Így kerüld el a katasztrófát: kevesen lépik meg, pedig csak ennyi kell a giganyugdíjhoz

A kereső-eltartott arány alakulása drámai képet mutat. A Ratkó-korszak gyermekeinek nyugdíjba vonulása pedig még épp csak most kezd látszódni a statisztikákon. Az állami nyugdíjrendszer fenntarthatósága ennek fényében minimum kérdésessé vált a jelenleg aktív korosztály nagyobbik része számára. Kevésbé óvatosan fogalmazva, jól látható, hogy Európa jóléti államaihoz hasonlóan, hazánk is a nyugdíjkatasztrófa felé robog, nem is kis sebességgel.

A rendszer gyenge lábakon áll

A probléma forrása, az öregedő korfa mellett, az úgynevezett felosztó-kirovó rendszer. Tehát az, hogy a befizetők a jelenlegi nyugdíjasok nyugdíját finanszírozzák, a sajátjuk helyett, tehát az egész rendszer az eltartottak és a dolgozók száma közti arányra épül.

A nagy baj vele, hogy amikor kidolgozták, kevéssé számoltak olyan változókkal, mint a várható átlagéletkor növekedése, mely hazánkban a 2018-as állás szerint születéskor a férfiaknál 78.2, a nőknél 83.7 év. Ennek a mutatónak a növekedése részben örvendetes, az aktív korúak nyugdíjba vonulási kilátásait tekintve mégis tragikus következményei lehetnek.

A rendszer gyengesége még, hogy ebben a felosztó-kirovó rendszerben az állam a pénzt nem forgatja, nem fekteti be, így az gyarapodni sem fog, és bár a rendszer egyelőre képes fizetni az eltartottaknak, csak azzal az összeggel tud gazdálkodni, ami az adózóktól nyersen befolyt.

A várható élettartam mellett a társadalom öregedése is gyorsítja a rendszer repedezettségét. 2019-ben, a KSH adatai szerint közel 2,56 millió ember, a népesség 26 százaléka részesült nyugdíjban, az állam pedig a GDP 8,3 százalékát, 3888 milliárd forintot fordított a nyugdíjaik kifizetésére, és ekkora büdzséből is csupán átlag 142 114 forint ellátás, a nettó átlagkereset 58 százaléka jutott az időseknek.

A következő évtizedre a számok még aggasztóbbak, az öregedő korfa miatt. A 65 év feletti és az aktív kereső korúak aránya évek óta 26% körül mozog, az Eurostat becslései alapján viszont 2060-ra meghaladhatja az 50 százalékot. A jelenlegi, sokkal több aktív korúval, mint nyugdíjassal számoló rendszer fenntarthatósága tehát néhány évtizeden belül megkérdőjelezhetővé válhat.

Akkor most dolgozzunk életfogytig?

Mint az OECD friss jelentéséből kiderül, ez is egy alternatíva. A felmérés szerint a reál GDP mutatójának ilyen módú növeléséhez úgymond elég lenne, ha a most lemaradóban lévő országokban a munkaerőpiacon maradó idősek aránya elérné az OECD ilyen szempontból legjobban teljesítő tagállamai által produkált számokat.

Magyarországon például, ha 2050-re az időskori foglalkoztatás elérné a mai Izlandi, vagy Új-Zélandi szintet, az egy főre jutó éves reál GDP mértéke 28 százalékkal emelkedhetne.

2019-ben egyébként a reál GDP mai árfolyamon körülbelül 4,7 millió forint volt, ha pedig az 50 év felettiek 30 éven belül, az említett országokhoz hasonló mértékben integrálódnának vissza a munka világába, ezt körülbelül harmadával tudnánk növelni.

Igen ám, csakhogy az Új-Zéland kormányzati honlapján közölt adatok szerint náluk az 50 év felettiek foglalkoztatottsági rátája 85 százalékos, a hatvanasoké pedig 59 százalékos volt. Mi ettől igencsak messze vagyunk, még úgyis, ha nem nézzük, hogy ezekben a mintaországokban ezek a számok hosszú évek óta dinamikusan növekednek. Hazánkban egyébként az 55 és 64 év közöttiek körében ez a szám 56,7%, de ebbe a korosztályba ugye rengeteg még nyugdíj előtt álló honfitársunk tartozik.

