Ezek lehetnek 2023 nagy befektetései: most nagyot szakíthatsz a nemzetközi helyzeten

2023-ban a globálisan emelkedő kamatkörnyezet és más világszinten tapasztalható tendenciák is a befektetők hasznára lehetnek, állapították meg a Pénzcentrum által megkérdezett szakértők. Bár a tavalyi évet jellemző bizonytalanság velünk marad, sőt a politikai és gazdasági kockázatok még fokozódhatnak is, a krízis számos szektor papírját vonzóbbá teheti majd.

Az általunk megkérdezett szakértők szerint emellett a világ folyamatos változása befektetéseink gyakrabb újragondolását is indokolhatja, lássuk hát mibe érdemes beszállni lakossági kisbefektetőként az idei esztendőben.

Nem látszik a globális folyamatok lassulása

A megváltozott kamatkörnyezetnek köszönhetően akár már a pénzpiaci alapokkal is kétszámjegyű hozamokat lehet elérni. A változás oka a globálisan emelkedő kamatkörnyezet, ami a rövid állampapírok hozamát is jelentősen megemelte. A 3 hónapos diszkont kincstárjegy hozama most majdnem 12 százalék, az egyéves papírok esetében pedig közel 14 százalék a referenciahozam.

A pénzpiaci befektetési alapok rövid lejáratú eszközöket tartalmaznak, általában éven belül lejáró diszkontkincstárjegyeket, betéteket - árulta el Paku Dénes, az Aegon szakértője.

Ez pedig a lakossági befektetők számára is érdekes lehet, hiszen ma már akár egy egyszerű pénzpiaci alap is magasabb hozamot tud elérni, mint az évekig szuperállampapírként emlegetett Magyar Állampapír Plusz, mely fix 5 százalékos éves hozamával ma már egyre kevésbé vonzó - folytatja a tanácsadó.

Hiba lenne egyetlen dolgot kiemelni egy ilyen kérdés kapcsán. Látni kell, hogy gyökeresen megváltozott a világ körülöttünk így, ez arra kényszerít minket is, hogy a nagy stabil igazságok helyett, folyamatosan változtassunk a befektetéseinken és nem mellesleg a véleményünkön. Keynes híres mondása „Uraim, ha változnak a tények változtatom a véleményem”. Amikor a jövő évi ideális befektetési portfólióról elmélkedtem, akkor épp néhány napja érkeztem egy befektetői konferenciáról, ahol régiós vállalatok menedzsmentjeivel találkoztam - véli Gyurcsik Attila, az Accorde Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója.

A megatrendek dönthetik el, melyek lesznek a nyerő szektorok

Balásy Zsolt, a HOLD Alapkezelő portfóliókezelője szerint pedig ha az ember hosszú távon gondolkozik, akkor eleve semmi jelentősége, hogy melyik évben vagyunk. Annak van jelentősége, hogy olcsó vagy drága az az eszköz. Aztán hogy az olcsóságból és a hosszú távon gondolkozásból melyik évben jön ki a remélhetőleg jó hozam, már másodlagos kérdés. Akár 2023-ban is, amit olyasmivel tudunk alátámasztani, hogy olyan rossz éve egy 60-40 kockázati portfóliónak, mint a 2022-es, még sose volt. Az olcsó eszközre általánosságban a javaslatunk pedig idén is a value részvények.

Jelenleg az Alapkezelőnél az alábbi lehetőségeket látják "olcsónak", bár a különbség (ahogy a portfóliókezelő is hozzáteszi) nyilván ezek között is igen nagyok:

Lengyel részvények:

• az energia szektor utálata ugyan 2022-ben sokat enyhült, de így is túlzott – a lengyel piacon nagy ezek súlya
• közel van a háborúhoz, és egy kiterjedt portfóliót kezelő alap gyakran mondja azt, hogy minél messzebb akarok befektetni Putyintól
• a jelenlegi kormány ott sem befektetőbarát, de szerencsésebb országokban kormányok jönnek, s mennek
• a WIG index két hónapja annyi volt, mint a 2008-09-es válság legalján és most sincs sokkal magasabban

Görög részvények:

