10-ből 8 magyar fogyaszt boltban kapható gyorsfagyasztott, panírozott húsokat, de nem mindegy hogy készítjük el őket.
A pandémiát követő időszakban gyorsuló és az orosz-ukrán háború óta durván elszálló infláció, az élet egyéb területein tapasztalható áremelkedés mellett a banki szolgáltatások költségeinek rég látott ütemű drágulásával is keseríti a magyarok életét. Az átlag hazai fogyasztó számára pedig egyáltalán nem elhanyagolható kiadás egyes bankszámlák havi költsége sem. A bankok díjszabása pedig, bár gyakran tényleg borsos, sokszor nem is önmagában kedvezőtlen, csupán nem illeszkedik mindenki költési szokásaihoz. Sokan ráadásul tisztában sincsenek a különböző jogcímeken felszámolt, változatos díjakkal. Pedig csak odafigyelés kérdése lenne, hogy súlyos pénzeket spóroljunk meg hónapról hónapra. Elég csupán pár évente utánajárni, mennyire passzol számlacsomagunk aktuális életvitelünkhöz és ennek megfelelően körbenézni bankuk és a többi pénzintézet ajánlatai között. Bár lehet a kényelem mást diktál, komoly pénzeket spórolhatunk, ha meglépjük a számlacsomagváltást.
Az áremelkedés mértéke, az MNB minden törekvése ellenére továbbra is hónapról hónapra gyorsul, Európa és a világ túlnyomó részéhez hasonlóan Magyarországon is. A tomboló infláció miatt pedig nem csak a boltok polcain szembesülünk soha nem látott árakkal, hanem egyéb területeken is a bőrünkön érezhetjük, hogy életünk egyre drágább.
Ez alól a banki ügyleteink sem számítanak kivételnek. Így érinti például a megtakarítások felhalmozásához, de manapság szinte munkabérünk kézhez kapásához is elengedhetetlen bankszámlákat is, aminek költségei az aktuális inflációs környezetnek megfelelően változnak évről évre.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a Pénzcentrummal tavaly közölt statisztikáinak tanúsága szerint 2010 és 2020 között a számlavezetés díja két és félszeresére, a készpénzfelvétel költsége pedig duplájára nőtt és a rendszeres átutalás díja is 40 százalékkal emelkedett. Az alapvető banki költségek - ide értve a csoportos beszedés, illetve az eseti átutalás díját is - a 2020-as évi átlaghoz képest 2021 júniusára pedig 3,3-5,6 százalékkal lettek magasabbak.
Amíg 2010-ben még átlagosan 4250 forintot fizettek a magyar bankolók kártyahasználati költségként, 2021 júniusára ez az összeg 6270 nőtt. De 12 évvel ezelőtt 20 ezer forint ATM-ből való felvétele is csak 250 forintba került, tavaly júniusban ezzel szemben már 519 forint, vagyis a felvett összeg 2,6 százaléka volt. Ráadásul éppen egy évvel ezelőtt még az infláció is "csak" 5,1 százalékos volt.
Mindennek tetejében a nemrég kivetett különadó a bankokat is súlyosan érinti, így joggal joggal lehet tartani attól is, hogy változhat többek között a tranzakciós illeték is, mivel a kormány figyelmeztetése ellenére, miszerint nem hagynák, hogy ez a fogyasztókon csapódjon le, már több bank jelezte, hogy ezt át fogják hárítani. A dologra már a jegybank is készül, ezért a pénzügyi különadók és a tranzakciós illeték változása kapcsán kiemelten vizsgálja a hitelintézetek díjszabásainak változásait, szükség esetén haladéktalanul vizsgálatot indít a jogsértő pénzügyi intézményekkel szemben.
