Súlyos sebeket ejt a válság a legtöbb magyaron: így ne őrülj bele, ha nem elég a pénzed semmire

Elég nagy bajban vannak a magyarok az Eurostat adatai szerint: 2021-ben ugyanis a lakosság 34,8 százaléka egyáltalán nem tudott volna megbirkózni egy váratlan, nagyobb összegű kiadással, ez a helyzet azóta feltehetően tovább romlott. Ráadásul – ahogyan arról már korábbi cikkünkben is írtunk – a 65 év felettiek között ez az arány még rosszabb: 43,4 százalékuk nem tudna anyagilag kezelni egy olyan problémát, mint valamelyik nagyobb háztartási gép tönkremenetele, annak javítása vagy esetlegesen a cseréje. Ez a helyzet pedig azóta valószínűleg csak romlott, hiszen a nyugdíjas termékinfláció decemberben 26,5 százalék volt, miközben a januári nyugdíjemelés mindössze 15 százalék.

Tóth Dávid, pénzügyi mentor szerint az, hogy valaki egy ilyen kiadást nem tud megengedni magának viszont koránt sem köthető korosztályhoz. A szakértő tapasztalatai azt mutatják, hogy a kép vegyes, tehát minden korosztályban az látható, hogy egyéni hozzáállás kérdése, hogy tud-e valaki megtakarítani, vagy sem.

A pénzügyi tudatosság terén óriási különbségek vannak akár az egy munkahelyen dolgozó egyforma bért kereső emberek között is. Ismerek olyanokat, akik alig keresnek többet a minimálbérnél a fizetésük még az átlagbért sem éri el mégis van egy pénzügyi tervük és minden hónapban abból a kevésből egy picit félretesznek és próbálnak takarékoskodni és így megélni. És ennek az ellenkezőjét is látom, hogy rengetegen vannak, akik havi egymillió forintos fizetés mellett is panaszkodnak, hogy ebből nem lehet kijönni nem marad semmi, amit félre tudnának tenni

– vélekedett Tóth Dávid, aki a fentiek miatt is óriási a felelőssége az egyénnek abban, hogy meg tud-e pénzt takarítani, vagy sem. A szakértő szerint ugyanis könnyű a legtöbb esetben valami másra, például a gazdasági helyzetre fogni azt, hogy nem rendelkezünk félretett pénzzel.

A legtöbb embernek, aki nem rendelkezik megtakarítással azért nincs megtakarítása mert elkölti a teljes bevételét. Nem azért költi el, mert annyira kevés a bevétele hanem azért, mert ezt szokta meg, hogy akármennyit is keres ha ez több millió forintos összeg akkor is a teljes pénzt a hó végéig el kell költeni. Persze a saját felelősségünkkel nagyon nehéz szembenézni ezért inkább maradnak a külső körülmények, amiket lehet okolni. Aki nem változtat ezen a mentalitáson az akár mennyit is fog keresni, soha nem fog tudni félretenni. Az efféle mentalitás miatt van például rengeteg olyan lottó nyertes, akik a nyereményüket néhány év alatt elköltötték és most nagyobb szegénységben élnek, mint a nyeremény előtt

 – magyarázta a szakértő. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy – ahogyan Tóth Dávid fogalmazott – az elmúlt években kevés volt az olyan befektetési lehetőség, ami biztos, kockázatmentes és valóban az infláció feletti hozamot tudta volna biztosítani. Mindössze az Államikincstárnál lehet ilyen lehetőségeket találni.

De hol kezdjük el a spórolást?

A könyvben azt tanácsolom az olvasóknak, hogy akkor tegyenek félre pénzt amikor a hó elején megérkezik a számlájukra és még van miből félretenni. Ez azért fontos mert az agyunk mindig annyi pénzből gazdálkodik amennyi van a számlánkon vagy a pénztárcánkban és a hó végéig el is fogjuk költeni az összeset ezért nem marad már a hó végén mit félretenni

– tanácsolja Tóth Dávid. Mindezek mellett az is fontos, hogy ezt a pénzt fizikailag különítsük el, például utaljuk el egy megtakarítási számlára, ugyanis amíg ez nem történik meg, vagy nem fektetjük be azt, addig égetni fogja a zsebünket. Ezen a ponton pedig felmerül a kérdés, hogy mégis mibe érdemes fektetnünk a pénzünket, ha már sikerült egy kézen fogható összeget megspórolnunk.

Kezdő lépésnek az állampapírokat javaslom. Az állampapírok a legkockázatmentesebb befektetési eszközök. Számomra most jó befektetési lehetőségnek tűnik például az infláció felett kamatozó Prémium Magyar Állampapír. Azon felül, hogy infláció feletti kamatot biztosít bármikor szabadon eladható így biztosítva van az is, ha hirtelen szükségünk van pénzre akkor van mihez nyúlni

– mondta a pénzügyi szakértő, aki szerint annak, akinek van már egy nagyobb megtakarítása és kedve is van hozzá, annak érdemes körbenéznie az osztalék fizető részvények között is.

EZ IS ÉRDEKELHET

Magyarok tömegei sétálhatnak bele a kegyetlen hitelcsapdába: csak így kerülhetik el a csődöt

Bár egy hitel gyakran legnagyratörőbb álvaink megvalósításának kulcsa lehet, ugyanilyen könnyen taszíthat durva adósságcsapdába. Érdemes hát résen lenni, már az igénylésnél.

