Ez betehet a magyar nyugdíjasoknak: pórul járhat, aki nem siet

Több statisztikai adat is igazolja, a magyar nyugdíjrendszer - több európai országhoz hasonlóan - legnagyobb problémája az, hogy a társadalom szépen lassan elöregszik, a korfa pedig egyre inkább fordított piramis formáját veszi fel. Szakértők szerint emiatt a hazai nyugdíjrendszer 20-30 évig ugyan még kitarthat, de azt követően a romló demográfiai tendenciák miatt nem lehet majd elkerülni az állami nyugdíjak visszaesését.

Ennek fényében a szakemberek reformértékű lépéseket javasolnak. Ilyen többek között a megfelelő kormányzati kommunikációs is: a gyerekeink és az unokáink érdekében tudatosítani kell már most az emberekben, hogy a mostani járulékfizetésünkkel a szüleinkkel szembeni adósságunkat törlesztjük. Mindemellett az is kiemelten fontos, hogy a felnövő generáció a munkaerőpiacon is el tudjon helyezkedni - legyünk őszinték, itt is vannak még hiányosságok bőven.

Ugyan a foglalkoztatottság egyelőre állami segítséggel javulni tudott, de az idősek és a foglalkoztatottak aránya, a romló demográfia adatok következtében idővel könnyen felborulhat. Aggasztó folyamat például, hogy

A kormány szerint minden rendben!

A kormány szerint ugyanakkor nem kell aggódnunk az állami nyugdíj miatt. Balogh László, a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügypolitikai helyettes államtitkára például kifejezett optimizmussal reflektált nemrég a témában. A legfontosabb tényezők között Balogh a következőket említette:

• Magyarországon 2 millió nyugdíjasra 4,1 millió foglalkoztatott jut: utóbbi azért igazán jó hír, hiszen a statisztikák szerint sosem volt még ez az érték 4 millió fölött. A javulást Balogh a GDP növekedéssel indokolta: a tavalyi, 3,6 százalékos GDP növekedés folytatódik, a helyettes államtitkár szerint az idei 3,1 százalékos összevont GDP növekedés év végéig kitarthat.

• A GDP 9,1 százaléka megy el nyugdíjellátásra, az államháztartási kiadások 17 százaléka nyugdíjcélú.

• Hazánk finanszírozási képességei is folyamatosan javulnak: hazánk adósságállománya az egyik leggyorsabban csökkenő Európában: a 2,4 százalékos fiskális deficit év végéig valószínűleg tartható lesz.

Balogh szerint tehát az adósságállomány csökkenése és a foglalkoztatottság növekedése miatt egyelőre semmiképp sem kell nyugtalankodnunk az állami nyugdíjrendszer stabilitása miatt. Azt természetesen a helyettes államtitkár is hozzátette:

Sok kicsi sokra megy...

Habár nincs teljes egyetértés a szakértők véleménye, illetve a kormánykommunikáció között a nyugdíjrendszer állapotát illetően, azt szerencsére mindkét fél elismeri, hogy nem elég a sült galambra várni, hanem az öngondoskodás is feltétlenül szükséges a gondtalan nyugdíjas évekhez. A lakosság körében sajnos ezt az alapvetést ma még kevesen osztják, kutatások szerint csupán minden harmadik magyar spórol a nyugdíjára.

Ráadásul ebben még az állam is a segítségünkre van: komoly kedvezményekkel igyekeznek ugyanis megtakarításra ösztönözni a lakosságot. Az önkéntes nyugdíjpénztárakban felhalmozott éves befizetéseink arányában például 20 százalékos adójóváírással számolhatunk (éves szinten legfeljebb 150 ezer forintig). Ugyan a kedvezményhez csak saját befizetéssel juthatunk hozzá - a munkáltatónk általi jóváírás után nem jár az adókedvezmény - és a pénztáraknak jellemzően van egy havi néhány ezer forintos tagdíja is, még így is az egyik legjobban fialó befektetési formáról beszélhetünk.

Mivel hosszú távú befektetésről beszélünk, így az eredményeket is hosszú távon érdemes figyelni. A nyugdíjpénztárak létjogosultságát illetően viszont sokat mondó adat, hogy a 2005-2015 közötti 10 éves időszakban az átlagos hozam 4-8 százalék között alakult. Az egyéni nyugdíjszámlán lévő pénzhez pedig a következőképp juthatunk hozzá:

• A nyugdíjkorhatár elérését megelőzően, a 10 éves várakozási idő leteltét követően az addig felgyűlt hozamot lehet felvenni adómentesen. A tőkerész kifizetését ekkor csak a mindenkori érvényes adó- és járulékszabályok szerinti szja és eho levonása után írják jóvá számunkra.

• A nyugdíjkorhatár elérését követően, vagy a nyugdíjba vonuláskor a teljes összeget jóváírják számunkra egy összegben, de akár kérhetjük járadék formájában is (de akár lehet keverni is az előbbi elemeket).