Idén pedig a KSH jelentése szerint már májusban 10,7 százalékos volt az általános drágulás mértéke, az infláció hatása pedig egészen direkt módon megjelenik a banki szolgáltatások díjszabásában is. A bankok ugyanis a hitelek esetében jellemzően az előző évre év fogyasztói árindexének megfelelően állapítják meg díjaikat. A bankszámlákra viszont koránt sem vonatkozik olyan szigorú szabályozás, mint a hitelekre, így a pénzintézetek akár év közben módosíthatnak díjaikon. Azért nem arról van szó, hogy a bankok tetszőlegesen módosíthatják a számlaköltségeket. A díjakat csak a jogszabályban, illetve az adott pénzintézet üzletszabályzatában foglalt esetekben változtathatják meg. Az üzletszabályzatban mindig szereplő tételek a következők:
- Adózási szabályok változása.
- Jogi környezet változása.
- Bank által igénybe vett szolgáltatások változása.
- Az előző évi fogyasztói árindex, azaz az infláció alakulása.
Ezen felül számos egyéb tényező is szerepelhet a bankok szabályzatában, azonban a legtöbb pénzintézetnél az infláció megjelenik a díjváltozás lehetséges okaként. Az árváltozásról fontos tudni, hogy az nem automatikus, csupán a lehetőséget tartják fenn a bankok. Persze szükség esetén általában élnek is vele.
Az OTP Bank például nem is rejti véka alá, hogy az előző évi infláció mértékével automatikusan módosítja a számlaköltségeket. „A szerződés alapján felszámított fix díjak, költségek – beleértve a százalékos mértékben meghatározott díjak fix minimum és maximum értékét is – a Központi Statisztikai Hivatal által, a Központi Statisztikai Hivatal honlapján közzétett előző évi éves fogyasztói árindex (infláció) alapján, annak mértékével, évente, a megelőző év december 31-i mértékhez képest automatikusan (a matematikai kerekítési szabályokat figyelembe véve) módosulnak, a honlapon történt közzétételt követő második hónap első napjától.” Az idei évben persze számos más pénzintézetnél is megtörtént az 5,1 százalékos, a következőben pedig a tomboló inflációnak hála jöhet egy ennél jóval nagyobb mértékű emelés.
Ez is rámutat, milyen fontos, hogy pénzügyeinket rendszeresen - évente legalább egy alkalommal - átgondoljuk. Ez pedig hiteleink rendezésén felül bankszámlacsomagunk díjtételeinek végigtekintését is érintse. Ezek ismeretében pedig érdemes lehet meggondolni az esetleg váltást is. A magyar piac ugyanis, hiába van tele túlárazott konstrukciókkal, kellő utánajárással igen kedvező ajánlatokat is találhatunk. A Pénzcentrum most kigyűjtötte, milyen szempontokat érdemes leginkább figyelembe vennünk.
Az MNB szerint is drága a bankolás
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2021-es Fizetési Rendszer Jelentésének megállapítása is visszaigazolja a fogyasztói tapasztalatokat, a magyarországi bankszámlák költségei bizony igen magasak.Többek között a számlavezetésért és a megbízásokért is nagyon sokat fizetnek az ügyfelek, ez pedig nem csupán a fogyasztók pénzét viszi, de a jegybank szerint gátja lehet a pénzügyi rendszer fejlődésének is.
Az MNB statisztikái alapján tavaly a lakosság 60 százaléka havi ezer forintot meghaladó összeget fizetett a bankszámlájáért.
De több mint 400 ezer olyan ügyfelet is találni, akik havi 5 ezer forintnál is többet fizet számlacsomagjának különböző díjtételei után. Egy átlagos magyar számára havi 1600 forintos kiadás a bankszámla, a legalább havi egy átutalási megbízással is élők esetében pedig átlag 2000 forint a teljes csomag költsége. Ez egy átlag ügyfélnek éves szinten 19 és 24 ezer forint közötti - jó eséllyel felesleges - kiadást jelent. Az, hogy ezek az összegek mennyire magasak, akkor igazán szembetűnő, ha végigböngésszük az egyes bankok legkedvezőbb konstrukciót. Erre kiváló módszer a Pénzcentrum kalkulátora.
