Ezzel te is rommá kereshetted volna magad az elmúlt hónapokban

A megtakarításaikat féltő "háziasszonyokat" éppúgy érdekli a Brexit, mint a nagybefektetőket. Mire számítottatok a népszavazás előtt, és hogyan kezeltétek a kialakult helyzetet?

Nagyon nehéz az ilyen, előre ismert, nagy piacmozgató eseményekre felkészülni. Lehet komoly pozíciókkal spekulálni egyik vagy másik kimenetre, vagy lehet minél alacsonyabb kockázatot vállalva megvárni az eredményt. Mi a legtöbb portfóliónkban az utóbbit választottuk: a közvélemény-kutatások nagyon szoros eredményt jeleztek előre, mi pedig nem hősködünk az ügyfeleink pénzével, hanem a legjobb kockázat/hozam profillal szeretnénk hozamot termelni. Abszolút hozamú alapjainkban a kötvények hitelkockázatát és az egyedi részvénykitettségek kockázatát a tőzsdék esésére játszó ügyletekkel, illetve a fejlett piaci hozamok csökkenésére épített pozíciókkal fedeztük. Ez jól működött, ezek egy részét már másnap lezártuk a piaci pánikban.

Na és hosszú távon (az eddig ismert forgatókönyv szerint két év áll rendelkezésre ahhoz, hogy az unió és Nagy-Britannia megállapodjanak a kilépés mikéntjéről, de ezt a határidőt akár meg is lehet hosszabbítani) milyen hatással lesz a britek kilépése a hazai befektetésekre? Mivel számoltok?

Rengeteg számítást láttunk és látunk arról, mi fog történni világszerte a Brexit miatt, de azt gondolom, az elemzők egyelőre a sötétben tapogatóznak. Nem tudjuk a menetrendet, az időzítést, sőt, van aki azt gondolja, hogy végül meg sem történik majd a kilépés. Csak néhány dolgot tudunk nagyobb biztonsággal kijelenteni. Valószínűleg legrosszabbul rövidtávon a britek járnak majd, hiszen a bizonytalanság náluk a legmagasabb.

A világgazdaság eleve nem mutat kirobbanó formát, így valószínűleg a jegybankok tovább és hosszabb ideig fogják alacsonyan tartani a kamatokat erre az újabb lefelé mutató kockázatra reagálva. Ez a magyar hozamszinteken is meg fog látszani, senki se várja, hogy a betéti kamatok, vagy a rövid állampapír kamatok hamar emelkedésnek indulnak. A részvénypiaci kilátásokat tekintve a Brexit kérdéskör hamar háttérbe fog szorulni, és előtérbe kerülnek a korábbi témák: mennyire lassul az amerikai gazdaság, mi van a kínai növekedéssel, stb.

Habár egyelőre generációs sajátosság, de egyre több potenciális befektető életfelfogása az, hogy mindent azonnal akarnak. Hogyan lehet beépíteni az Y és Z generáció egyre erősebben jelentkező elvárásait a hosszú távú befektetési döntésekbe?

Abban szerintem nincs változás, hogy ez mindig így volt, mindig mindenki gyorsan szeretett volna meggazdagodni. Szerintem azonban jobb a lassabb, de biztosabb utat választani. A mai középiskolásoknak, egyetemistáknak a hazai korfát ismerve még kevesebb esélyük lesz normális állami nyugdíjat kapni, így a pénzügyi tudatosság sulykolását, a hosszú távú gondolkodást pénzügyek terén korán el kell kezdeni. Emellett persze mindenki spekulálhat a pénzével, csak közben legyen mindenki tisztában a kockázattal, amit vállal. A világ a pénzügyek terén is felgyorsult, a szalagcímek percenként tudják a tőzsdéket és árfolyamokat ide-oda rángatni, miközben megbízható és kevésbé megbízható online kereskedési platformok hirdetik a gyors meggazdagodás lehetőségét pár kattintással.

Mondanál néhány papírt, amivel rommá kereshette magát valaki az elmúlt időszakban?

Eddig ez inkább a kötvények éve volt, főleg feltörekvő piacokon nagyon szépen lehetett akár kötvényekkel is keresni. Mexikói, azeri olajcégek kötvényein nyertünk például az olajár stabilizálódásával, de Brazíliában szinte minden hatalmasat emelkedett. Ebből mi kimaradtunk, a brazil eszközök olcsósága önmagában nem volt elég ahhoz, hogy kitettséget vállajunk.

