7 dolog, amit minden gyereknek tudnia kell a pénzről: ezt az iskolában nem tanítják

A magyar lakosság kétharmada szerint a gyermek pénzügyi nevelése főként a szülők felelőssége, és tisztában vannak a korai pénzügyi nevelés jelentőségével is. Elsősorban azt tartják fontosnak, hogy megtanulják a gyerekek a pénz értékét, a beosztást és megtakarítás fogalmát. Szakértők szerint, ha ezeket a dolgokat megtanulják, akkor már nagyon sokat tettek a szülők azért, hogy gyermekeik tudatosan gazdálkodó felnőttekké váljanak. Az alábbi 7 ismeret megtanításával már rengeteget tehet egy szülő azért, hogy ne legyenek a gyermekének felnőttként anyagi gondjai.

1. Takaríts meg korán, és rendszeresen

A megtakarítást a jövőbeli kiadásokra, legyen ez egy autó, saját lakás, vagy akár a nyugdíj, nem lehet elég korán kezdeni - mégis kevés téma áll távolabb egy iskolás gyerektől. Viszont minél előbb kezdenek el megbarátkozni a gondolattal, hogy félre kell tenni, annál sikeresebbek lesznek a megtakarításban a jövőben is.

EZ IS ÉRDEKELHET

Útmutató gyermekek pénzügyi tudatosságra neveléséhez: évről-évre, lépésről-lépésre

A Pénzcentrum Szülőknek szánt kisokosa a pénzügyi neveléshez nyújt segítséget ezoknak a szülőknek, akik szeretnék megtanítani gyermeküket jól bánni a pénzzel.

Ha már gyerekként elkezd az ember spórolni, és évek múlva jön egy kiadás, amit tudnak maguknak finanszírozni - lehet ez egy roller, vagy gitár, egy márkás táska, teljesen mindegy - akkor beérik az addigi erőfeszítés. Az ilyen korai tapasztalatok segítik hozzá a gyerekeket, hogy felnőve a megtakarítás már megszokás legyen, természetes.

2. Ne félj a hiteltől

A legtöbben csak felnőttként szembesülnek azzal, hogyan működnek a hitelek, a bankkártya hitelkeret, vagy hitelkártya, és kemény tanulópénzeket fizetnek a rossz döntéseikért. Ráadásul sok szülő igyekszik is távoltartani gyermekét ettől a témától, mintha a hitel valami rossz dolog lenne, ami csak az utolsó lehetőség lehet, míg mások a sok különféle követhetelen adósság felhalmozásával rossz mintát mutatnak a gyermeknek.

EZ IS ÉRDEKELHET

Kegyetlen csapás lesz a hitelmoratórium vége: agyő családi vagyon

Bár idén márciusra nőtt a magyar háztartások vagyona, félő ez a növekedés csak a hitelmoratórium végéig tart ki.

Akármi is a szülők hitelekhez fűződő viszonya, amit elrontanak, hogy nem beszélnek róla a gyereknek, ezért azt tanulja meg, amit lát. El kell nekik magyarázni, be kell avatni őket a családi pénzügyekbe. Megmutatni a kimutatásokat, elmagyarázni, mire kell ügyelni a hitelkártyák használatakor, mik a veszélyei és mik az előnyei. Ugyanígy a hitelkeret használat, hitelfelvételt érdemes elővenni már korábban annál, minthogy saját bankszámlát nyissunk a gyereknek. Érdemes lehet a bankba is elkísértetni magunkat a gyermekkel, hogy lássa, hogyan kell intézni az ügyeket.

3. Költségvetés tervezése

Ez az, amiben még a legtöbb felnőtt is elvérzik. A heti, havi költések követése pedig elengedhetetlen ahhoz, hogy tervezetten tudjon az ember akár megtakarítani, akár hitelt felvenni. Hiszen, ha nem tudja, mekkora a havi kiadása, honnan tudná, mekkora részét teheti majd félre a bevételének, vagy fizetheti a banknak törlesztőrészletbe.