A többségnek megérné váltani
Ha nem a relatív közelmúltban (1-2 éven belül) nyitottunk bankszámlát, nagy esély van rá, hogy érdemes csomagot, de akár bankot is váltanunk. De hiába nem lehet eléggé hangsúlyozni az állandó újragondolás fontosságát, csak igen kevesen teszik meg ezeket a lépéseket.
Ezért is találni Magyarországon rengeteg olyan embert, akik hosszú évekkel ezelőtt nyitottak számlát és azóta rá sem néznek az érvényben lévő kondíciókra, csak fizetnek a számlacsomag után, mint a katonatiszt. Pedig simán lehet, hogy az azóta eltelt időben gyökeresen megváltoztak bankolási szokásai.
Az, hogy havonta mennyi pénzünket viszi el a bankszámlánk fenntartása számos faktor függvénye. A képlet része például, hogy hány csoportos beszedési megbízást adunk, hány alkalommal utalunk, vagy hogy használunk-e ATM-et. Mindezekből is látható, hogy mennyire könnyen előfordulhat, hogy az évekkel ezelőtti szokásainkhoz igazított számlacsomag ma már sokkal kevésbé számít jó konstrukciónak arra, amire jelenleg használjuk. Megváltozott költési szokásaink újragondolásánál pedig ilyenkor kényelmesebb lehet a váltás.
Fontos faktor az is, hogy a magyarok rendkívül hűséges ügyfelek. Nagyon ritkán váltanak tehát bankot, sőt jellemzően még hitelfelvételnél is a megszokott, ismerős pénzintézet ajánlata mellett döntenek, hiába spórolhatnának gyakran akár milliókat, hogyha körültekintőbbek lennének a szerződéskötésnél.
Ez a meggondolatlanság pedig a bankszámlanyitásnál is igen drága lehet. Nem mindegy ugyanis, hogy havi 1000-2000 forintot költünk a számlacsomagunk után, vagy gyakorlatilag ingyen használjuk azt. Persze a számlacsomag-, illetve bankváltásnak szintén gyakran van költségvonzata, de egy jó választás esetén ez gyorsan megtérül.
Érdemes lehet megnézni havi számlakivonatunkat, vagy, ha teljes képet szeretnénk, akár az egész éveset, és sorra venni mikor, miért és mekkora díjat számolt fel a bankunk. Ha eddig nem tettünk ilyet, könnyen lehet, hogy meglepő tételeket is találunk. Ha pedig ezekkel együtt drágának találjuk a jelenlegit, érdemes lehet végigböngészni a többi elérhető számlacsomagot. Nagy eséllyel találni fogunk olyat, ahol lényegesen kevesebb pénzből kijövünk.
A bankok ugyanis mindent megtesznek, hogy új ügyfeleket szerezzenek, ezért a bankszámlák piacán is nagy a verseny közöttük, aminek része, hogy a számlacsomagok díjszabásával is igyekeznek egymás alá ígérni. Hiába van tehát tele a piac 1000 forintnál is drágább havi költségű ajánlatokkal, egy kis utánajárással ma is találhatunk 0 forintos bankszámlacsomagokat. Hogy megkönnyítsük a döntést, a Pénzcentrum bankszámla kalkulátorával kigyűjtöttük a magyar bankok által jelenleg kínált legkedvezőbb számlacsomagokat.
A táblázatunkra nézve és az eddig leírtakból kiindulva az OTP 313 forintos és az Erste Bank 528 forintos havi költséggel kínált csomagjai például kimondottan vonzónak hatnak az 1000, vagy akár 2000 forintos árú konstrukciókkal szemben. Ez a néhány száz forintos különbség tehát valamelyest érthetővé teszi azt is, ha a már említett, érzelmi alapú döntést hozzuk és az általunk már jól ismert pénzintézettel szerződünk.
