Rengeteg magyar él tévhitben az öröklés kapcsán: ezen csúsznak el a legtöbben

A külföldi munkavállalás és letelepedés terjedésével, valamint a hazai vállalkozó réteg vagyonosodásával jelentősen nőtt a magyarok külföldi vagyona az elmúlt évtizedben. Jól mutatja ezt, hogy trendszerűen nőttek a külföldi munkavállalók hazautalásai, az Eurostat legfrissebb statisztikája szerint 2020-ban, akkori árfolyamon 1175 milliárd forintot utaltak haza, ennek 86 százalékát uniós tagországokból.

A külföldi vagyongyarapodás egyik következménye, hogy egyre több öröklési ügy nyúlik át a határokon, például úgy, hogy egy uniós állampolgár nem az állampolgársága szerinti országban élt, vagy több tagországban is volt vagyona. Egyre gyakrabban találkoznak a magyarországi közjegyzők a hagyatéki ügyek során valamilyen külföldi vagyonelemmel, például részvényekkel, egy vitorláshajóval, egy horvátországi nyaralóval vagy akár egy Seychelle-szigeteki cégtulajdonnal.

Ilyenkor nemcsak a hagyatéki eljárás lefolytatásának helyszíne válik kérdésessé, hanem akár az is, hogy melyik ország jogszabályai szerint osztják szét az elhunyt örökségét. Az Európai Unió ezért 2015 óta egységesen szabályozza a határokon átnyúló öröklési kérdéseket. Az Európai Öröklési Rendelet meghatározza, hogy mikor melyik tagállam hatóságai folytathatják le az eljárást, és melyik állam jogát kell alkalmazni az öröklésre. Ezzel könnyebbé teszik az örökösök dolgát, időt és energiát spórolnak meg nekik.

A MOKK Adatkutató Alintézetének összesítése szerint 2015 és 2021 között több ezer más uniós tagállamhoz kapcsolódó öröklési üggyel foglalkoztak a magyarországi közjegyzők. Az ügyek majdnem fele Németországhoz kapcsolódott, amelyet jelentős lemaradással, tizennégy százalékkal Ausztria követ, majdnem tíz százalék pedig Romániához kötődik. Eközben Máltához, Ciprushoz és Litvániához öröklési ügyben nem tartozott közjegyzői eljárás az elmúlt hét évben. A legkevesebb ilyen uniós ügy 2020-ban, míg a legtöbb 2021-ben volt, ebben szerepet játszott, hogy a koronavírus első hulláma idején szünetelt a személyes ügyintézés.

Az Adatkutató Alintézet elemzése kitért azokra az öröklési ügyekre is, amelyekben egy magyar állampolgár örökös egy másik uniós tagállamban él. A mintegy ötezerhatszáz ilyen eset több mint negyven százalékában Németországban lakott az örökös, húsz százalékban Ausztriában, tizenhárom százalékban pedig az Egyesült Királyságban.

Megugrott a külföldi végrendelkezők száma

Azt is vizsgálták, hogy a Magyarországon élő uniós állampolgárok közül kik és milyen arányban készítenek végrendeletet. Itt is a német állampolgárok vezetnek, őket az osztrákok, a britek és a hollandok követik. Tizenöt uniós tagország polgárai készíttettek magyarországi közjegyző előtt végrendeletet az elmúlt hét évben. 2020-ban és 2021-ben – vélhetően a világjárvány miatt megnőtt halálozással összefüggésben – a korábbi átlaghoz képest majdnem háromszor annyian rendelkeztek hagyatékukról.

Mi alapján öröklődik a külföldi vagyon?

Az Európai Öröklési Rendelet szerint alapesetben az örökhagyó halála előtti szokásos tartózkodási helye határozza meg, hogy mely ország jogszabályai szerint kell lefolytatni a hagyatéki eljárást. Fontos tudni, hogy ez nem feltétlenül egyezik meg a bejelentett lakcímmel, sem pedig az állampolgársággal.

Ha például valaki magyar állampolgárként Németországban élt életvitelszerűen, akkor alapesetben a németeknél kell megindítani a hagyatéki eljárást. Ilyenkor a magyar állampolgár örökhagyó teljes hagyatékára – a magyarországi ingó- és ingatlanvagyonára is – a német jogszabályok vonatkoznak. Abban az esetben pedig, ha valaki Magyarországon élt, akkor a külföldi vagyonánál is a magyar öröklési szabályok szerint járnak el.

Felül lehet írni az alapszabályt

Mindez azonban nem jelenti, hogy az örökhagyó nem szólhat bele abba, hogy mely ország öröklési rendje legyen érvényes az ő esetében. Végrendeletben kikötheti, hogy az állampolgársága szerinti állam jogát alkalmazzák. Vagyis egy külföldön élő magyar dönthet úgy, hogy a magyar jog szerint örököljenek utána. Ha valaki kettős vagy többes állampolgár volt, akkor bármelyik állampolgársága szerinti jogot kikötheti.

„Az örökhagyó és az örökösök sokat tehetnek azért, hogy egyszerűbbé tegyék, vagy akár a kedvük szerint alakítsák a hagyatéki eljárás menetét. Az örökhagyónak például végrendeletében érdemes meghatároznia, hogy Magyarországon folytassák le a hagyatéki eljárást, ha csak ő élt külföldön, a leszármazói pedig idehaza” – mondta Parti Tamás, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnökhelyettese, az Adatkutató Alintézet vezetője. Hozzátette, hogy ha külföldön, valamelyik uniós országban folytatják le az eljárást egy olyan örökhagyó esetében, akinek Magyarországon is van vagyona, az örökösök egyes esetekben gyorsíthatják az eljárást, ha egy magyarországi közjegyzőtől Európai Öröklési Bizonyítványt kérnek. Ezzel az egész unióban elfogadott okirattal tudják igazolni a magyar jog szerinti öröklési jogállásukat.