Kiderült, kik a legszegényebb magyarok: ennyiből élnek

A  kiadvány legfontosabb eredményei:

Jövedelmi viszonyok:

• A háztartások jövedelmi helyzete összességében javult. A kiadványból kitűnik, hogy 2014-ben az egy főre jutó éves nettó jövedelem (1 millió 100 ezer forint) 4,8 százalékkal haladta meg az előző évit. Ez pedig átlagosan 5 százalékos reáljövedelem- növekedést jelent.

- mondta el Kincses Áron, a KSH Életmód,- foglalkoztatás- és oktatásstatisztikai főosztály, főosztályvezető-helyettese, hétfőn a kiadványt ismertető sajtótájékoztatón.

• 2014-ben az átlagos megéléshez a magyar háztartások havi nettó 114 ezer forint fejenkénti összeget tartottak szükségesnek, míg a nagyon jó szinthez havi 210 ezer forintot jelöltek meg. A tényleges jövedelmi helyzet pedig jelentősen befolyásolta az elvárásokat. A nagyon jó megélhetéshez a lakosság leggazdagabb 10 százaléka 2,3-szor több jövedelmet tartott szükségesnek. (havi nettó 325 ezer forintot), mint a legszegényebbek.

Szegénység vagy társadalmi kirekesztődés:

• 2014-ben Magyarországon 3,6 százalékkal, 359 ezer fővel csökkent 2013-hoz képest a relatív jövedelmi szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya. Így ez a népesség 28,2 százalékát, azaz 2 millió 738 embert érintette.

• A legveszélyeztetettebb társadalmi csoportok a gyermekek, fiatalkorúak, az egyszülős családok, a munkanélküliek és a roma származásúak.

A fogyasztás alakulása:

• 2014-ben folytatódott a háztartások fogyasztásának bővülése, az egy főre jutó személyes célú kiadás reálértékében - csökkenő fogyasztói árak mellett - 4,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.

• 2014-ben a háztartások legnagyobb kiadásai tétele az élelmiszerek és alkoholmentes italok, amelyre éves szinten egy főre vetítve átlagosan 210 ezer forintot költöttek, a lakásfenntartás és a háztartási energia , melyre fejenként átlagosan 209 ezer forintot fizettek ki, valamint a közlekedés és szállítás, amelyre fejenként átlagosan 114 ezer forintot fordítottak.

• A leginkább a jövedelemmel függ össze a fogyasztás: minél több a háztartás jövedelme, annál többet költ. 2014-ben a legfelső jövedelmi ötödbe tartozók 3,4-szer annyit fordítottak személyes célú fogyasztási kiadásra, mint a legalsó ötödben élők.