Régóta rebesgetik: durva átalakítás jöhet a lakástakarékoknál

Aligha találunk a lakás-takarékpénztárak mellett még egy olyan megtakarítási formát, amely minimális kockázat mellett akár évi 10 százalékos hozamra is képes. Felróhatjuk negatívumként, hogy a jelentős hozamért cserébe kötött a megtakarított összeg felhasználásának módja, ennek ellenére a termék töretlen népszerűségnek örvend. Legalábbis ez olvasható ki abból a tényből, hogy egyre több szerződést a maximális, havi 20 ezer forintos megtakarítási összegre kötnek meg, másrészt pedig emelkedik azon megtakarítók száma, akik több szerződést is kötnek annak érdekében, hogy minél több állami támogatásra tegyenek szert lakáscéljaik eléréséhez.

Ugyanakkor régóta tartja magát az a piaci pletyka, hogy előbb-utóbb átalakul a takarékpénztárak állami támogatásának mostani formája. Az egyik leggyakrabban említett elképzelés szerint a megtakarító befizetései után járó 30 százalékos állami támogatás mértékét 20 százalékra csökkentenék, tehát megegyezne a nyugdíjcélú megtakarítások után nyújtott állami kedvezmények mértékével. A támogatás százalékban kifejezett mértékének csökkentése mellett ugyanakkor annak évi maximális összege 100 ezer forintra emelkedne a mostani 72 ezer forintról.

A fenti elképzelés megvalósítása azt eredményezné, hogy a mostani, évi 240 ezer forint helyett 500 ezer forintot kellene megtakarítania annak, aki szeretné kimaxolni az állami támogatást. Ezáltal értelemszerűen emelkedne a megtakarított összeg mértéke is, amely az átalakítás mellett érvelőket erősíti, hiszen a (4 éves megtakarítás esetén) jelenleg elérhető 1,3 millió forintos megtakarított összeg a jelenlegi, magas lakásárak mellett nem jelent érdemi önerőt.

Szintén a módosítás melletti érv lehet, hogy ebben az esetben már egyetlen szerződés esetén is emelkedik - legalábbis összegszerűen, ha arányaiban nem is - az állami támogatás mértéke, tehát kevésbé lennének rászorulva az emberek több szerződés egyidejű megkötésére. Ez pedig értelemszerűen csökkentené az adminisztrációt, illetve az új szerződésekkel járó plusz költségeket is megtakaríthatnák az ügyfelek.

Ugyanakkor azt sem érdemes elfelejteni, hogy a támogatás kulcsának 20 százalékra csökkentése mégiscsak azt jelentené, hogy a továbbiakban kevesebb állami támogatás megszerzésére lenne esélye a lakosságnak. Az esetleges változtatás esetén ugyanis 500 ezer forintos éves megtakarítás esetén 100 ezer forintos támogatást kapna a megtakarító, míg a jelenlegi feltételek mellett - két szerződésben - 480 ezer forint megtakarítás után már 144 ezer forint támogatás jár évente.

Más szakértők pedig arra hívják fel a figyelmet, hogy a támogatási arány csökkentésével együtt a megtakarítási termék vonzereje is gyengülne, továbbá kevesebben lennének azok az ügyfelek, akik képesek lennének igénybe venni az állami támogatás teljes mértékét. Hiszen a jelenlegi feltételek mellett ehhez már havi 20 ezer forintot is elegendő megtakarítani, a fent ismertetett elképzelés megvalósulása esetén viszont már csak azok lennének jogosultak a támogatás teljes mértékére, akik havi 42 ezer forintot tennének félre lakáscéljaikra. Ez pedig sok ügyfél számára már túlzottan megerőltető lenne.

Biztosítsd be magad!

Tény, hogy a fenti elképzelés mindig csak pletyka szintjén jelenik meg - sőt, még a választások előtt a Világgazdaság megkeresésére úgy nyilatkozott a Nemzetgazdasági Minisztérium, hogy nincsen napirenden a támogatási rendszer módosítása -, az azonban mindenképpen figyelemre méltó, hogy a pletyka már igen régóta tartja magát. Ráadásul a terméket értékesítő ügynökök egy része is szereti ezzel "ijesztgetni" az ügyfeleit: érdemes még most szerződni, hiszen ki tudja, hogy mi lesz később. Ennek egyébként van is igazságtartalma, hiszen mindenkinek van - vagy lesz - valamilyen lakáscélja, így még akkor is érdemes lehet szerződést kötni valamelyik takarékpénztárral, ha jelenleg még nincs is konkrét elképzelés.

