Nincs többé hónap vége: ezzel a csodaszabállyal, átlagfizuból is 57 ezret lehet félretenni havonta

Az utóbbi időszak rendkívül nagy pénzügyi kihívás elé állította magyarok millióit. Hiába nőtt ugyanis dinamikusan az átlagbér, ezzel párhuzamosan a 14 éve nem látott infláció durván feltornázta az árakat az élet majd minden területén.

Nem meglepő tehát, hogy egy tavaly év végi felmérés szerint a magyar háztartások közel 60 százalékának rontotta a pénzügyi helyzetét a koronavírus-járvány. A válaszadók 39 százaléka mondta, hogy kisebb, míg 18 százaléka azt, hogy nagyobb mértékben szenvedte meg anyagilag a pandémiát. 

Rengeteg magyarnak ezért a hó végén már az is dilemma, melyik számlát fizesse be, vagy hogyha a sárga csekkre még félre is tud tenni, a szórakozásról, vagy épp a minőségi étkezésről kell lemondania. Pedig sokaknál a jövedelmi helyzetük önmagában nem indokolná, hogy ennyire meg kelljen szorítani a nadrágszíjat, egyszerűen rosszul takarékoskodnak.Nekik igazán jó hírt hoztunk, ugyanis van egy bevált módszer, amivel szinte mindenki egyszerűen rendezheti pénzügyeit.

Nem mindegy ugyanis, hogyan kezdjük a takarékoskodást. Ha nem tervezünk előre, hanem egyszerűen nekiállunk spórolni, könnyen lukra futhatnak terveink. A kulcsszó a tervszerűség.

Nem lehet eléggé hangsúlyozni, milyen fontos költéseink stratégikus megtervezése, épp ezért az első és legfontosabb dolog, hogy készítsünk büdzsét róluk. Enélkül ugyanis bármennyi pénzt képesek vagyunk elszórni, és fel sem tűnik majd, mire költünk többet a szükségesnél. Persze a büdzsékészítésnek is rengeteg módja van. A Pénzcentrum most egy bevált és méltán népszerű felosztást mutat be.

Az ökölszabály a következő:

• Fizetésünk 50 százalékát költsük az elkerülhetetlen kiadásokra,
• 20 százalékát rakjuk félre,
• 30 százalékát pedig költsük el bármire, amire csak szeretnénk.

Persze gyakran azt sem könnyű eldönteni, milyen jellegű költésünket melyik kategóriába soroljuk. Ebben is próbálunk segíteni.

Így kategorizáld költségeid

Az elkerülhetetlen költési csoportba kell kerülnie mindennek, ami rendszeres kiadás, és feltétlenül szükséges normális életvitelünk fenntartásához. Ilyen kiadásnak számít a lakbér és a rezsi, a telefon és az internetszámlák, az alapvető élelmiszerek, a higiéniai termékek és az esetleges gyógyszereink.

Amennyiben úgy számoljuk, hogy ezekre az alapvető kiadásokra a bevételeink több mint 50 százaléka elmegy, akkor van valamilyen probléma. Vagy túl nagy lábon élünk, vagy a keresetünk nem képes finanszírozni alapvető életvitelünket sem. Ezeket az állapotokat nyilván érdemes minél gyorsabban orvosolni kiadásaink csökkentésével, drasztikusabb helyzetben akár munkahely váltással.

A második kategória is eléggé magától értetődő. Nem különösképpen szorul magyarázatra, miért érdemes a keresetünk egy részét félretenni. Bármikor, bárkivel előfordulhat, hogy egy hirtelen jött nagyobb kiadást kell fedeznie, esetleg lecsökken jövedelme, rosszabb esetben megszűnik munkahelye. Ilyenkor pedig kell egy vésztartalék, amihez bármikor tudsz nyúlni. Ha gondot okoz, miképp rakj félre, Warren Buffet tanácsához érdemes tartani magad.

Ne azt takarítsd meg, amit nem költöttél el, hanem költsd el azt, amit nem takarítottál meg

Az idézet tű pontosan rávilágít arra a hibára, hogy az emberek nagy része csupán azt a pénzt teszi félre, ami megmarad a hó végén. Pedig éppen fordítva kéne gondolkozni. Hó elején ekülönítsd el a megtakarításra szánt összeget, a maradékot pedig oszd be a hónapra.

A harmadik kategóriába tartozó pénzt, ami ideális esetben a béred 30 százalékát teszi ki bármire elköltheted, ami örömet okoz neked. Ez azért is fontos, hogy éreztesd magaddal, a tudatos költés nem spórolás, vagy nélkülözés, és hogy érdemes dolgoznod, mert olyan dolgokat engedhetsz meg magadnak a fizetésedből, amit anélkül nem tehetnél.

Mennyi megtakarítás kell a létbiztonsághoz?

Az Ipsos MORI felmérése szerint átlagosan 6 és fél hónapig bírnák finanszírozni magukat a magyarok, ha hirtelen elveszítenék jövedelemforrásukat, munkahelyüket. Jelenleg minden ötödik magyar (19 százalék) semmilyen pénzügyi tartalékkal sem rendelkezik, és 33 százalék azok aránya, akik legfeljebb három hónapig bírnák eltartani magukat, váratlan jövedelemkiesés esetén.

