Ezért vagy képtelen spórolni: megszólal a pszichológus

Míg a nagyobb befektetésekről tudatosan dönt az ember, a mindennapi vásárlásról kevésbé, pedig itt is mindennek megvan az oka. Érdemes tisztában lenni azzal, hogy milyen pszichológiai folyamatok és motivációk húzódnak meg akár a legapróbb gazdasági döntés mögött. Megmutatjuk, hogy miket érdemes átgondolni, onnan pedig már csak egy lépés a pénzügyek sikeresebb kezelése.

Már anyámék sem tudtak jól gazdálkodni...

Az emberek többsége gyermekkorától kezdve találkozik pénzkezelési mintákkal, amelyek nagyban befolyásolhatják, hogy milyen esélyekkel indulnak a gazdasági életben. Kutatások is alátámasztják, hogy azoknak a fiataloknak, akik jelentős hitelkártyaadósságot halmoznak fel, többnyire a szüleik is hasonló gondokkal küzdöttek.

- javasolja Mihály Nikolett gazdaságpszichológus, egyetemi adjunktus.

Irigykedés helyett példaképek

Nemcsak a szülőkével érdemes összevetni a pénzkezelési szokásokat, hanem másokéval is, akik hatással lehetnek ránk a környezetünkben, például barátokéval vagy munkatársakéval. Az összehasonlítás természetes, ösztönös dolog, ami még az állatvilágban is jellemző: mindenki tudni akarja, hol helyezkedik el egy bizonyos rangsorban. Ez csak akkor jelent problémát, ha közben elveszik a fókusz és eluralkodik az irigység. A gazdaságpszichológus szerint fontos, hogy ne másoknak próbáljunk megfelelni, hanem saját szükségleteink és lehetőségeink alapján ítéljük meg, fejlesszük magunkat. Az ilyen külső visszajelzésekre leginkább úgy javasolt építeni, hogy keresünk egy példaképet, aki láthatóan jól menedzseli a pénzügyeit.

Nem az a megtakarítás, ha marad valami a hó végén

A pénzkezelési szokások átgondolása után a következő lépés olyan célok kitűzése, amelyek mankóként szolgálnak a tudatos pénzkezeléshez. Milyen távlatokban érdemes tervezni a pénzügyekkel kapcsolatban? Mihály Nikolett szerint elsősorban havi szinten, mivel ez reálisan tervezhető és jól átlátható időtáv. Ehhez a legjobb megoldás a havi költségvetés vezetése, a bevételekkel és kiadásokkal.

Pedig a spórolást úgy érdemes kezdeni, hogy kitűzünk egy célt - mondjuk, hogy minden hónapban félreteszem a fizetésem 10 vagy 20 százalékát -, amit már a hónap elején átutalok egy másik számlára, és egyúttal felvezetem a kiadások közé" - tette hozzá a szakértő. Ezzel a módszerrel nem fordulhat elő, hogy semmi plusz nem marad hó végére, de fontos, hogy a mindenki a saját pénztárcájára szabja a célt. A havi költségvetési tervet követheti a féléves, éves, ötéves terv elkészítése, ehhez azonban szükség van megfelelő pénzügyi önismeretre és gazdasági ismeretekre is.

Szingli élet vagy nagycsalád: nem mindegy, hol tartasz

A tervezésnél a másik fontos kérdés, hogy milyen értékeket tartunk szem előtt. Ez függhet életkortól vagy élethelyzettől, hiszen egyedülállóknál például a szabadság kiélvezése vagy a kényelmes, szingli élethez ideális lakhely megteremtése lehet a prioritás, egy család esetében viszont a család boldogsága az elsődleges, például, hogy minden gyereknek legyen külön szobája. Az értékek tehát idővel változhatnak, a lényeg, hogy az ember tisztában legyen azzal, éppen hol tart, és ez alapján határozza meg a gazdasági céljait.

A pénz lehet a párkapcsolat rákfenéje

A pénzt és a párkapcsolatot nem szívesen emlegetjük egy lapon, hiszen a kettő együtt különösen kényes téma. Pedig a párkapcsolatokban is fontos kérdés a pénzkezelés, sőt akár végzetes konfliktusforrás is lehet. A szakértő szerint

"A nemek között többnyire jellemző egyfajta gazdasági szereposztás a párkapcsolatokban: míg a nők jobban figyelnek a leárazásokra, a mindennapi költségek csökkentésére, a férfiak inkább a hosszabb távú tervezésben és a nagyobb beruházásokban törekszenek tudatosságra" - mondta a gazdaságpszichológus, aki szerint ha sem az egyensúly, sem a szerepek leosztása nem valósul meg egy kapcsolatban, abból komoly konfliktusok adódhatnak. Fontos ezért, hogy a párok ne kerüljék a pénzügyi nézeteltérések tisztázását, és próbáljanak közös nevezőre jutni.