• itt még mindig a 2008-09-es válság hatásait látjuk, nyugodtan mondhatjuk, hogy ez az ország aztán rendesen felélte 2008 előtt a jövőjét
• ez azonban nem mindig lesz így, a makromutatók már kiegyenesedtek, a Covid-sokk óta az utazás is kezd helyreállni és itt még bőven van tere az emelkedésnek a normalitás visszatértéhez – ciklikusan olyasmi ez, mint a magyar piac 2012 tájékán (gondoljunk az azután megindult ingatlan boomra)

Régiós távközlési részvények:

• Ez is egy nagyon olcsó szektor, stabil jövedelmezőséggel, és sok ciklikusnak mondható potenciális pozitív katalizátorral, amelyekben idővel inkább enyhülés jöhet: a piacot sokként érő kamatnormalizáció idén, vagy hogy a szektor nem emelt árakat mintegy 6 éve és az MTEL esetén az osztalékpolitika sem nagyon lehet kevésbé befektető barát.
• Ráadásul amíg egy évtizede a távközlési szolgáltatók nem emeltek árat, most minden szereplő elkezdi beépíteni az inflációt az árazási politikájába.

Nem hosszú durationű régiós devizás kötvények (szuverén és vállalati):

Ha valami igazán drága volt 2021-ben, azok a kötvények voltak. Ebben óriási enyhülés jött globálisan is, de itt a háború még inkább menekülésre ösztönözte a befektetőket. Nem túl nagy kibocsátói kockázat mellett már vannak euróban 4-5-6-7 százalékos hozamot ígérő kötvények. Ha pedig valaki forintban szeretne maradni, akkor ehhez a fedezéssel az elmúlt években megszokott 1-2 százalékos helyett most a következő évre 10 százalék feletti többlethozamot kaphat.

Gyurcsik Attlia is a régiós részvénypiacokat emeli ki, melyek megfogalmazás szerint jelenleg elképesztően olcsóak. A vállalatok erős mérleggel, jól felkészülve a legrosszabbra vágnak neki a 2023-as évnek, miközben a részvényárfolyamok a fenti optimizmus töredékét sem sugározzák. Szóval nem kis túlzás azt állítani, hogy a lengyel, román, görög, osztrák vállalatok részvényei elképesztően jó hozamot kínálnak, nagyon olcsón megvehetőek. Inflációs környezetben reáleszközt tartani pedig nem kellene, hogy rossz üzlet legyen. Ugyanakkor nem tudok eltekinteni attól, hogy miért is teljesített ez a régió a fentiek ellenére ilyen gyengén idén. Ez alól egyébként a román és a görög piac kivétel, de a lengyel, az osztrák, vagy például a magyar nem. Az ok pedig a szomszédunkban dúló háború, amely elrettenti a befektetők egy jelentős részét ezektől az országoktól - fejtette ki a szakértő.

Paku Dénes szerint érdemes a befektetési piacot két területre bontani, ha a kiemelkedő szektorokat keressük. Ezek közül egyik alatt a hagyományos iparágakat, másik alatt a globális megatrendeket érti.

A hagyományos iparágak közül a bankok és az olajipar lehetnek felülteljesítőek. Ezek az iparágak rekordprofitot termeltek, ezt az extra nyereséget, vagy annak egy részét egyelőre különböző adók formájában elvonják a cégektől, de a részvények árfolyamából ezek a terhek szépen lassan kiárazódnak - véli a szakértő.

A megatrendekre térve: Nemrég, 2022.11.15 én érte el a Föld lakosság a 8 milliárd főt. Becslések szerint 2058-ra már 10 milliárd ember fog élni a bolygón. Nekik pedig enniük kell. Ennek tükrében nem meglepő, hogy az élelmiszer- és agrobiznisz lehet az egyik ágazat, amely átlagon felüli növekedéssel és így szép árfolyamnyereséggel kecsegtet. Rizs, búza, szója, kukorica – ezekből egyre többre lesz szükség, ráadásul egyre szeszélyesebb időjárási viszonyok között. Borítékolható a trendszerű áremelkedés. Ezek a szektorok továbbra is porondon fognak maradni.

Továbbra is hódító iparág lehet a robotika. Nemcsak a termelő iparágakban, hanem az orvoslás terén is igazán népszerű, hiszen sokkal precízebb műtéteket lehet végrehajtani az orvosi robotika segítségével.