Hiszen ne feledjük: a megtakarított összeget nem csak lakásvásárlásra, hanem meglévő ingatlan felújítására, illetve fennálló jelzáloghitel-tartozás csökkentésére/kiegyenlítésére is felhasználhatjuk. Utóbbi célból most kifejezetten bölcs döntés lakástakarékot indítani, hiszen a - 4 éves szerződések esetén - elérhető, 10 százalék körüli éves hozamok lényegesen magasabbak a jelzáloghitelek kamatainál, tehát a tőketartozás lakás-takarékpénztári megtakarításokból való előtörlesztésével - illetve ennek minél többszöri megismétlésével - akár 0 százalék alá is vihetjük lakáshitelünk kamatát. Érdemes lehet tehát bebiztosítani magunkat, és még most kötni egy - vagy a lehetőségek függvényében akár több - LTP-t.

EZ IS ÉRDEKELHET

Így fizettesd ki az állammal a hiteled: kiszámoltuk, működik

Ezt a trükköt sokan nem ismerik.

Hol, mekkora összegre?

A legfontosabb kérdés ilyenkor persze az, hogy melyik pénztárnál, illetve mekkora összegre/hány évre kössük meg a szerződést. Amennyiben a minél magasabb hozam a cél, akkor mindenképpen a 4 éves futamidőt érdemes választani, hiszen ezeknél a szerződéseknél érhetjük el a már említett 10 százalék körüli éves hozamot, míg a hozam mértéke a szerződés futamidejének emelkedésével csökken: 10 éves szerződés esetén már 5 százalék alá csökken az éves hozam. Érdemes tehát a legrövidebb futamidőt választani, ráadásul a későbbiekben - szükség esetén - minimális díj ellenében változtathatjuk is a futamidő mértékét.

Annak viszont nincs nagyon jelentősége, hogy melyik pénztárnál indít az ügyfél megtakarítást, hiszen minimális eltérések vannak a piacon jelenlévő 4 lakástakarék között. Ezt a Pénzcentrum kalkulátorával is gyorsan leellenőrizhetjük: 4 éves futamidejű, havi 20 ezer forintos megtakarítás esetén az Aegon Lakástakarékpénztárnál 1 198 387 forintot (EBKM 10,72%), az Erste Lakástakaréknál 1 250 520 forintot (EBKM 10,28%), a Fundamenta Lakáskasszánál 1 302 770 forintot (EBKM 9,85%), míg az OTP Lakástakaréknál 1 198 348 forintot (EBKM 12,12%) takaríthatunk meg.

Amennyiben csak megtakarítani szeretnénk - tehát a felvehető lakáshitelre nem tartunk igényt -, akkor érdemes lehet az alapján dönteni, hogy éppen melyik pénztár kínál valamilyen akciót. Az új szerződések megkötésének ugyanis díja van, amely jellemzően a szerződéses összeg 1 százaléka, tehát akár több 10 ezer forintos kiadást is jelenthet. Ezt a díjat azonban gyakran elengedik a pénztárak valamilyen akció keretében, így érdemes ezeket figyelni, és lehetőség szerint lecsapni rájuk.

Némiképp változik a helyzet abban az esetben, ha hitelt is szeretnénk igényelni a megtakarításunk mellé, ugyanis a takarékpénztárak által nyújtott hitelek THM-jei között már jelentős különbségek vannak. Az előző, 4 éves futamidejű, havi 20 ezer forintos befizetéses példánál maradva az Aegon 7,65 százalékos, az Erste 8,46 százalékos, míg az OTP 8,50 százalékos THM mellett nyújt lakáshitelt, melyek a mostani kamatkörnyezetben nem tűnnek túl jó ajánlatnak. Ezzel szemben a Fundamentánál felvett lakáshitelnek csak 4,48 százalék a THM-je, amely lényegesen jobb a többi pénztár ajánlatánál.