Csak minden ötödik válaszadó van olyan erős anyagi helyzetben, hogy egy évig vagy akár tovább is meglenne jövedelem nélkül. 

Eközben a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb adatai szerint tavaly év végén átlagosan 16 hónapba, azaz 490 napba tellett munkát találni Magyarországon. Az álláskeresők 40,3 százaléka ráadásul a decemberi adatok szerint semmilyen pénzbeli támogatást nem kapott. A tartósan, egy éven túl nyilvántartásban lévő álláskeresők száma pedig 16,8 százalékkal nőtt az egy évvel korábbi számhoz képest.

Tehát a három hónapnyi tartalékra minimum szükség lehet, de a biztonság kedvéért jobb ha egy egész évnyi keresetün félre van téve egy válsághelyzet esetére. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat statisztikái alapján kiszámoltuk, hogy egy átlagos keresőnek mennyi pénzt kéne összeszednie, hogy fenntartsa magát egy váratlan munkanélküliség alatt.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 431 300 forint, míg a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagfizetés 286 800 forint volt 2021 októberében. Mindkét adat 8,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) januárban publikált közleménye szerint.

A bruttó átlagkereset a pénzügyi, biztosítási tevékenység ágban volt a legmagasabb (746 000 forint), ami a Pénzcentrum számítása szerint 496 090 forintnyi nettó bérnek felel meg. A legrosszabbul keresők a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén dolgozók voltak, akik bruttó 261 200 forintot kerestek, vagyis számításaink szerint mindössze 173 698 forintot vihettek haza havonta.

Ahogy grafikonunkon is látható, a 20 százaléknyi megtakarítás havi szinten még a legjobban fizetőszektor átlag dolgozóinak körében is kevesebb, mint 100 000 forint. Három havi félretett pénzük viszont, ha tartják magukat a szabályhoz már 297 654 forint, ami egy válsághelyzet esetén egész jó egyszeri segítség lehet. Egy év alatt pedig 1 millió 190 616 forintot spórolhatnak, ami egy komolyabb projekt, például egy régóta tervezett lakásfelújítás finanszírozására is elég lehet.

Egy átlagkereső havi 57 360 forintos megtakarítása sem tűnik soknak, három hónap alatt viszont 172 080 forintot tud így félretenni, egy év alatt pedig 688 320 forintot, ami  már kiváló vésztartalék egy váratlan kiadás esetére.

Még a legrosszabbul fizető szektorban dolgozók is megengedhetik maguknak, hogy félretegyenek havi 34 739 forintot (ez felel meg fizetésük 20 százalékának:) három hónap alatt pedig ez a csekély összeg is 104 217 forintosra duzzad. Egy évig tartva magukat a módszerhez pedig egy 173 698 forintot kereső dolgozó is 416 868 forintot tud összekuporgatni. Ez pedig vésztartaléknak, vagy egy kisebb volumenű felújításhoz, pár új bútor megvásárlásához is bőven elég lehet.

Az 50-20-30 szabályból a kötelező költségeken felüli összeget persze kezelhetjük flexibilisen. Ha pedig a szórakozásra és megtakarításra szánt pénz arányát megcseréljük és utóbbira szánjuk a keresetünk 30 százalékát jóval gyorsabban gyarapodik majd megtakarításunk. Érdemes lehet tehát variálni a módszerrel. Például a pandémia miatt bevezetett korlátozások alatt felesleges lett volna a keresetünk 30 százalékát szórakozásra szánni, nyáron ezzel szemben belefér, ha az erre elkülönített összeg pár hónapig felszalad bevételeink 35-40 százalékára.

Nem feltétlen érdemes ülni a pénzen

Ha már sínen vagyunk a biztos megélhetésünk biztosítása szempontjából, vagy egyszerűen nem akarunk erre éveket várni, érdemes lehet azon is elgondolkodni, hogyan  gyarapíthatjuk tovább vagyonunkat. Persze a pandémia alatt a befektetési lehetőségek és a magyarok befektetésre való hajlandósága is nagyot változtak.

Magyarországon egy friss felmérés szerint a megtakarítással rendelkezők elsősorban a hagyományos termékekben (takarékkönyvek, kártyák és számlák), illetve valamilyen biztosításban tesznek félre (22-22 százalék, de sokan tartják a megtakarításukat készpénzben (20 százalék).

12 százaléknak van nyugdíjpénztári megtakarítása, és mindössze 9 százalék mondta azt, hogy legalább részben értékpapírban fialtatja spórolt pénzét. Ezek egyébként a jelen helyzetben logikus megoldásnak tűnnek. A bizonytalan gazdasági kilátások miatt ugyanis alapvetően érthető, hogy alacsony a magyarok kockázatvállalási kedve.

Az állampapíroktól való idegenkedés azonban indokolatlan, hiszen azokban továbbra is nagyon alacsony kockázattal biztosítanak jól kalkulálható hasznok. A bátrabbaknak pedig, ha már van pár milliójuk, továbbra is érdemes lehet a tőzsdébe is beszállni. Egy jó befektetéssel ugyanis idén is hatalmast lehet szakítani. A Pénzcentrum januárban már hosszabban, a piac szakértőinek bevonásával is foglalkozott az év első felében legvonzóbbnak mutatkozó befektetési lehetőségekkel.