Az elöregedő társadalmunk miatt a biztosító társaságok is jól teljesíthetnek, illetve az egészségügy, hiszen egyre több vitamint és gyógyszer fogyasztunk. Az előrejelzések  szerint 2019 és 2050 között a 65 év felettiek száma világszerte több mint várhatóan kétszeresére fog nőni és eléri a 2 milliárd főt, míg a 25 év alattiak száma az előrejelzések szerint eléri a csúcsát, majd enyhén csökkenni kezd.

Az egyre dráguló energia árak miatt újra előtérbe kerülnek az energia hatékonysággal foglalkozó cégek. A világ arra törekszik, hogy nettó zéró károsanyag kibocsátó legyen, ám ez egyedi kihívások elé állítja a fém és bányászati vállalatokat - összegez Paku Dénes.

Az arany szerepe továbbra is inkább a diverzifikáció

Az Aegon szakértője az infláció aranybefektetésekre gyakorolt hatásaira vonatkozó kérdésünkre elárulta, hogy a tartósan magas kamatkörnyezet nem teremt kedvező feltételeket a nemesfém számára, hiszen a kötvények egyféle alternatívaként szolgálhatnak, ezzel pedig nyomást gyakorolna  az arany árfolyamára. 

Ezért szerinte az aranyra is úgy kell tekinteni, mint diverzifikációs – azaz kockázatmegosztó-csökkentő tétel. Helye van a portfólióban, de kérdés, hogy mekkora mértékben.

Ebben Balásy Zsolt is egyetértett vele. A szakértő szerint az arany árát (is) nagyon sok dolog mozgatja, ráadásul az infláció helyett is a reálhozam számít inkább. Azaz, hogy milyen kötvényhozamot kapunk az inflációhoz képest. Az pedig most kifejezetten magas az elmúlt évekhez képest. Szóval a helyzet nem olyan egyszerű, hogy infláció marad, tehát arany, de ettől függetlenül mi is tartunk belőle diverzifikációs céllal.

Kis kockázattal is elérhető a stabil hozam

Aki a legkisebb kockázattal akar hozamot realizálni, annak ott vannak a pénzpiaci, tőkevédett alapok, melyek célja, hogy stabil, alacsony kockázatú befektetési formaként funkcionáljon, ám a banki hozamoknál magasabb hozamot nyújtson a befektetőknek - árulta el Paku Dénes.

Vagyis ez nem elsősorban a kötvény- vagy részvénybefektetés alternatívája, hanem a bankbetété vagy a készpénzé. A likviditás biztosításának érdekében az alap elsősorban magyar államkötvényeket és diszkontkincstárjegyeket, valamint a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott kötvényeket kívánja portfóliójában tartani. 

Nőnek a kockázatok, számos eszközt érdemes kerülni

A folyamatos USA-Kína hideg-, vagy nem hideg háború egy olyan veszélyforrás, aminek sok dolog kitett, de nem tudjuk ez hogyan alakul éppen jövőre - árulta el az Aegon szakértője. Jövőre is érdemes kerülni a drága befektetési eszközöket - árulja el az erre vonatkozó kérdésünkre -, pláne ha még nem is estek idén. Ezek között a magyar ingatlanpiac az első sorba kívánkozik: drága és vélhetően esni fog - jegyzi meg Balásy Zsolt.

Az Aegon Alapkezelőnél úgy látják, hogy a korábban megtapasztalt esetek miatt sokan elpártoltak a kriptovalutáktól és ezen eszközök esetén akár több csontváz is kieshet a szekrényből.

Nem feltétlenül kiváló  befektetési lehetőségként értékelnénk a magyar ingatlan piacot, mert egy kötvény befektetéssel talán biztosabb hozamot remélhet a befektető, mint a klasszikus tégla és malter kombinációval.

Az elmúlt 10 év megatrendjeinek, úgy tűnik, vége. A FANG vállalatok (Facebook, Amazon, Netflix, Google) tőzsdei értéke trillió dollárral csökkent (ez nagyjából a londoni tőzsde teljes piaci kapitalizációja), de ez sem jelenti azt, hogy az ilyen részvények olcsók lennének. Az elmúlt évtizedek támogató tényezői már nem állnak fenn, viszont az elmúlt évek sikernevei még mindig túlárazottak - összegez Paku Dénes.