Erre verik el a zsebpénzt a magyar iskolások: ki tanítja meg őket gazdálkodni?

Az országszerte több mint 300 megkérdezett pedagógus 68 százaléka gondolja úgy, hogy az általános iskolások elsősorban a családban tanulnak a pénzügyekről és csupán 10 százalék voksolt amellett, hogy az iskolának is meghatározó szerepe van ebben. Tapasztalatuk szerint ugyanis pénzügyi fogalmakkal alig találkozhatnak diákok az iskolában, ha mégis, akkor inkább pár matematikai példán keresztül. (A vonatkozó adatgyűjtési előírások miatt a felmérés végzői a gyerekeket nem kérdezhették, így a velük napi kapcsolatban lévő pedagógusoktól, szülőktől érdeklődtek a kiskorúak pénzügyi szokásairól.)

A középiskolásoknál az internet szerepét, befolyását hangsúlyozták a pedagógusok: a válaszadók szerint náluk az online tájékozódás a fő információszerzési mód. A webes felületeken már több szó esik a pénzügyekről, mint az általános iskolai évek alatt, így a középiskolai tanárok 31 százaléka tartja az iskolát lényeges tényezőnek a gyerekek pénzügyi oktatásában és 47 százalék gondolja ezt a családról.

A tanárok fele szerint az általános és középiskolások megtakarítási célja között szerepel az általános tartalék képzése, 24 százalékuk pedig úgy vélte, hogy a gyerekek célzottan tesznek félre. A válaszadók többsége, 78 százaléka szerint az általános iskolások többet költenek édességre és rágcsálni valóra, míg a divatos, márkás ruhákra egyértelműen az idősebb korosztály vágyik.

A szórakoztató elektronika vásárlásában nem feltűnő a korosztályok közötti különbség, a kicsik és a nagyok is nagyjából 50-50 százalékban szeretnének okostelefont, okosórát, tabletet, hangszórót. Azonban a számítógépek, laptopok, illetve a konzolok kivételt képeznek: a megkérdezettek 61 százaléka gondolta úgy, hogy az előbbiekre inkább a középiskolások gyűjtenek. A konzolok és videójátékok esetében viszont a megkérdezettek 60 százaléka ítélte úgy, hogy ezekre inkább az általános iskolások vágynak.