Van azonban az élethosszig tartó munkának egy sokkal vonzóbb alternatívája, amit még az állam is támogat. Előre tervezéssel könnyen biztosíthatjuk gondtalan nyugdíjas éveinket.

Kulcsszó: öngondoskodás

Az állam által támogatott nyugdíj-előtakarékossági formákról beszélünk, melyek egyre több előre gondolkodó magyar válláról veszik le az aktív évek utáni pénzügyi bizonytalanság terhét.

Az utóbbi időben nálunk is elindult egy pozitív irányú szemléletváltás. A magyar emberek felismerték, nem lehet kizárólag az államra számítani nyugdíjas éveinkben sem. Mind láthatjuk ugyanis, hogy még a jelenleg úgy-ahogy működő ellátórendszer is maximum a megélhetést teszi lehetővé, életszínvonalunk fenntartására és egy igazán aktív és élvezetes nyugdíjaskor megélésére igen keveseknek biztosít elegendő anyagi forrást. Pedig a legtöbben erre vágynánk, és ez hatványozottan igaz a nyugdíjtól még távolabb álló, fiatalabb munkavállalókra, akik ezekért az álmokért egyre nagyobb számban tenni is készek.

A nyugdíj-előtakarékosság kulcsa pedig éppen az, hogy időben kell belekezdeni. A dolog alapja a tőketeremtés, melynek képlete nagyon egyszerű: tőke=befektetés*eltelt idő.

Ha tehát még legalább egy évtizedünk van a nyugdíjhatárig, érdemes lehet egy, vagy akár több ilyen konstrukcióba fektetnünk, a legésszerűbb pedig a három, az állam által 20%-os SZJA visszatérítéssel támogatott megoldás, a hagyományos nyugdíjbiztosítás, az önkéntes nyugdíjpénztár és a nyugdíj előtakarékossági számla. Hogy ezek közül melyiket érdemes választani, ha, meg szeretnéd alapozni a nyugdíjas éveid? A konstrukciót átfogó ismertetésével ebben is segítségedre leszünk.

Nyugdíjbiztosítás

Fontos tudni, hogy a nyugdíjbiztosításnak két alapvető típusa létezik. A hagyományos és a befektetésekhez kötött nyugdíjbiztosítás. A hagyományos esetében a biztosítónak fizetsz egy havi összeget és a biztosítás lejártakor azt visszakapod garantált kamattal. Ennek elég alacsony a kockázata, viszont ennek megfelelően a hozamunk is elég alacsony lesz. A befektetéshez kötött nyugdíjbiztosítás esetében viszont sokkal nagyobb a beleszólásunk a befektetésekbe, ugyanis magunk válogathatunk a befektetési alapok közül. 3

Nyugdíjbiztosítás-kalkulátorunkat itt érheted el!

A befektetéshez kötött nyugdíjbiztosítás megkötése egy saját névre szóló, egyéni számla megnyitásával kezdődik, ide tudjuk befizetni rendszeresen, vagy eseti jelleggel a megtakarításunkat. A várható hozam attól függ, hogy mekkora befizetést vállalunk havonta és hogy mibe fektetjük a megtakarított összeget. A hagyományos nyugdíjbiztosítás egyik nagy előnye, hogy számtalan konstrukció érhető el belőle, biztosítónként akár több tízféle.

Így személyre szabott befektetéseket találhatunk, amelyek közül életkorunk és kockázatvállaló hajlandóságunk függvényében válogathatunk. Befektetési stratégiánkon később is változtathatunk, így indíthatunk akár a futamidő elején egy nagyobb kockázatú befektetéssel és később konszolidálhatjuk azt. Egyébként befizetéseink mértéktől függően állami támogatást is kapunk rá, maximum 130 000 forintot, amihez havi 54 166 Ft befizetésre lesz szükségünk.

Az említett állami adó-visszatérítés mértéke 20%, maximális összege pedig 130 000 Ft. Ezt az összeget minden évben a befizetett személyi jövedelemadó után igényelhetjük vissza, annak bevallásakor.

