Mégsem a legjobb menekülőút? Erről mindenképp tudj, mielőtt aranyba tennéd a pénzed

A tanulmányaink során sokszor találkozhattunk már a hiperinfláció fogalmával: az első világháború után Németországban olyannyira elértéktelenedett a pénz, hogy 3,25 millió százalékos volt a havi pénzromlás mértéke, de 1945-ben Magyarországon még rosszabb volt a helyzet. Ekkor ugyanis az utcán lapáttal kotorták el a bilpengőt, ami teljesen elértéktelenedett a 41,9 billiárd százalékos havi drágulás miatt. De nem kell ennyire messze mennünk a történelemben, hogy példákat találjunk, hiszen a legtöbben emlékezhetünk a délszláv háborúra, ami során Jugoszláviában is hiperinfláció következett be 1944 végén.

Bár a szakértők szerint, ahogyan azt korábban is megírtuk, nem kell tartani attól, hogy hiperinfláció következik be, de ennek ellenére az elmúlt évek eseményeit tekintve nem meglepő, ha egy tartós biztos befektetésen törjük a fejünket. Jobbágy Sándor, a Concorde szenior makrogazdasági elemzője szerint a hiperinflációtól, mivel hagyományosan a tartósan havi 50 százalék feletti inflációt szokás annak nevezni nem kell tartanunk, hiszen ettől a Központi Statisztikai Hivatal által kimutatott februári 8,3 százalék igen messze van.

Mit kell tudni az arany befektetésekről?

Mindig érdemes kiegyensúlyozott pénzügyi portfóliót létrehozni, aminek az egyik része az is, hogy ha nem is az összes, de pénzünk egy részét fektessünk aranyba, ajánlja a DailyMail Angharad Carrick szakértőre hivatkozva. Ennek az az egyszerű oka van, hogy a legtöbb valutával szemben ezt nem központi bankok bocsájtják ki, így nem lehet egyszerre több aranyat nyomtatni, ezáltal nem értéktelenedik el. Ráadásul, ahogyan arra Angharad Carrick is felhívta mindenki figyelmét, az arany ára az elmúlt időszakokban a legtöbb esetben emelkedett: a járvány idején az ára annyira felkapaszkodott, hogy 2020 júliusában megdöntötte az elmúlt évtizedek csúcsát is. Ráadásul az aranyat sokszor inflációs fedezetnek tekintik, hiszen a hiperinfláció idején segített a befektetőknek megkerülni a papírvaluták értékének összeomlását.

Azt viszont nem szabad elfelejtenünk Jason Holland, a Bestinvents befektetője szerint, hogy az arany alapvetően bár értékállósága miatt jó befektetés, de mivel nem biztosít hozamot (hiszen más befektetések ellenében nem kamatozik) mindenképpen csak kiegészítő, biztonsági befektetésként érdemes alkalmazni. Emellett érdemes szem előtt tartani, ha vásárláson gondolkoznánk, hogy egyrészről ne ékszerbe fektessük a pénzünk, hiszen azok nem kellő tisztaságúak, másrészről az arany árát általában dollárban határozzák meg, így nekünk számolnunk kell az átváltás költségeivel is.

Meg lehet figyelni, hogy amikor a nagyon biztonságosnak számító államkötvények hozama emelkedik, az arany árfolyama általában ezzel párhuzamosan gyengül, mivel ilyenkor a befektetők egy másik biztonságos eszközre válthatnak, amely bevételt termel, mondta el Angharad Carrick. Szokatlan módon viszont ez a közelmúltban nem így történt, annak ellenére sem, hogy a kincstári hozamok általánosságban megugrottak világszerte. Ennek az oka az Oroszország elleni meghozott szankciók lehetnek, amelyek az orosz központi bank tulajdonában lévő, tengerentúli tartalékokat befagyasztották, miközben Oroszország az aranytartalékait a saját trezorjaiban tartja. Az arany árának folyamatos erősödése könnyen lehet annak a jele, hogy a piacok arra számítanak, hogy más nagy központi bankok, mint például Kína, a kereskedelmi többleteik nagyobb részét újra elkezdik aranyba fektetni és kevesebbet a nyugati pénzügyi rendszerben megtalálható eszközökbe, biztosítva magukat a jövőbeli lehetséges szankciók esetére.

Mindennapi befektetés

Rengeteg módja van annak, hogy a hétköznapéi emberek is be tudják venni a portfoliójukba az aranyat. Aranyat kétféleképpen tudunk vásárolni: egyrészről van a befektetési arany, és az aranyba való befektetés értékpapírok segítségével. A befektetési arany, az mindenképpen színarany, nem pedig ékszerarany, ami bár értékes, de közel sincs olyan tisztaságú, mint az aranyrudak, ami az egyik legnépszerűbb módja a fizikai aranyba való befektetésnek. De meg kell hozzá találni a megfelelő tárolási és biztosítási módot, ami mindenképpen költségekkel jár, hacsak nem a párnahuzatot választjuk.

Választhatjuk az értékpapírokat is, amikor beteszi a sok kis és nagybefektető egy közös alapba a pénzt, és az alapkezelő szakemberei ebből különböző befektetéseket vásárolnak egy előre meghatározott befektetési politikai alapján. Ezért viszont már alapkezelési költséget kell fizetni, amik jellemzően 3-4 százalék körüliek. Ezen kívül léteznek még az TF-ek, vagyis az arany alapú tőzsdei termékek, amik esetében szintén fizetni kell egy kezelési költséget, viszont már jóval kevesebbet, mindössze 1-3 százalékot. Ezekre viszont 2021 harmadik negyedévében csökkent a kereslet, ellentétben az ékszer és fizikai arannyal (rudak és érmék), amik szegmense jelentősen nőtt az előző év azonos időszakához képest.

Az aranyat nemzetstratégiai jelentősége, menedékeszköz szerepe és értékmegőrző funkciója továbbra is kiemelten fontos eszközzé teszi. Mindezek miatt, amennyiben a több éves statisztikákat vizsgáljuk, szignifikáns és egyértelmű az arany árfolyamának folyamatos emelkedése

– hangsúlyozza Krocsek Attila, a BlockBen szakértője még korábban. Az aranyba való befektetés harmadik lehetősége, hogy olyan cégek részvényeit vásároljuk meg, amik aranyásással foglalkoznak. De bármelyiket is választjuk fontos, hogy a befektetéseinknek csak egy része legyen arany és ne reméljünk tőle hamar nagy hozamot, hiszen az, hogy megtérüljön az arany akár 50 évbe is telhet.