Részvényekben kicsit más a helyzet, nem volt iránya a piacnak, inkább szektorokban, egyedi papírokban lehetett keresni. Az Aegon Moneymaxxban kevesebb egyedi részvényt tartunk, de a Magyar Telekom jól hozott idén. Az Aegon Alfa és Maraton aktívabbak a közép-európai régióban egyedi papírok terén, ezek például Richterrel, Wizzairrel vagy a román Electricával tettek jó lóra. Persze vannak rossz pozíciók is, de jó kockázatkezeléssel próbáljuk a veszteséget ezeken limitálni.

Amúgy milyen befektetési portfólió kialakítását javasolnád annak, aki például nagyobb összeget örökölt, vagy telitalálata volt a kaparóson?

Szerintem nincs különbség abban, hogy egy jó portfólió kialakítása hogyan kezdődik Warren Buffettnél vagy az átlagbefektetőnél. Megtakarítási célok és időtáv felmérése, kockázatviselési képesség és hajlandóság felmérése, ezek mindenkinél elengedhetetlenek. Nyilván, több százmillió vagy milliárd forint befektetésénél jobban szárnyalhat a fantázia, mert a napi szükségletek biztosításán felül jóval több szabadon befektethető pénz marad. Nagy összeg esetén biztos, hogy egy átlagnál magasabb kockázatú portfóliót állítanék össze, amiből nem maradhatnának ki a feltörekvő piaci kötvény- és részvény-, de az ingatlanbefektetések sem.

És mibe érdemes most befektetési alapon keresztül fektetni?

Erről csak a személyes véleményemet tudom elmondani: én a megtakarításaim nagy részét különböző kockázati szintű abszolút hozamú alapokban tartom és ezt egészítem ki a piaci helyzettől függően kockázatosabb befektetésekkel. A török részvénypiaccal kapcsolatban most optimisták vagyunk, nagyon kevés helyen van vállalati profitnövekedés a világban, de Törökországban van, valamint a geopolitikai kockázatok is enyhülni látszanak.

Készültök-e alapkezelőként arra, hogy nagy tételben vegyetek jelzálogleveleket a jövő tavasszal életbe lépő új jelzálog-megfelelési szabályozás miatt?

Ez leginkább árazás és likviditás függvénye. Az alapkezelőknek és más intézményi befektetőknek nincs hozzáférése a kedvezményes kamatozású lakossági állampapírokhoz, így nekünk minden hozamtöbbletet, amit ezek a papírok majd fizetnek, meg kell becsülni. Azonban attól félek, hogy ezeknek a papíroknak a likviditása, azaz hogy milyen könnyen lehet adni-venni őket kibocsátás után, korlátozott lesz az állampapírokéhoz képest, ami korlátozhatja az érdeklődésünket.

Hogy áll a szabályozókkal való egyeztetés arról, hogy a lakosságnak értékesített alapok is vehessenek (a többinél magasabb hozamú) lakossági állampapírokat?

Nem tudunk hivatalos egyeztetésekről. Nem hiszem azonban, hogy ez érdeke lenne a szabályozónak, a lakossági állampapír az államnak jóval drágább finanszírozási forma, mint az intézmények által vásárolt normál diszkontkincstárjegy vagy állampapír, így az Államkincstárnak nem érdeke kibővíteni a lehetséges vásárlók körét.

Mekkora a piaci nyomás most az alapokon, hogy az alacsony hozamkörnyezet miatt tovább csökkentsék az ügyfélköltségeket?

Főleg a pénzpiaci- és rövid kötvény típusú alapokon elég nagy nyomás van, de mi nemcsak ott, hanem szinte minden alapunknál jelentősen csökkentettük már tavaly az alapkezelési díjakat.

Egy befektetési tanácsadó sem dolgozik ingyen. Egyedül nem megy?

Senki sem dolgozik ingyen, de szerintem az átlagos befektetőnek megéri szakemberre és egy jó hírnévnek örvendő, tekintélyes cégre bízni a pénzét. Azt gondolom, hogy a pénzügyi szektoron belül az alapkezelők termékeinek ártranszparenciája átlag feletti. Nem árulunk zsákbamacskát, a befektetési alapokban az alapkezelési díjon felül csak a kötelezően felmerülő egyéb díjakat, például könyvvizsgálói, felügyeleti és letétkezelői díjat fizeti meg az ügyfél, amelyek viszont a befektetés biztonságát emelik.

A befektetési döntéseket egy portfóliókezelő-csapat hozza meg, az egyéni ötletek nem kontroll nélkül jelennek meg a portfóliókban, hanem egy alapos és rendszeresen elvégzett befektetési folyamat eredményei. Ehhez rengeteg elemzésre, olvasásra, beszélgetésre van szükség. Sokkal nagyobb esély van így jó befektetési döntést hozni, mint kizárólag a szerencsére bízni magunkat. Úgy is fogalmazhatnék, hogy a szerencse szükséges, de nem elégséges feltétel a jó hozamhoz.