Óriási pénzeket kaszáltak magyarok 2017-ben: mutatjuk, min gazdagodtak

Jól indult az év adózási szempontból, legalábbis ami a kamatjövedelmeket, illetve a tartós befektetésből származó jövedelmek lekötési hozamát illeti, hiszen január 1-től ezek esetében megszűnt a 6 százalékos egészségügyi hozzájárulás (eho). Jelenleg a kamatadó az szja-val megegyező mértékű, tehát 15 százalékos.

Ugyanakkor a bankbetétek kamatai tovább olvadtak 2017 folyamán, mostanra az átlagos betéti kamat a 0,40 százalékot sem éri el. Ezt azonban már nem élhettük meg jelentős csökkenésnek, hiszen az MNB honlapján található adatok alapján már tavaly is csak 0,62 százalék volt az átlagos betéti kamat.

Nyilván nem véletlen, hogy nem változott meg az elmúlt évek trendje: továbbra is egyre többen igyekeznek alternatív megtakarítási formákat keresni a hagyományos betétek mellett. A kamatok csökkenésének egyik következménye, hogy egyre több pénzt teszünk a hagyományos bankbetétek egy speciális fajtájába, a nyereménybetétekbe. A korábban kevésbé népszerű banki termékben az év közepén már 77 milliárd forint megtakarítás állt a magyar piacon.

A betétek korábbi túlsúlya azonban már évekkel korábban megszűnt, a megtakarító lakosság egyre több pénzt fektet értékpapírba, ezen belül pedig elsősorban állampapírba. 2013 elejétől egy év leforgása alatt mintegy 1000 milliárd forintot vontunk kia bankbetétekből, miközben a készpénz és az értékpapír típusú megtakarítások tovább növekedtek.

2014 második felétől pedig már több pénzt tartottunk értékpapírokban, mint betétekben, 2017 októberének végére pedig a háztartások értékpapír-állománya már közel 9400 milliárd forintra nőtt. Ez azt jelenti, 2016 december vége óta újabb nettó 900 milliárd forintot fektettünk be ebbe a megtakarítási formába. Az értékpapírokon belül idén is az ősszel egységes elnevezést kapottállampapírok voltak a legnépszerűbbek: ezekbe közel 700 milliárd forintot fektettek be, noha idén ennél a megtakarítási formánál is volt példa kamatcsökkentésre. Nőtt a befektetési jegyek állománya is, bár ide "csak" 70 milliárd forint jutott.

Októberben a magyar háztartások 3900 milliárd forintnyi megtakarítása állt befektetési alapokban. A háztartásoknál lévő pénzpiaci és kötvényalapok állománya folyamatosan csökken, ezzel szemben az ingatlanalapok részesedése emelkedik. Összességében a befektetési alapokban kezelt lakossági vagyon mértéke egyébként jó ideje stagnál.

Idén a háztartások kezében lévő részvények állománya 500 milliárd fölé emelkedett, amely korábban nem látott szintet jelent. Ez jelentős emelkedés, hiszen tavaly év végén még a 400 milliárd forintot sem érte el a lakosság részvényállománya. Ez az emelkedés azonban elsősorban a korábbi befektetések hozamának köszönhető. Idén a magyar tőzsde is összességében jól teljesített. A BUX index 32 ezer pont környékéről indult idén januárban, ősszel pedig már 40 ezer pont felett is járt. Tehát idén jól jártak azok, akik a korábban magyarországi részvényekbe fektették megtakarításaikat.

Az idén folytatódott - sőt, fokozódott - a kriptopénzek, elsősorban a Bitcoin körüli felhajtás. A Bitcoin értéke egész évben növekedett, január legelején még az 1000 dollárt sem érte el, ezzel szemben decemberben még 17 ezer dollár felett is járt az árfolyam. Tehát szépen kereshetett a virtuális pénzzel az, aki nem félt kockáztatni, és még időben bevásárolt belőle. Azt természetesen nem tudjuk pontosan, hogy hány magyar rendelkezik Bitcoinnal.

Összességében tehát jelentős változás nem történt idén a korábbi időszakhoz képest. A kockázatkerülő megtakarítási formákkal idén sem lehetett számottevő hozamra szert tenni, ellenben a kockázatosabb befektetési formák idén többnyire jól teljesítettek. Ezeknél azonban továbbra is fontos észben tartani, hogy sosem szabad kiindulni a korábbi időszak hozamaiból: semmilyen garancia nincsen arra, hogy az idén jól teljesítő részvények és alapok jövőre is megőrzik ezt a jó tulajdonságukat.