Elfelejthetjük a szuperállampapírt: itt tényleg jobb helyen van a pénzünk?

Bár az infláció emelkedésével sokat vesztett fényéből a korábban csak szuperállampapírként emlegetett Magyar Állampapír Plusz (MÁP+), a lakossági állampapírokon belül még mindig ebből van a legtöbb jelenleg a piacon. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) adatai szerint szeptember 15-én a forgalomban lévő lakossági állampapír állományból

Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) 3763,79 milliárd forint volt, míg az inflációkövető Prémium Magyar Államkötvényből (PMÁK) 3667,65 milliárd forint. Az Egyéves Magyar Állampapírból (1MÁP) 1018,71 milliárd forint, a Kincstári Takarékjegyből (KTJ) 254,56 milliárd forint, a Bónusz Magyar Állampapírból (BMÁP) 55,9 milliárd forintot birtokoltak a befektetők.

Látszik tehát, hogy sokan ragadtak bele a szuperállampapírban annak ellenére, hogy a sávos kamatozású 5 éves kötvény a hozam alapján már messze nem olyan vonzó, mint megjelenésekor, 2019-ben volt. (A kötvény kamata az első félévben 3,5, a második félévben 4, a második évben 4,5, a harmadik évben 5, a negyedik évben 5,5, az ötödik évben 6 százalék. A papír kamata a futamidő alatt újra befektetésre kerül, a kamatos kamatozást is figyelembe véve az elérhető hozam az öt év alatt évi átlag 4,95 százalék.)

Erős ajánlatokkal szállt versenybe az állami kibocsátó

Azt már jó ideje látják tehát a MÁP+ tulajdonosok, hogy az öt év alatt, éves átlagban az öt százalékot épphogy súroló kamat, évi 15 százalék fölötti infláció mellett szerény hozam, ám elég nagy volt a tanácstalanság azt illetően, hogy melyik papírra érdemes cserélni a korábbi sztárt.

Nos, a szeptember 26-án megjelent új állampapírok – a Bónusz Magyar Állampapír (BMÁP 2025N), és a két inflációkövető Prémium Magyar Állampapír (PMÁP – 2027J és 2029I) – feltételei elég meggyőzőek ahhoz, hogy ne kelljen sokáig hezitálni a cserét illetően. A kérdés már csak az, hogy a kibocsátásra kerülő kötvények közül melyiket válasszuk, ha kiszállnánk a szuperállampapírból.

Mindkét kötvénytípus korábbról már ismert az állampapírpiac befektetői előtt. Változó kamatozású kötvények. A Bónusz Magyar Állampapír kamata a diszkontkincstárjegyek (dkj) aukciós hozamai alapján alakulnak. A Prémium Magyar Állampapíroknál a referenciaérték az infláció alakulása. A papíroknál a referenciarétékhez némi bónusz is kapcsolódik.

Ami újdonság, és figyelemfelkeltő a mostani sorozatokban az az, hogy az induló kamat éves szinten mindegyiknél meghaladja 11 százalékot – ahogy azt már korábban beharangozták. A Bankmonitor megnézte, mit jelentenek a fentebbiek konkrétan az új sorozatokra vonatkozóan!

Mennyit hoz a Bónusz Magyar Állampapír, és mikor éri meg vásárolni?

A BMÁP-ot 2019 óta (amióta a MÁP+ a piacra kerül) nem bocsátottak ki. Előtte a 12 hónapos dkj hozamokhoz igazították a kamatot, az aukciós átlaghozamot megtoldva némi kamatprémiummal. A szeptember 26-tól jegyezhető 2025N sorozatjelű BMÁP kamatát negyedévente számolják és fizetik ki. A kamat megállapítása során a referenciaérték a 3 hónapos dkj lesz, a kamatot a kamatfordulót megelőző négy aukción kialakult hozam súlyozott átlaga adja meg. Ehhez adódik majd hozzá az 1 százalék kamatprémium.

Az első kamatperiódus idejére, idei kibocsátás, szeptember 30. és a december 30.-i kamatfizetés közötti időszakra azonban a kamat fix, évi 11,32 százalék. Ennek időarányos részét (3 hónap) kapják meg a tulajdonosok, ami 2,86 százalékot jelent majd az első három hónapra.

Mitől új a két új inflációkövető Prémium Magyar Állampapír?

A két új Prémium Magyar Állampapír kamatozása BMÁP-hoz hasonlóan az első kamatperiódus alatt évi 11 százalék fölötti kamattal indul. A kamat egészen pontosan évi 11,75 százalék. Ennek az első kamatfizetésig terjedő időre fizetik ki az időarányos részét, ami

• a 2027I sorozatjelű PMÁP-nál január 27, így erre a bő 4 hónapra a kamat 3,83 százalék,
• a 2029J esetében pedig az első kamatfizetés február 21, így itt az időarányos kamat 4,64 százalék

Az első kamatperiódus után az éves kamat az előző évi infláció plusz 0,75 százalék kamatprémium a 2027I-nél, illetve 1,5 százalék kamatprémium a 2029J-nél. Mindkét sorozatnál ezt követően a kamatot évente számítják az előző évi infláció plusz a kamatprémium (0,75, illetve 1,5 százalék alapján).