Az igazság az, hogy fiatal korban kezdve sokkal egyszerűbb még követni a költéseket, hiszen az egyetlen rendszeres bevételt a zsebpénz jelenti, a rendszertelenebb bevételek lehetnek a szülinapra, karácsonyra, stb. kapott összegek. Ezekből kell csak mérleget vonnia egy kisdiáknak, hogy mennyi ment el uzsonnára, és egyéb kiadásokra. Egy felnőttnek már sokkal nehezebb a dolga, mikor ezerféle kiadással kell zsonglőrködnie, ezért mielőbb megtanulja, rászoktatja magát a büdzsé tervezésre, annál könnyebb lesz ez később. 

Érdemes valamilyen célt is kitűzni, ami a megtakarítási hajlandóságot segíti: hiszen egy jól tervezett költségvetésből ki lehet számolni, mikorra gyűlik össze a pénz egy új biciklire, okostelefonra. A költségvetésbe pedig később be lehet építeni a diákmunkával szerzett keresetet, és a rendszeres kiadásokat.

4. Nem a költekezéssel van a baj, a mértéktelenséggel

Sok gyerek úgy költi a pénzt, hogy foglama sincs annak értékéről, vagy hogy mikor esik túlzásba. Egy kamasz nem fogja belátni, hogy túlárazott a kávé, egy-egy márkás darab, vagy hogy irreális telefonszámlát csinált, ha erre nincs megtanítva. A szülők viszont általában nem nevelik kiskoruktól arra a gyerekeket, hogy különbséget tegyenek, mire érdemes költeni, mi az ár-érték arány, mi számít pénzkidobásnak. Csak amikor a "költekezős" korszakba érnek, veszekszenek velük emiatt.

Egy költségvetés abban is segíthet, hogy lássák, milyen keretből gazdálkodhatnak, de az igazi lecke az, hogy mi a valódi szükséglet, mit kell előresorolni, és mi az, ami pénzkidobás. Mert lehet, hogy sokkal jobban vágyik egy kamasz egy új telefonra, mint egy új iskolatáskára, és ő ez alapján mérlegel, nem a hasznosság alapján. Azt kell nekik elmagyarázni mindig, ha erre lehetőség adódik, hogyan állítsanak fel fontossági sorrendet, és hogy le kell mondani bizonyos dolgokról, mert a pénzügyi keretek miatt nem mindent lehet megengedni.

5. Mennyi a munka értéke?

Ha még nem elég nagy a gyerek, nem fogja megérteni, hogy egy szülőnek hány munkaórájába kerül venni neki egy új biciklit. Ez olyan megfoghatalan a kisebbek számára, mert még sosem dolgoztak. Ettől függetlenül beszélni kell velük erről a témáról. Akár arról, hogy mivel szeretne foglalkozni felnőttként, és hogy az milyen fizetési lehetőségekkel járna. Egy nagyobb gyerek már azt is beláthatja, mi számít nagyobb vagy kevesebb fizetésnek.

A legtöbb gyereknek fogalma sincs, mennyit keresnek a szülei, vagy más felnőttek, sem arról, mekkorák a havi kiadásaik. Így nem csoda, ha az olyan "érvek" lepattannak róluk, hogy mennyi munkaórába kerülne az a tablet, keti medence, vagy cipő, amire vágynak. Ahhoz, hogy megértsék, be kell avatni őket a családi pénzügyekbe, hiszen előbb vagy utóbb, a pályaválasztás során sem lesz elhanyagolható szempont, hogy mennyit lehet az adott szakmában keresni.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ezek a legelismertebb, legjobban fizető szakmák Magyarországon: még mindig kevesen vágnak bele

Itt vannak a Pénzcentrum friss felmérésének eredményei. Az orvosok, mérnökök, ügyvédek programozók a legelismertebbek, de a legfontosabb munkát a társadalom számára az orvosok, tanárok, ás ápolók végzik. A bankárok, ügyvédek, marketing szakemberek a legtúlfizetettebbek, miközben az ápolók, szociális munkások, tanárok bérezése a legigazságtalanabb...