A nyugdíjbiztosítás akkor éri meg igazán, ha nemcsak az inflációt követi, hanem ezen felül hozamot is termel. Hátránya, hogy ez a többi biztosítási formánál nagyobb befektetést igényel, és ha idő előtt hozzányúlunk, jó eséllyel mínuszban jövünk ki belőle. A különböző költségtípusuk ráadásul általában különböző módokon kerülnek levonásra, így egy laikus számára gyakran igen átláthatatlanok.

A nyugdíjbiztosítás költsége összességében a közepes vagy magas kategóriába sorolható, és igen nagy eltérések vannak a különböző megoldások költségei között. Az általánosságban elmondható, hogy ez egy hosszú távú megtakarítási forma, amit 10 évnél rövidebb futamidőre nem ajánlott indítani.

Mozgásterünk a befektetéshez kötött nyugdíjbiztosítás esetében - ellentétben a hagyományossal - elég változatos lehet. Például, ha relatíve közel vagyunk a nyugdíjhoz, választhatunk hozam- vagy tőkegarantált alapok közül, melyeknél garantált egy 5-6%-os hozam, amennyiben viszont még hátra van 15-20 évünk a nyugdíjig, indíthatunk egy kiegyensúlyozottabb portfóliót, a garantált állampapírok mellett a jövedelmezőbb részvényekbe is fektetve. Ezzel már 8-9%-os éves hozamokat érhetünk el, viszonylag alacsony kockázat mellett.

Fontos tudni, hogy az első 2-3 évben egy ilyen típusú biztosítás nem szüneteltethető, vagy hozzáférhető, így a havi megtakarítási összegünkkel is évekre előre kell tervezni. Előnye viszont, hogy a futamidőt az aktuális nyugdíjkorhatárhoz kötik, így ha azon időközben emelnének, a régi korhatár elérésekor akkor is hozzáférünk pénzünkhöz. Ezenkívül a hagyományos nyugdíjbiztosítás fizet haláleset, vagy rokkantság esetén is.

Jó választás lehet:

• Ha viszonylag nagyobb összegű (10 000 forint körüli) befizetésben gondolkodsz 
• Ha legalább 10 éved van még a nyugdíjig
• Ha a jobb hozamokért bevállalod a nagyobb összegű befektetést

Önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP)

Nagy előnye az egyszerűség, ezért laikusok számára is bátran ajánlható. A befektetési döntéseket ugyanis a pénztárak hozzák. Alacsony havidíjjal is elindítható, az állami támogatás pedig itt is magas, akár 150 000 forint is lehet. 

Önkéntes nyugdíjpénztár-kalkulátorunkat itt érheted el!

Költsége mindig az aktuális befizetés összegéből kerül levonásra, és jellemzően valahol 2-5% között szokott mozogni. Ez átlagosnak mondható, tehát az alacsony kockázatot figyelembe véve teljesen arányosnak mondanánk a másik két konstrukcióhoz képest.

A hazai önkéntes nyugdíjpénztárak teljesítményét megvizsgálva látható, hogy általában kb. 6%-os éves hozammal lehet számolni, ez azonban az állampapír kamatainak változásaihoz kötött. Mivel túlnyomórészt oda fekteti megtakarításokat. Persze a pénztárak esetében is van lehetőség arra, hogy attól függően ki, mennyire van még a nyugdíjkorhatártól más és más kockázatú befektetést válasszon.

Hátránya, hogy a futamidőt nem a megkötéskor aktuális, hanem a mindenkori nyugdíjkorhatárhoz kötik, ami várhatóan emelkedni fog, mire nyugdíjba vonulunk, így nem lehetünk biztosak benne, mikor jutunk a pénzünkhöz. A befektetési paletta korlátozottabb, és nincs lehetőség arra, hogy önállóan kezeljük pénzünket.