Kifizetik a kamatot, dönteni kell annak esetleges újra befektetéséről

A három szeptember végén piacra kerülő államkötvények egy fontos tulajdonságára fontos az előbbiek mellett felhívni a figyelmet, különösen akkor, ha olyan befektetők vásárolják, akik korábbi MÁP+ kötvényeiket cserélik BMÁP, illetve PMÁP kötvényekre. Nevezetesen arra, hogy itt a kamat nem kerül automatikusan újrabefektetésre. A kamatfizetést követően tehát dönteni kell arról, hogy mit kezdünk a hozammal.

Ezeket a kötvényeket 1 forintos címletekben bocsátja ki az ÁKK (szemben a korábbi nagyobb címletekkel), maradék nélkül lehetőség van tehát a kifizetett kamat újrabefektetéséről, ám a kamatfizetés időpontjára figyelni kell, és ki kell adni a megbízást az új papírok megvásárlásáról. A MÁP+ esetén az automatikus újrabefektetés miatt erre nem volt szükség. Az is lényeges kérdés lehet, hogy az újrabefektetés pillanatában éppen milyen papírok érhetőek el, nincs arra garancia, hogy a jelenlegi feltételek lesznek akkor is érvényben.

Megéri a szuperállampapír az új kötvények valamelyikére cserélni?

Nos, a fentebbiek fényében a jelenlegi piaci helyzetben a válasz egyértelmű igen. Ám a tényleges pénzügyi előny természetesen alapvetően attól függ, hogy mi várható a következő hónapokban a pénzpiacokon.

Egy konkrét példán azonban bemutatjuk, hogy mennyi pénzügyi előnyt jelenthet számunkra, ha a három éve szeptember végén megvásárolt szuperállampapírunkat eladjuk és az így megkapott tőkét az új, idén szeptembertől megvásárolható kötvények valamelyikébe fektetjük.

Az alábbi példában azt hasonlította össze a Bankmonitor, hogy egy 2019 szeptember végén vásárolt Magyar Állampapír Plusz futamidő végéig megtartása, illetve BMÁP, illetve PMÁK kötvényre cserélése esetén milyen hozamkülönbségek érhetőek el. (A csere esetén az első három év hozama értelemszerűen a MÁP+-on elért hozam, és csak az utolsó két évre vonatkozóan vettük számításba az új kötvények hozamát.) Persze 2025N, a 2027J és 2029I kötvények esetében, csak feltételezésekkel élhettünk azt illetően, hogyan alakul majd a kamatuk, hiszen ezek referenciaérték (dkj-hozam, illetve infláció) alakulásához kötött változó kamatozású kötvények. A példában a pénzpiacok várható alakulásával kapcsolatosan egy viszonylag optimista forgatókönyvet vettünk alapul. Azt feltételeztük, hogy

• a jövő év elejétől a hozamok folyamatosan csökkennek majd. A BMÁP esetében irányadó 3 hónapos dkj átlaghozam az idén decemberben 10 százalékon alakul (az 1 százalékos kamatprémiummal együtt így a 2025N sorozatjelű kötvény kamata 11 százalék lesz a következő kamatperiódusra), ezt követően pedig negyedévente 1 százalékpontos csökkenéssel számoltunk, így 2024 őszére az átlaghozam 4, a kötvény kamata 5 százalékra mérséklődik.
• az inflációkövető államkötvényeknél a 2022-es évi fogyasztói áremelkedést 14 százalékra becsültük. A 2027J jövő évi kamatát illetően tehát 14,75, a 2029I esetében 15,5 százalékos kamattal számoltunk.
• A 2023. évi inflációt illetően azzal a reményteljes forgatókönyvvel számoltunk, hogy jövőre, már érdemben mérséklődik a pénzromlást üteme, elérve a 7 százalékot. A két kötvény kamata tehát 7,75, illetve 8,5 százalék lesz.
• A 2025N, a 2027J és 2029I kötvények 2024. évi kamatából csak a szeptember végéig terjedő időszakra vonatkozó arányos részt vettük számításba.
• Azt feltételeztük, hogy a megtakarítók a 2025N, a 2027J és 2029I kötvények után kifizetett kamatot minden esetben újra, ugyanabba a kötvénybe fektetik.
• Ahhoz pedig hogy az abszolút számoknál könnyebb legyen a mértékek összehasonlítása megnéztük, hogy milyen átlagkamatot jelentene a befektetés az egyes alternatívák esetén.

  

A számok önmagukért beszélnek. A konszolidálódó (csökkenő hozamokkal és inflációval jellemezhető) piacon az inflációkövető állampapírok messze fölülteljesítik a Magyar Állampapír Plusz-on és a Bónusz Magyar Állampapíron elérhető hozamot. Messze nem biztos azonban, hogy az általunk felvázolt forgatókönyv szerint alakul majd a helyzet a hazai kötvénypiacon. Így célszerű folyamatosan figyelemmel kísérni az eseményeket, várakozásokat, és ehhez igazítani stratégiánkat.