6. A befektetés nem szerencsejáték

Rengeteg szülő számára a befektetés, tőzsdézés, olyan mintha kaszinóba vinné az ember a pénzét, pedig ez a korántsincs így. Éppen azzal, hogy a megtakarítást nem kötik le legalább, csak a bankszámlán parkoltatják, veszítenek bizonyosan a pénzükön - hiszen a betéti kamatok az inflációt se fedezik. Viszont ezt a szemléletet, hogy a befektetéstől tartani kell, átplántálják a gyerekeikbe is, akik szintén félnek majd bármibe fektetni.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ide tedd a pénzed 2021-ben, ha nem akarod elbukni minden megtakarításod

A Pénzcentrum befektetési szakértőket kérdezett arról, kell-e tartanunk a hiperinflációtól, és milyen befektetéssel óvhatjuk meg a megtakarításunkat az elértéktelenedéstől.

Ez pedig azt eredményezi, hogy nem fogják merni forgatni a pénzt, még ha a megtakarításra meg is tanították őket. Pedig egyáltalán nem ördögtől való dolog a befektetés, van persze kockázata, de vannak minimális kockázatot jelentő befektetések. A kamaszokkal már azért is érdemes ezekről beszélni, hogy később ne csaphassák be valamilyen nagyon jónak ígérkező befektetéssel. Ha nem tud ezekről semmit, rosszul ítélheti meg a helyzetet. Inkább arra kell rávezetni, ha befektetné a pénzét, hová és hogyan érdemes.

7. Kell egy vészhelyzeti tartalék

Az már a pandémia előtt sem volt bölcs dolog, ha az embernek nincs olyan tartaléka, amihely vészhelyzet esetén hozzányúlhat. Lehet ez egy váratlan kiadás - elromlik a hűtő, autó - vagy munkanélküliség, hosszabb betegeskedés miatt kieső fizetés, bármi. Amíg nem történik gond, általában az emberek nem veszik komolyan az ilyen veszélyeket, csak amikor meg kell oldani, akkor vannak bajban. A világjárvány hatására azonban sokan elkezdtek másként gondolkodni.

Az Intrum felmérése szerint 2019 óta jelentősen (67-ről 76 százalékra) nőtt Európa-szerte azoknak a fogyasztóknak az aránya, akik vésztartalékot gyűjtenek a váratlan kiadások fedezésére. Nem változott azonban jelentősen azoknak az aránya, akik valamilyen konkrét célra spórolnak: enyhén csökkent a lakásra spórolók aránya (20-ról 19 százalékra), nőtt viszont azoknak a száma, akik nyugdíjcélra tesznek félre (30-ról 32 százalékra).

Gyerekek viszonylag még könnyen megbarátkoznak a gondolattal, hogy nem árt a vésztartalék. Ha például osztálykirándulásra mennek, adhat a szülő egy plusz összeget a gyereknek, amit eltesznek egy külön helyre, és elmagyarázza neki, hogy az nem költőpénz, csakis vészhelyzet esetére van, és az út végén visszakéri tőle. Kamaszoknak már lehet állandósítani egy ilyen vésztartalékot, akár egy Revolut kártyán (amit nem gond, ha elhagy pl., nem kell hozzá bankszámla, stb.).

Már az, hogy megszokja azt, hogy nála van, de nem költhet róla, segít abban, hogy felnőttként is könnyebbenhagyjon vésztartalékot magának, és meg tudja állni, hogy elköltse azt. Fiatal korban még kis összegekkel mg lehet ezt tanulni, felnőttként azonban már súlyos pénzek árán tanulják meg sokat, hogy jobb lett volna vésztartalékot gyűjteni, mint vész esetén hitelhez folyamodni.