Jó választás lehet:

• Ha havi 5-8000 forint körüli befizetésben gondolkodsz
• Ha viszonylag közel vagy a nyugdíjkorhatárhoz
• Ha nem zavar, hogy befektetésed hozama sok esetben függhet a hazai gazdaság versenyképességétől
• Ha nagyobb mennyiségű SZJA-t tervezel visszaigényelni, hiszen ennél a legmagasabb az éves korlát 

Nyugdíj előtarékossági számla (NYESZ)

A nyugdíj előtakarékossági számla a legkevésbé kötött konstrukció, mely köztes megoldásként nagyrészt egyesíti a másik két megoldás előnyeit. Költségei általában alacsonyabbak, mint a biztosításnak, viszont rugalmasabb az önkéntes nyugdíjpénztári konstrukcióknál, hiszen szabadon dönthetünk róla, mibe fektetjük megtakarításunkat. Az első befektetési eszköz vásárlása ráadásul díjmentes, vagyis a szolgáltató nem számít fel rá jutalékot.  

Nyugdíj előtakarékossági számlát egyébként hazánkban jelenleg 7 banknál tudunk indítani, a költségek pedig mindenhol igen hasonlóak, a fontos eltérés a vásárolható értékpapírok típusai között van

Mivel ez egy megtakarítási számla, nincs minimumdíja, akkor és annyi pénzt fizetünk be, amikor és amennyit csak szeretnénk. Ez egyrészt nehéz helyzetekben jól tud jönni, viszont épp ez az, ami a legtöbb embert visszatartja a NYESZ-től, ugyanis ha nem figyelünk rá, nem fog gyarapodni a nyugdíj megtakarításunk.

A hozamok saját pénzügyi döntéseinktől függenek, így kb. 4-9% között bármekkora hozam reális, ha igazán ügyesek vagyunk pedig efelé is mehetünk. De választhatunk menedzselt alapot is, alacsonyabb, 5-7% körüli maximum hozammal, ha nem szeretnénk kockáztatni.

Hátránya, hogy ugyan pénzt szabadon lehet rá rakni, csak a nyugdíjkorhatár elérésnek évében, de legkorábban 3 évvel a számlanyitás után férhetünk hozzá. Az éves befizetéseinkre egyébként itt is kaphatunk 20 százalék jövedelemadó visszatérítést, de legfeljebb 100 ezer forintig.

Jó választás lehet:

• Ha már rendelkezel egy fix havidíjas megoldással és azt szeretnéd kiegészíteni
• Ha nem szeretnél havidíjas koncepcióban fizetni
• Ha van legalább minimális értékpapír piaci tapasztalatod

Hogy járunk a legjobban az adó-visszaigényléssel?

Talán a legfontosabb tudnivalók, hogy a 20% jóváírása nem automatikusan történik, arra való igényünket adóbevallásunkban kell jeleznünk a NAV felé. Az összeg pedig közvetlenül a biztosítási, pénztári, vagy megtakarítási számlánkra érkezik, ezért csak nyugdíjunkra vehetjük majd igénybe. Mivel az adóvisszatérítést éves személyi jövedelemadónkból kapjuk, csak akkor juthatunk hozzá, ha bejelentett munkahelyen dolgozunk.

Ha érdekel a nyugdíjmegtakarítások világa, akkor használd a Pénzcentrum Kalkulátorát, hogy megtaláld a számodra legkedvezőbb konstrukciót!

Mint ismertettük, a visszatérítés a különböző típusú nyugdíj előtakarékossági megoldásoknál eltérő összegben van maximalizálva, egy-egy szolgáltatásra pedig hiába fizetünk rendre olyan összeget, aminek a 20%-a magasabb a limitnél, csak ezt a maximum összeget igényelhetjük vissza adónkból. 

Jó hír azonban, hogyha egyszerre több nyugdíj megtakarítási számlát vezetünk ez a maximalizált összeg már 280 000 Ft. Ez számít a tényleges plafonnak tehát, az ilyen célra visszaigényelhető összegből, amit úgy érhetünk el, ha nyugdíjbiztosításunkra havi 54 200 forintot, önkéntes nyugdíjpénztári számlánkra pedig 62 500 forintot fizetünk. Ez éves szinten egyébként nem kevesebb, mint 1 400 000 forint megtakarítást jelent idős éveinkre.