Megindult a roham a magyar bankokba: rengetegen menekítik ilyen befektetésbe megtakarításukat

A Magyar Nemzeti Bank statisztikái szerint februárról márciusra nem kevesebb, mint 40 százalékos növekedést mutatott a lekötött betétek teljes összege a magyar bankfiókokban. Érdekes rámutatni emellett a banki marzs szűkülésére is. Ha ugyanis megnézzük mondjuk a lakáskölcsönöket, azok esetében historikusan messze nem ilyen magas a kamatszint. A 2022 márciusi, 4,51 százalékos átlagkamat ugyanis az előző havihoz képest még valamekkora csökkenést is jelent és legutóbb 2019 szeptemberében volt a mostanival megegyező átlagkamat. A hitelek ára tehát megfelel a pandémia előtti szintnek. Az átlagos betéti kamat eközben az év harmadik hónapjában 3,33 százalékos volt, tehát a két kamat közötti különbség, ami 2019 elején még 4 és 5 százalék között mozgott, mostanra 2 százalék körüli szintre csökkent.

Az éves mellett a havi összevetésben is sokkal vonzóbbá váltak a lekötött betétek, az MNB adatai szerint ugyanis az átlagos kamatuk februárról márciusra is 122 bázisponttal nőtt. A piaci hitelek esetében eközben ugyanez a változás csupán 24 bázispontos volt, ennek köszönhető tehát a banki marzsban látható változás.

A betéti kamatok emelkedése olyan mértékű volt, hogy az elszálló infláció ellenére is fél éves mélyponton volt a kamatszintje és a pénzromlás mértéke közötti különbség. Az év harmadik hónapjában persze még így is 5,1 százalékkal kevesebb kamatot hoztak a magyarok lekötött betétei, mint a 8,5 százalékos általános infláció.

Megindult a roham bankbetétekért

Az emelkedő kamatok hatásaként a lekötött betétállomány is hatalmas növekedést produkált. Márciusban kilenc éves csúcsot döntött ezek teljes összege. Az év harmadik hónapjában összesen 756,2 milliárd forintyni megtakarítás pihent lekötött betétben a magyar bankfiókokban. Ez a februári összeghez képest 40 százalékos, a 2021. márciusi 422 milliárd forinthoz képest pedig (igaz akkor még jóval alacsonyabb összegű kamatot fizettek a pénzintézetek) 80 százalékos bővülést jelent.

A banki megtakarítások egészére, így a bankbetétek összegére is jótékony hatással lehetett a növekvő kamatok mellett a februári SZJA visszatérítés is, ami több, mint 610 milliárd extra pénzt hagyott a családoknál. A bankbetétek azonban ahhoz még mindig nem nyújtanak elég jó feltételeket, hogy ezt a könnyen jött pénzt érdemi mértékben kamatoztatni tudjuk.

A 3,3 százalékos átlag kamat ugyanis a pénzromlást is figyelembe véve még mindig igen alacsony, valódi kamatelvárása ezért nem lehet a pénzüket ebben tartó ügyfeleknek. Az éppen 5,40 százalékos irányadó jegybanki alapkamat mértékétől pedig szintén jóval elmarad, tehát hosszú távon a kamatmarzs további közeledésére is maximum mértékkel számíthatunk. De miért érheti meg adott helyzetben mégis egy lekötött banki betét?

A kulcs a megtakarításaink biztonsága

A háztartások nettó pénzügyi vagyona a Magyar Nemzeti Bank statisztikái szerint márciusban 64 122,9 milliárd forint volt, ami egyetlen év alatt végbement 9 százalékos emelkedést jelent, a tavaly márciusi 58 783,1 milliárdos összeghez képest. Ez a szám persze örvendetes, azonban a pénzromlás egyik legkárosabb velejárója éppen megtakarításaink elértéktelenedésének veszélye.

Érdekes jelenség, hogy ennek ellenére a válságok alatt az emberek inkább tartják a megtakarításaikat készpénzben, mint a prosperáló időszakokban. Ennek oka az, hogy a legtöbbeknek az is ad egyfajta biztonságérzetet, hogy bármikor hozzáférhetnek pénzükhöz. Ennek ellenére bankbetétben közel kétszer akkora vagyont őriz jelenleg a lakosság, aminek nyomós oka lehet.

Egyrészt megtakarított pénzünk kamatoztatásának aligha van egyszerűbb módja, mint bankbetétként helyezni azt. A betét a banknál forint- vagy devizaalapú betétszámlán vagy betéti okirat ellenében elhelyezett pénzösszeg, melyre a bank – előre meghatározott módon – kamatot fizet, nyereménybetét esetén pedig nyereményt nyújt, egy sorsolás eredményétől függően. Persze a forint árfolyamának az utóbbi hónapokban látható ingadozása mellett a devizában való befektetéssel érdemes lehet óvatosan bánni, a forint alapú lényegében teljesen kockázatmentes, sőt még biztosítékot is kapunk vele megtakarításunkra.

A bankbetétben tartott pénz egyik legnagyobb előnye, hogy az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) személyenként és hitelintézetenként 100 000 eurónak megfelelő forintösszegig biztosítja azt, például egy bankcsőd vagy más hasonló probléma esetére. Ez is azt bizonyítja, hogy a bankbetétek válság idején is maximális biztonságban vannak, és a befektetőknek nem kell aggódniuk azért, hogy esetleg nem kapják vissza az elhelyezett pénzüket.

Fontos persze szem előtt tartani, hogy a pénzünk lekötésével lemondunk arról, hogy pénzünkhöz bármikor hozzáférhessünk, épp ezért fizet a lekötött betétekre a bank jellemzően magasabb kamatot, mint a bankszámlánkon lévő pozitív egyenleg után. Nem kell azonban feltétlen hosszú távú vállalásra gondolni. A leggyakoribbak az 1, 3, 6 hónapra vagy 1 évre lekötött betétek. Persze a kamat mértéke (a lekötött összeg nagysága mellett) annak futamidejétől is függhet, tehát ha amúgy is nélkülözhető összegről van szó, érdemes lehet hosszabb távú lekötésben is gondolkodni.

Persze a lekötött (vagy akár a látra szóló) betéteknek sem kedvez az előttünk álló, várhatóan rég nem látott méretű inflációs pálya. Így a betéteseknek is szembe kell nézniük vele, hogy nagy mértékű reálveszteséget könyvelhetnek el. Idővel azonban a betéti kamatok legalább tovább emelkedhetnek a magas infláció miatt, a készpénz ezzel szemben soha nem fog hozamot termelni.