Ez már egy kockázatosabb befektetési forma viszont hosszútávon magasabb hozammal kecsegtet, mint az állampapírok hozama. Az osztalék fizető részvényekbe történő befektetés azért is jó, mert az évek folyamán kialakíthatunk magunknak egy osztalék portfóliót, ami jövedelem kiegészítésként is szolgálhat számunkra, amit a folyamatosan a számlánkra érkező osztalékok biztosítanak

– magyarázta Tóth Dávid.

Azonban a jelenlegi gazdasági helyzetben azoknak, akik önhibájukból, vagy azon kívül nem sikerül pénzt megtakarítani és a hónap vége már a hónap elején beköszönt sokszor nemcsak anyagilag, de mentálisan is megterhelő lehet ez az időszak. Ilyenkor pedig hajlamosak vagyunk átesni a ló túloldalára: vad költekezésbe kezdünk, vagy éppen ellenkezőleg, nem merünk semmire sem pénzt kiadni.

Minden korosztály nehezen viseli a válságot

Arra is kíváncsiak voltunk, mennyire viseli meg a magyar lakosság mentális egészségét a nehéz gazdasági helyzet. Dr. Makai Gábor, klinikai szakpszichológus úgy fogalmazott lapunknak, hogy a probléma onnan eredeztethető, miszerint permakrízisben élünk immáron évek óta. Ez azt jelenti, hogy egy állandósult krízishelyzet vesz minket körül, amihez hozzátartozik a bizonytalan gazdasági helyzet is, ami mindenki életére kihat.  

Alapvetően több kihívás elé állít minket az élet, ami pedig nyomasztó. Gondolok itt a több éve fennálló egészségügyi fenyegetettségre, ami ugye mind a mai napig jelen van. Erre jön rá a háborús helyzet is. Ezek a kihívások pedig úgymond kihatással vannak a mindennapi életünkre

– fogalmazott a pszichológus, aki szerint a helyzet egyetlen megoldása az, hogy meg kell tanulnunk alkalmazkodni az új helyzethez. 

Minden ember szembesül azzal, hogy egy másfajta stratégiát kell alkalmaznunk, mint eddig ahhoz, hogy meg tudjunk küzdeni a történésekkel. Ennek nyitja pedig az alkalmazkodás. Az elmúlt pár évben mindenki kénytelen volt átgondolni, hogy hogyan lehetne spórolni és alapvetően a realitás talajára kerültünk

– mondta Dr. Makai Gábor, aki hozzátette, hogy az egyes generációk megküzdési stratégiája nagyon különböző lehet. A klinikai szakpszichológus szerint ugyanis az, hogy elkezd valaki bezárkózni, és szinte ész nélkül spórolni sokkal inkább jellemző az idősebb generációra, akiknek személyes tapasztalata van azzal, hogy milyen nélkülözni. Ezzel ellentétben a fiatalabbak – akiket ezért sokszor jellemeznek azzal, hogy felelőtlenek – inkább a skála másik végletét képviselik: költekezésbe kezdenek, mintha minden mindegy lenne.  

Ebben az esetben a generációs különbségek tetten érhetőek: azt látom, hogy a fiatalabbak kevésbé pánikolnak, élik meg ezt a helyzetet annyira nyomasztónak és veszélyesnek, mint az idősebbek. Nekik egy háborús helyzet miatt összeszűkül a gyomruk, hiszen akár ő vagy a szülei megélték ezt, így van tapasztalás arról, hogy milyen nélkülözni. A pénzszórás és a felelőtlen viselkedés, az, hogy felélem mindenem, nem érdekel semmi szintén egy szélsőséges reakció, hiszen ezt is a félelem, a tehetetlenség eredményezi. Ugyanúgy, mint azt, hogy valaki befelé fordul és spórol, amennyire csak tud  

– magyarázta el a szakember, hozzátéve, hogy egyik véglet sem elfogadható, nem tartható fenn sokáig az az állapot. A cél az, hogy az arany középutat megtaláljuk, azaz ne kezdjünk vad költekezésbe, mintha nem lenne jövőnk, de ne költsünk közben magunkra is, és ne csak a létfenntartáshoz szükséges minimumra adjunk ki pénzt. Persze akkor, ha megtehetjük, hiszen sokan vannak, akik hónapról-hónapra élnek és próbálják beosztani a pénzüket. Őket viseli meg ugyanis a legjobban a válsághelyzet. Lényeges, hogy újra és újra keretezzünk, álljunk meg és gondoljuk végig, hogy min tudok változtatni, mit tudok én tenni, hogy a kialakult helyzettel adaptívan megküzdjek.

A kisemberek többsége általában hónapról hónapra él, és ezt próbálja beosztani. Ezek az emberek pedig jobban el tudják fogadni a helyzetüket, és nem gondolkoznak világmegváltó tervekben. Ennek ellenére tény, hogy a fenyegetettség, az instabilitás, az elhúzódó bizonytalanság és az, hogy valakinek kevés pénze van az egy belső feszültséget tud okozni. Azokat az embereket érinti a leginkább a jelenlegi gazdasági helyzet, akik nemhogy spórolni nem tudnak, de le is kell mondaniuk valamiről. A többség viszont abba a kategóriába tartozik, akik kevesebbet tudnak félretenni. Ez pedig szintén frusztrációs tényező. Az pedig újabb stresszforrás, ha van egy hirtelen jött kiadás, amit nem tudok esetleg eszközölni  

– tette hozzá Dr. Makai Gábor. 

Az pedig, hogy szorongunk a jelenlegi gazdasági helyzet, a koronavírus és a szomszédunkban dúló háború miatt teljesen érthető reakció. Erre az állandósult stresszforrásra, szorongásra pedig az egyetlen megoldás az, ha igyekszünk a lehető legjobban tervezni, és alkalmazkodunk a jelenlegi helyzethez.