröklési szerződés lényege pedig, hogy az örökhagyó meghatározott életjáradékért, tartásért vagy gondozásért cserébe – vagyona, annak egy meghatározott része vagy meghatározott vagyontárgyak tekintetében – örökösévé nevezi azt, aki a gondját viseli. Mivel ebben az esetben is a tartásért, gondoskodásért cserébe adott lakás vagy vagyontárgy tulajdonjoga csak az örökhagyó halálát követően száll át az örökösre, ez a szerződés garanciát jelenthet az örökhagyónak arra, hogy élete végéig gondját viselik. Az öröklési szerződés jóval gyakoribb, mint a halál esetére szóló ajándékozás - tették hozzá.