Azt is érdemes viszont megnézni, hogy az utóbbi banknál az egyéb költségek is magasabbak, így a csomag valós költsége érzékenyebb arra, hogyan használjuk számlánkat. Ha nem csak az alapszolgáltatásokat tervezzük használni, hanem például a nagyösszegű készpénzfelvétel lehetőségével is élnénk, vagy egyszerűen csak havi két alkalomnál gyakrabban használnánk ATM-et, bizony érdemes az ezekre vonatkozó költségeknek is utánaolvasni a bankok honlapjain, vagy megérdeklődni azokat valamelyik bankfiókban. Az ügyfelek jó része ezekre nem is figyel, pedig jócskán megnövelhetik havi kiadásaikat.
Kigyűjtöttük azokat a kevésbé reklámozott, de fontos tényezőket, amikre mindenképp érdemes odafigyelni, ha most szeretnél bankot, vagy bankszámlacsomagot váltani:
- Meddig tartanak az esetleges akciók, meddig lesznek érvényesek?
- Ha hitelt vennél fel, vagy befektetnél, a kiegészítő termékek költségeit érdemes átvizsgálni.
- Mennyi a számlavezetési/havi zárlati díj?
- Hány átutalást teljesítünk havonta és mekkora összegűek?
- Mennyi az idegen ATM-ből történő pénzfelvétel díja? Mennyire fordulhat elő erre vonatkozó igény?
- Milyen internetes bankolási lehetőség van, és az mennyibe kerül?
- Van-e SMS-értesítési szolgáltatás pénzfelvétel esetén és ha igen, mennyit számol fel érte a bank?
A legolcsóbb számlák persze jellemzően bankolási szokásainktól függetlenül igen kedvező feltételeket kínálnak. Ahhoz viszont, hogy ráleljünk az egyéni szokásainkhoz leginkább passzoló csomagra, érdemes az egyre több felületen, így a Pénzcentrum oldalán is elérhető bankszámla kalkulátor segítségével is körbenézni, amivel személyre szabottan listázhatjuk az egyes pénzintézetek ajánlatait.
A legfontosabb persze az elhatározás amellett, hogy nem maradunk benne csupán kényelemből az idővel kedvezőtlenebbé váló számlacsomagunkban, hanem rendszeresen újragondoljuk költéseinket és utánanézünk annak is, milyen tételekre és mennyi pénzt von le bankunk, ezek ismeretében pedig körbenézünk a piacon, hogy találni-e a jelenleginél kedvezőbb számlacsomagot. Ahogy azt korábban felvázoltuk, ehhez jó eséllyel még bankváltásra sem lesz szükségünk. Nem érdemes azonban késlekedni, hiszen minél előbb tesszük meg ezt a lépést, annál kevesebb pénzünk folyik el feleslegesen, egy mára kevésbé kedvezővé vált bankszámlára.
A Wörtering matricák megkönnyítik a nyelvtanulást a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekeknek.
A "Pisztrángok, szevasztok!" című könyv az online zaklatás és egyéb digitális veszélyek témáját járja körül, különös tekintettel a 7-12 éves korosztályra.
Balogh Petya: Ennyi lelkes, inspirált fiatalt egy helyen még nem is láttam életemben.
Nyílt homoktövis élményszüretet hirdet augusztus-szeptemberre egy Tápió-vidéki, többszörösen díjazott gazda.
-
Még könnyebb lesz a lakástakarékok felhasználása: te mit vennél belőle?
A lakástakarék megtakarítás lényegében bármilyen lakáscélra felhasználható.
-
Te mire költenéd a lakástakarékpénztári megtakarításodat?
A lakástakarék típusú öngondoskodás a piaci változások közepette is képes biztonságot adni.
-
20 éves Magyarország egyik legkedveltebb üzletlánca, a Lidl (x)
Közel 3,5 millió magyar elsőszámú választása, ha élelmiszerről van szó.